Csóti Rebeka / 24.hu
Nagyvilág europoli

A Fidesz sehogy sem tudja pótolni azt, amit az Európai Néppárttal elvesztett

Több lehetőség is van a Fidesz előtt az Európai Parlamenten belül. De mindegyikkel rosszabbul jár, mintha az Európai Néppárt tagja maradhatott volna.

Alig több mint két hét telt el azóta, hogy lezárult a Fidesz és az Európai Néppárt (EPP) több éve húzódó harca, az utóbbi győzelmével. Persze nehéz ezt győzelemnek látni, hiszen mindkét félnek kudarc az, hogy a vita a Fidesz kilépéséig fajult. A Fidesz számára azonban sokkal nagyobb bukás ez, mint a Néppártnak. Főleg úgy, hogy mostanra egy fokkal jobban látszanak a magyar kormánypárt lehetőségei a Néppárton kívül.

A Fidesz tagságát 2019-ben függesztették fel az Európai Néppártban. Ez félmegoldás volt, mivel a fideszes képviselők az Európai Parlamentben továbbra is a néppárti frakció tagjai maradtak, így a felfüggesztésnek semmilyen hatása nem volt arra, hogy milyen munkát tudnak végezni az EP-ben. Márpedig a valódi lehetőségek itt vannak, a Néppárt frakciója a legnagyobb a parlamentben, még ha gyengült is a legutóbbi választáson, és már nem elég a szociáldemokratákkal alkudoznia, a döntésekhez kellenek a liberálisok és olykor a zöldek is.

Az Európai Parlamenten belül három dolognak van kiemelt jelentősége: a bizottsági tagságnak, elnöki és alelnöki posztnak, az EP alelnöki posztjainak és a képviselők által elnyerhető ügyeknek, amelyeket raportőrként vihetnek végig. 2019-ben két magyar is bekerült a tizennégy EP-alelnök közé a plenáris ülésen megejtett szavazáson, a DK-s Dobrev Klára és a fideszes Járóka Lívia. A bizottságokon belüli posztokat és a raportőri feladatokat a pártcsaládok osztják le egymást között, így szerezhetett a Fidesz a Néppárt tagjaként több fontos pozíciót. Ezek viszont most a frakcióból való távozással elúsznak. És elúsztak volna akkor is, ha a Fidesz nem menekül előre, hanem megvárja, hogy a frakcióban is felfüggesszék a tagságát, amire a Néppárt egy alapszabály-módosítással készült.

A Fidesznek így a gyakorlatban nem volt választása: azt, amire az Európai Néppárt igazán jó volt, mindenképp elvesztette volna. Nem lett volna meg az EP-n belüli és informális befolyása, valamint a szervezeti háttér sem.

Koszticsák Szilárd / MTI

A magyar kormánypárt képviselői jelenleg függetlenek az EP-ben. De nem biztos, hogy ez így is marad. A parlamentben a frakciók sokszor inkább praktikus, mintsem ideológiai okból születnek meg, így ugyanis sokkal komolyabb érdekérvényesítési és anyagi lehetőségekkel rendelkezhetnek a pártok.

Az egyik lehetőség a Fidesz előtt az lehetett volna, hogy a képviselői függetlenek maradnak a parlamentben, és megvárják, amíg esetleg megváltozik a széljárás az Európai Néppárton belül. Erre azonban nem sok esély van belátható időn belül, ennek megfelelően a Fidesz csütörtökön bejelentette, hogy nemcsak a frakcióból, de a Néppártból is kilép. (A KDNP, ahogy a frakciónak, úgy a pártcsaládnak is tagja marad – a jelek szerint Brüsszelben látnak itthonról nem felfedezhető különbséget a két formáció között, és a magyar kereszténydemokraták sem értenek egyet a Fidesszel abban, hogy a Néppárt mára baloldali lett.)

A másik lehetőség, hogy a fideszesek beülnek a két szélsőjobboldali frakció egyikébe. Az Európai Parlamentben jelenleg hét pártcsalád van. A legnagyobb, ahogy már említettük, a centrista-konzervatív frakció, az Európai Néppárt, őket követik a szociáldemokraták (S&D), majd a liberális Megújuló Európa. Ez a három pártcsalád kormányoz a gyakorlatban. A legnagyobb ellenzéki frakció az Identitás és Demokrácia (ID), amely a szélsőségesebb jobboldali pártokat tömöríti, aztán a Zöldek következnek. Náluk is kisebb a Néppártnál konzervatívabb, de az Identitás és Demokráciánál konszolidáltabb Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) csoportja, a listát pedig a szélsőbaloldali frakció zárja.

A Fidesznek mindkét szélsőjobbos frakcióval jó a kapcsolata.

Az ECR-ben jelenleg a magyar kormánnyal szövetséges lengyel kormánypárt a legnagyobb erő (az Egyesült Királyság kilépéséig ide tartoztak a brit konzervatívok is), a Fidesz szava meghatározó lehetne, de a frakció a magyar képviselőkkel kiegészülve is kisebb lenne, mint a liberálisoké. A másik lehetőség az Identitás és Demokrácia, ahol az olasz Matteo Salvini Ligája, az osztrák Szabadságpárt és egy csomó kisebb szélsőjobbos párt foglal helyet. A Fidesz itt is fajsúlyos szereplő lehetne, de az ID vele sem nőne a liberálisok fölé.

Logikus döntés lenne tehát az, amiről a napokban többször írt a fideszes sajtó: egyesíteni a két frakciót egy nagyobb csoporttá. Meglehet, erre utalt Orbán Viktor is:

A mi feladatunk is világos. Most az EPP nélkül kell felépíteni az európai demokratikus jobboldalt, amely otthont nyújt azoknak az európai polgároknak, akik nem akarnak migránsokat, nem akarnak multikulturalizmust, nem estek LMBTQ-őrületbe, védik Európa keresztény hagyományait, tisztelik a nemzetek szuverenitását, és nemzetüket nem a múltjuk, hanem a jövőjük részének tekintik.

Az erősen konzervatív és a szélsőjobboldali frakció összevonásával az új jobboldal nagyobb képviselőcsoportot alkotna a liberálisoknál, vagyis a parlament harmadik ereje lenne.

Csakhogy az ECR-en belül sem mindenki van kibékülve a szélsőjobbal, és a soviniszta politikának amúgy sem természetes eleme a nemzeteken túlnyúló együttműködés. Érdemes viszont megnézni, hogy mely frakciók nem adnak alelnököt az EP-ben: az ECR és az ID. Még a szélsőbal és a függetlenek is adnak, de a két szélsőjobbos alakulat tabunak számít.

Egy nagy szélsőjobboldali frakció, bár kiindulópontnak talán nem lenne rossz, közép távon sem érné el azt, amire Orbán pályázik: nagyobb befolyást az Európai Parlamentben. Hiszen a 2024-es EP-választásig stabilak a brüsszeli erőviszonyok. Egy ilyen képviselőcsoport még mindig nem lenne elég nagy ahhoz, hogy megkerülhetetlen legyen, és túl megosztó volna ahhoz, hogy együttműködjenek vele. Ráadásul a jövő hozhat meglepetéseket. Salvini például épp egy újrapozicionálási kísérlet közepén jár, és még az is felvetődött, hogy a Liga beülhet az Európai Néppártba, bár ez nem túl valószínű. Ezzel együtt a populista jobboldalon most nem látszik olyan felívelés, mint 2015 után javarészt a menekültválság miatt, több szélsőjobboldali párt pedig kimondottan meggyengült, elég az osztrák Szabadságpártra gondolni.

Előfordulhat, hogy a következő EP-választásig az Európai Néppárt jelentősen meggyengül, de nem úgy fest, hogy a két szélsőjobbos frakció profitál ebből, inkább a baloldal és a liberálisok. De még ha sikerülne is összehozni egy egyesült szélsőjobboldali frakciót, az biztosan nem tud olyan befolyást biztosítani a Fidesznek, mint amit elvesztett a néppárti szakítással.

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.