Napok óta vesztegel több ezer migráns a Kuznica-Bruzgi határátkelőnél ideiglenesen felállított sátrakban, zord időjárási viszonyok és embertelen körülmények között, de nem igazán hagytak nekik más választást. Fehérorosz fegyveresek parancsára próbálnak átkelni Lengyelországba, ahol jelenleg 15 ezer katonával kellene szembenézniük. A senki földjén rekedtek, és hatalmi célok miatt keserítik meg az életüket.
A kialakult menekültválság egy tágabb geopolitikai játszma része, amelynek az Európai Unió szerint Fehéroroszország a felelőse. Azzal vádolják Aljakszandr Lukasenka kormányát, hogy a rájuk kiszabott szankciókra válaszcsapásként destabilizálni akarják a kontinenst a bevándorlók becsempészésével. Ezzel szemben ők azt hajtogatják, a Nyugat veszélyezteti a menekülteket, akiknek gyakran a halálát okozza a rossz bánásmód.
Úgy tűnik, Lengyelország valamint az EU alábecsülte a fehéroroszokat, akik rendkívül egyszerűen tudtak káoszt okozni a határnál. Patthelyzet állt elő, mert a bevándorlókat senki nem engedi semerre. Ez az állapot Fehéroroszországnak kedvez, a napról napra egyre nagyobb számban jelenlévő menekültek miatti válsághelyzetre az uniónak reagálnia kell, hogy elkerüljenek egy humanitárius katasztrófát.
Megjósolni is nehéz, milyen irányt vesz az elkövetkező napokban a konfliktus, az viszont biztos, hogy Lukasenkának nincs vesztenivalója, hiszen nem kell féltenie a már nem létező hírnevét.
Kamerunból a lengyel–fehérorosz határra
Ahhoz, hogy megértsük, mi motiválja a fehérorosz kormányt a migránskrízis kirobbantásában, egészen 2020 augusztusáig kell visszaugranunk az időben, amikor Aljakszandr Lukasenkát vélhetően óriási csalás eredményeként hatodszor is újraválasztották elnöknek. Ezt több hónapnyi masszív tüntetéssorozat követte, amire a hatóságok kíméletlen kegyetlenséggel reagáltak: több mint 35 ezer embert zártak rács mögé vagy vertek meg.
Ezt az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok sem nézte tétlenül: szankciókat vetettek ki Fehéroroszországra. A feszültség azóta csak fokozódott, miután 2021 májusában egy Görögországból Litvániába tartó járatot minszki leszállásra kényszerítettek, majd a reptéren letartóztatták Raman Prataszevics ellenzéki újságíró-aktivistát.
Erre újabb, komolyabb szankciókkal válaszolt az EU: kitiltották a blokk légteréből a fehérorosz légitársaság gépeit, és megtizedelték az importot az ország legfőbb exportcikkeiből, többek közt a kőolajból is.
A lengyel–fehérorosz határon főként iraki kurdok, szírek és afgánok tartózkodnak, de vannak köztük afrikai országokból, így Kamerunból és a Kongói Demokratikus Köztársaságból is szép számmal, ahonnan nem Minszk felé vezet az elsődleges migrációs útvonal.
Valamennyiüket Fehéroroszország szállította el hazájából. A képlet nem is volt túl bonyolult, mindenkinek ingyenes vízumot adhattak azzal a hazug ígérettel, hogy korlátozások nélkül átmehetnek majd az Európai Unióba. Felültették őket a repülőkre, Minszkben pedig buszra rakták őket, majd a határon jött a hideg zuhany: meg kell küzdeni a szabadságukért.
Így jutottunk el odáig, hogy a fehérorosz és lengyel katonák a fegyverként használt menekültek felett néznek farkasszemet egymással.
Nincs menekvés
A helyzet eszkalálódásának fő forrását a tulajdonképp csapdába esett migránsok jelentik, akik ócska sátrakban alszanak, miközben éjjel bőven fagypont alá süllyed a hőmérséklet. Ahogy telik az idő, úgy fog egyre inkább elfogyni a türelmük, és elkeseredettségükben egyre intenzívebben próbálhatnak majd átjutni a határon.
Erre az elmúlt napokban is bőven volt már példa, igaz, a lengyel védelmi tárca szerint a fehérorosz fegyveresek sokszor kényszerítik őket, hogy induljanak meg Lengyelország felé. Csakhogy ott 15 ezer katona várja őket, és esélyük sincs bármerre menni.
Kedden közel 600, szerdán 468 esetben akarták áttörni a határt a menekültek, bizonyos esetekben több mint százan összeverődve próbálkoztak a kerítés ledöntésével. Közülük egyeseket elfogtak, másokat visszaküldtek Fehéroroszországba.
Az aktuális helyzetről nehéz pontos képet adni, ugyanis lengyel oldalon veszélyhelyzetet hirdettek a térségben, és 5 kilométeres körzetben lezárták a területet, ahová így nem engednek be újságírókat, míg a fehéroroszoknál csak a helyi és az orosz állami média tudósíthat, aminek hitelessége megkérdőjelezhető.
A lengyelek minden eszközt bevetnek annak érdekében, hogy még nagyobb tömeg ne gyűljön össze a határon, ezért a kormány külföldi mobilszámokra célzottan üzeneteket küld, melyekben az áll:
a lengyel határt lezártuk. Fehéroroszország hazudik nektek. Menjetek vissza Minszkbe!
Hozzáteszik azt is, senki ne fogadjon el tablettákat a fehérorosz katonáktól, korábban ugyanis egy migráns abba halt bele, hogy bevett egy pirulát.
A lengyel kormánynak kapóra jött a krízis
A migránsválság ugyan kihívás elé állítja a jelenleg regnáló lengyel kormányt, belpolitikailag aligha jöhetett volna számukra jobb időben.
A Jog és Igazságosság (PiS) népszerűsége a közvélemény-kutatásokban zuhanórepülést vett, miután az abortusztilalom miatt egy fiatal nőnek elhalasztották a terhesség-megszakítását, de mire azt elvégezték volna, meghalt. Több nagyvárosban ismét tüntetéseket szerveztek a törvény módosítását követelve az elmúlt hetekben. A PiS támogatottsága 32,5 százalékig esett vissza, amivel a pártok között még mindig vezet, de a két centrista ellenzéki párt összefogása esetén már verné őket.
A határkrízis viszont most mindenkinek eltereli a figyelmét az abortusz-ügyről, a PiS pedig nagyot nőhet a törzsszavazói szemében, akik ellenzik a bevándorlás minden formáját.
Emellett felerősítették azokat a hangokat, amiket a magyar kormány is unalomig ismételget: az ellenzék Lukasenkát és a migránsokat támogatja. Hogy ezt még hatásosabban tudják szemléltetni, elővették Donald Tuskot, a Polgári Platform nevű liberál-konzervatív politikai párt vezetőjét. Tusk augusztus elején beszélt arról, hogy a lengyel határt le kell zárni és meg kell védeni, de néhány hétre rá azt is nyilatkozta: ezek a szegény emberek keresik a helyüket a Földön.
Utóbbit alighanem egész Lengyelország kívülről fújja már, mert az állami sajtóban folyamatosan leadják.
A lengyel ellenzéknek hatalmas fejtörést jelent most, hogy miként reagáljon a krízisre. A kormány hozzáállása a teljes népesség körében rendkívül népszerű, ugyanakkor az ellenzékiek nagy szelete az ügy humanitárius oldalát is figyeli. Bizonyos baloldali politikusok már kijelentették, hogy be kellene engedni a migránsokat Lengyelországba és menekültstátuszt adni nekik, a többiek viszont ennél jóval óvatosabbak.
Ha kiállnának a kormány mellett a kérdésben, azzal adu ászt adnának a kezükbe. A PiS és Mateusz Morawieczki lengyel miniszterelnök tehát nagyot nyerhet hazai pályán, de csak akkor, ha sikerül jól kijönni a válságból.
Az EU Fehéroroszország ellen, Magyarország Lengyelországgal
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán jelentette be, hogy az EU a jövő héten kiterjeszti a Fehéroroszország elleni szankciókat. A korlátozások magánszemélyekre és szervezetekre is vonatkoznak majd, hírügynökségi információk szerint az unió mintegy 30 személyt és szervezetet, köztük Uladzimir Makej fehérorosz külügyminisztert és a Belavia nevű fehérorosz légitársaságot is célba veszi az intézkedésekkel.
A blokk egyértelműen azon az állásponton van, hogy Fehéroroszország hibrid támadást indított Európa ellen a menekültek megindításával.
Franciaország azzal vádolta meg kedden Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezető rendszerét, hogy destabilizálni akarja az Európai Uniót azzal, hogy bevándorlókat csempész át a határán. Angela Merkel leköszönő német kancellár pedig a napokban kérte Vlagyimir Putyin közbenjárását a lengyel–fehérorosz határon kialakult helyzet rendezéséhez.
Magyarország következetesen óvatosan foglal állást a témában. Varga Judit igazságügyi miniszter a Facebookon állt ki a lengyelek mellett, brüsszelezve egyet, de anélkül, hogy egy szóval is említette volna Fehéroroszországot, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter pedig a csütörtöki kormányinfón arról beszélt, Magyarország szolidáris Lengyelországgal.
Fontosnak tartjuk, hogy Lengyelország a határvédelme során megkapja mindazt a támogatást, amit Magyarország nemcsak nem kapott meg 2015-ben, amikor az EU déli határát védte, de még vitatták is a határvédelmi intézkedéseit
– magyarázta, de nem tért ki a fehéroroszokra.
A 24.hu megkeresésére reagált a magyar külügyminisztérium is: az ország nevének említése nélkül elhatárolódott a fehéroroszok tevékenységétől, mondván elfogadhatatlan a határsértés, ahogyan az arra való felszólítás és az embercsempészet is.
Mi lesz a vége?
Mateusz Morawieczki lengyel miniszterelnök kedden arról beszélt, a határon történt események agytrösztje Moszkva, és Minszk a Kreml direktíváját követi.
A keleti határaink biztonsága brutális veszélybe került egy kegyetlen diktátor miatt, aki revánsot akar venni Lengyelországon és Európán, amiért kiálltunk az emberi jogokért Fehéroroszországban. De tudjuk, hogy ezt a revánsot Moszkva irányítja
– fogalmazott a kormányfő.
Vlagyimir Putyin és kormánya határozottan elutasította, hogy bármilyen köze lenne a mostani eseményekhez, pedig sok mindent elárul az ártatlanságukról, hogy szerdán már két orosz bombázó is járőrözve repkedett a határ közelében. Putyinnak arra mindenképp megvannak az eszközeit, hogy leállítsa szövetségesét, de ezt már csak azért sem fogja megtenni, mert ha Európában valami nincs rendben, az mindig Oroszországnak kedvez.
A döntés tehát Lukasenka kezében van, és kérdés, hogy van-e, ami visszatartja. Szakértők szerint az eredeti terve az volt, hogy kicsikarja az EU-tól a szankciók eltörlését, amire válaszul csak megszigorították azokat.
Fennáll a veszélye, hogy elmegy a falig. Lukasenka túlélte a tavalyi tüntetéssorozatot anélkül, hogy eltávolították volna a pozíciójából, és olyan erősen jött ki a krízisből, hogy kis túlzással azt hiszi, bármit megtehet. Ráadásul a hírnevét sem kell már féltenie, mert nemzetközi szinten mindenki elutasítja. Erre utal az is, hogy Lukasenka csütörtökön már a gázszállítás leállításával fenyegette az Európai Uniót bármilyen új büntetőintézkedésre válaszul.
Ami pedig Lengyelországot illeti, a kormánynak a humanitárius és a migránsellenes megoldás között kellene megtalálnia az arany középutat, hogy a probléma is elháruljon és hatalmon is maradjanak. Csakhogy ez jelenleg megoldhatatlan feladványnak tűnik.
