A szlovák kormánykoalíción belüli viták az orosz Szputnyik V vakcina beszerzése miatt bontakoztak ki március elején. Igor Matovic kormányfő lemondását ezért követelik egy hete már saját jobboldali és populista koalíciós társai is. Sőt, kedd délután a köztársasági elnök, Zuzana Caputová is felszólította a miniszterelnököt, hogy oldja meg a kialakult kormányválságot, és távozzon posztjáról.
A krízis kiváltó oka, hogy a legnagyobb kormánypártot (Egyszerű Emberek és Független Személyiségek, OLaNO) irányító kormányfő állítólag még saját szövetségeseit, koalíciós társait is csak az utolsó pillanatban értesítette arról, hogy megállapodott az orosz vakcina beszerzéséről. Már amikor a kétmillió vakcina vásárlását (és megérkezését) bejelentették március elején, akkor is a koalícióból való kilépéssel fenyegetett a négy közül az egyik kisebb kormánypárt, az Emberekért tömörülés, amely két miniszterrel képviselteti magát a kabinetben.
Amikor pedig megkérdezték Matovicot, hogy mit ajánlott az oroszoknak, hogy ennyi vakcinát kapott (többet, mint Magyarország – az akkori hírek szerint), tréfálkozva megjegyezte, hogy Kárpátalját ígérte nekik, amiért azóta elnézést kért.
Matovic a Szputnyik-V megrendelésével eleve az oroszbarátság látszatát keltette. Ez már csak azért is kijelenthető, mert Moszkvában a mostani szlovák kormányválságot úgy ítélik meg, hogy Szlovákiára nyugati nyomás nehezedik az orosz vakcina esetleges vásárlása miatt. Az orosz megfigyelők szerint ezért került a bírálatok kereszttüzébe a miniszterelnök. Matovicra tényleg komoly nyomás nehezedett az elmúlt napokban. Ezért lengette be vasárnap a saját távozását, ám sok elemző ezt blöffnek gondolta. Úgy vélték, a kormányfő annyi feltételt támasztott, annyi követelést fogalmazott meg saját szövetségeseivel szemben a lemondásáért cserében, hogy azzal kalkulálhatott: koalíciós partnerei végül elállnak az ő megbuktatásától.
Matovic a távozásáért cserében követelte a legnagyobb koalíciós partnere, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) vezetőjének, Richard Sulík gazdasági miniszternek a leköszönését. Vele Matovic egyébként is hónapok óta ádáz vitákat folytat a koronavírus kezelése miatt. Sulikot egy alkalommal sírásónak nevezte, miközben Sulík pártja egyre népszerűbb, már megelőzné az OLaNO-t egy esetleges választáson. Szlovákiában január-februárban tragikusan alakultak a Covid-halálozási mutatók, a járvány kezelése kicsúszott a kormány kezéből, emiatt is csökkent a legnagyobb kormánypárt, az OLaNO népszerűsége.
Vasárnap Matovic Sulikon kívül a parlament egészségügyi bizottsági elnökének, a szintén SaS-es Janka Bittó Cigánikovának a lemondását is követelte. Az Emberekért párt két meghatározó személyiségének, Mária Kolíková igazságügyi miniszternek és Juraj Seliga parlamenti alelnöknek a távozását is el akarta érni Matovic. És ez még mindig nem volt elég neki: saját „fejéért” cserében az SaS-től eggyel több minisztériumot követelt pártjának.
Matovic azonban elszámolta magát: Sulík hétfőn, Koliková pedig kedden beadta a lemondását, és további két miniszter is hasonló lépést tervez, az oktatási tárcát vezető Branislav Gröhling már be is jelentette a távozását. Matovic korábban (március 12-én) már beáldozta egészségügyi miniszterét, Marek Krajcit – azt hitte, ezzel a miniszter „elvitte a balhét” a Szputnyik V beszerzéséért. Ám ezután három nappal távozott a negyedik koalíciós párt, a Sme Rodina (Család Vagyunk) munkaügyi minisztere, Milan Kraniak is.
A Magyarországon sokszor csak „liberálisként” emlegetett SaS-ról tudni kell, hogy az Európai Parlamentben annak a pártszövetségnek (Konzervatívok és Reformisták Szövetsége Európában) tömörülésnek a tagja, amelyet Giorgia Meloni, az olasz újfasiszták utódjaként fellépő politikus, Orbán Viktor nagy rajongója vezet, és amelyhez akár a Fidesz is csatlakozhat az Európai Néppártból való távozása után. A Sme Rodina pedig a Marine Le Pen és Matteo Salvini vezette bevándorlóellenes, jobboldali radikális és populista európai parlamenti pártcsalád, az Identitás és Demokrácia Párt tagja (ez is lehet akár a Fidesz új otthona).
Keddre már ezek a kisebb kormányzópártok is kezdték elveszíteni a türelmüket Matoviccsal szemben, miután immár nemcsak a kormány működése bénult meg, hanem a parlament elnöke, a kabinetet eddig támogató Sme Rodina vezetője, Boris Kollár egyhetes szabadságra küldte a képviselőket. Erre azzal adott magyarázatot, hogy a viták annyira kiéleződtek a kormánypártok között, hogy a koronavírussal kapcsolatos valódi intézkedések megszavazására már nem jutott idő a pozsonyi törvényhozásban.
A radikális jobboldali Kollár ezután azt is kijelentette: Matovic vagy egy héten belül megoldja a válságot, vagy tényleg lemond. Matovic kedd estére (miután az államfő is felszólította távozásra) már tényleg kényszerhelyzetbe került. Állítólag most már tényleg hajlandó is lenne távozni, ha a korrupció elleni harcot immár egyszerű kormánytagként, miniszterként, esetleg miniszterelnök-helyettesként folytathatná Poszonyban. A koalíciós társak véleménye erről megoszlik, de tárgyalni hajlandóak lennének erről is.
Két forgatókönyvről beszélnek mindezek után Pozsonyban. Az MTI szerint – amely a pozsonyi Pravdában megjelent cikkre hivatkozik, elképzelhető, hogy a két „liberális” kormánypárt, az SaS és az Emberekért összefog Caputová elnöknő parlamenten kívüli pártjával és egy blokként indulnának egy előrehozott választáson. Sőt ebbe az összefogásba betársulhatna a korábbi baloldali populista kormánypártból, a Smerből kivált Hlas nevű szerveződés, amelyet Peter Pellegrini exkormányfő vezet. Pellegrini azután volt rövid ideig kormányfő – akkor még a Smer színeiben –, hogy Robert Fico lemondásra kényszerült a Jan Kuciak tényfeltáró újságíró meggyilkolása utáni tömeges tüntetések miatt.
Ám az előrehozott választás nem a jobboldalnak, hanem a baloldalnak kedvezne a szlovák helyzetet ismerő elemzők szerint. Ezért a szlovák lapok inkább arra számítanak, hogy átalakul a koalíció, de nem kockáztatnak meg egy kiszámíthatatlan voksolást. Éppen ezért vagy Matovic marad a kormányfő, egy új összetételű kabinet élén (ennek a valószínűsége a nullához közelít jelenleg), vagy a sokak által emlegetett pénzügyminiszter Eduard Heger vehetné át az OLaNO színeiben a kabinet vezetését. Heger már most is betölt egy „beugró” pozíciót a pénzügyminiszterség mellett: ő helyettesíti a bukott egészségügyi minisztert, Marek Krajcit átmenetileg.
Hogy melyik forgatókönyv valósul meg, azt nehéz megmondani. Szerdán több párttal is tárgyal várhatóan Matovic, így nem kizárt, hogy megoldja az egyelőre megoldhatatlannak tűnő kormányválságot. A kormánypártoknak valószínűleg tényleg nem érdeke egy előrehozott választás, így van némi manőverezési lehetősége még a miniszterelnöknek.
Az ellenzék pedig egyelőre vár a lehetőségre, az előrehozott választásokra. A Smer – az utolsó választásokon elbukott baloldali kormánypárt – ugyan összezsugorodott Fico fénykorához képest, Pellegriniék azonban a Hlasszal egymagukban is 25 százalék körül állnak. Pellegrini és Fico is előrehozott választásokat sürget, amit eddig azonban a kormánykoalíció elutasított. A négy jobboldali kormánypárt közül ugyanis inkább csak az SaS számítható jó eredményre egy rendkívüli voksoláson. Az előrehozott választások kikényszerítésére a Smer állítólag 350 ezer aláírást gyűjtött össze.
Fico egyébként a kormánykoalíció bomlásának hátterében nem csak a koronavírus kezelését véli felfedezni. Szerinte a szlovák titkosszolgálat, a SIS vezetőjének nemrégiben történt letartóztatása azt jelezte, hogy Matovic kormányfő jobban ellenőrzése alá akarta vonni ezt a területet, amit eddig a Sme Rodinának engedett át – ez a párt jelölte a most letartóztatott SIS-vezért. Most viszont úgy hírlik, nem feltétlenül ragaszkodnak ahhoz, hogy az utódot is ők terjesszék fel a bizalmi posztra.
A titkosszolgálati főnök letartóztatása azért kínos a jelenlegi jobboldali koalíciónak, mert az egy éve hatalomra került négy párt korrupcióellenes kampányt folytat, és példátlan módon igyekszik felszámolni az előző baloldali kormányzatok alatt kialakult összefonódásokat, „maffiagyanús” kapcsolatokat.
A koronavírus elleni vakcina körüli viták mutatják, hogy a szlovák egészségügy sincs rendben. A tesztelések tekintetében jól állt északi szomszédunk, de ahogyan azt az ATV egy pár hete készült riportja bemutatta, egy pozitív teszt esetén nem gondoskodtak megfelelően a betegek, fertőzöttek elkülönítéséről, a karanténszabályok alól pedig számos kibúvó volt. Az utazási korlátozásokon nemrégiben szigorítottak Szlovákiában, és lefújták az érettségiket is, ahogy azt tavaly szintén megtették.
Kedden történt egy magyar vonatkozású esemény is: három magyar párt (MKP, Híd és Összefogás) ugyanis szövetségre lépett, és együtt próbálják átugrani az 5 százalékos bejutási küszöböt a következő parlamenti választáson. A lépés logikus, mert a magyar pártok közül például a most az egyesülésbe belépő, szlovák-magyar együttműködést hangsúlyozó Híd–Most szerveződés népszerűsége a töredékére csökkent az utóbbi időben. Ennek oka a rég megbukott Fico-kormány túl hosszú ideig való támogatása volt.
A többi magyar erő is kénytelen összefogni, hiszen a nemzetiségi érdekek jelenleg szerintük nem igazán érvényesíthetők. A magyar pártok a legutóbbi választáson külön indultak, megosztották a 9-10 százalékos részarányú magyar választók közösségét, és nem jutottak be a pozsonyi törvényhozásba. A magyar pártok még így is optimisták az esélyeiket illetően, hiszen épp nemrégiben jelent meg egy cikk a szlovákiai magyar sajtóban, miszerint a most zajló ottani népszámlálás várható adatai szerint a magyarok részaránya 7 százalékra csökkenhet Szlovákiában.
