Nagyvilág
Celje, 2018. május 11.
Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője (b2), Hristijan Mickoski, a konzervatív macedón VMRO-SPMNE párt vezetője (b3), Janez Jansa, a Szlovén Demokrata Párt (SDS) elnöke (j3) és Orbán Viktor miniszterelnök (j2) az SDS kampányrendezvényén Celjén, a Golovec csarnokban 2018. május 11-én.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Túltolták Orbánék? Szlovén barátjuk fegyvere önmaga ellen fordulhat

Szegő Iván Miklós
Szegő Iván Miklós

2018. 05. 31. 20:23

Szlovéniában felvetődött, hogy a vasárnapi választás előtt az Orbán Viktor barátjaként ismert Janez Jansáék – pontosabban a Jansa pártjához, az SDS-nek köthető cégek – annyira sok pénzt kaptak Magyarországról, hogy a szavazás nem lesz legitimnek tekinthető. A balközép pártok berkeiből hallott erről a Siol.net, amely szerint nem kizárt: bíróság dönt majd a kérdésről, és nem a szavazók mondják majd ki az utolsó szót arról, kié lesz a hatalom délkeleti szomszédunkban.

Míg Olaszországban a napokban arról szóltak a viták, hogy a piacok vagy a választók döntik-e el az új kormány megalakulását, addig Szlovéniában elképzelhető, hogy a választások után nem a szavazók, hanem a bíróság mondja majd ki a végső ítéletet.

Könnyen lehet, hogy ennek Orbánék szlovéniai barátai, Janez Jansáék látják majd kárát. A jelenlegi legnagyobb ellenzéki párt ellen ráadásul éppen saját fegyverét – vagy legalábbis a velük egy húron pendülőkét – fordítják majd. És ebben a magyar kormányhoz közeli médiavállalkozóknak kulcsszerepe lehet, hiszen a különböző tőkeemelések a Janez Jansa pártjához, az SDS-hez közeli vállalkozásokban felvetik a meg nem engedett pártfinanszírozás gyanúját a Siol.net csütörtöki vezető cikke szerint. Hasonlót egyébként több más lap is felvetett az elmúlt héten.

Janez Jansa, former Slovenian prime ministre and president of SDS (Slovenian Democratic Party),  arrives for a televised debate ahead of parliamentary elections in Ljubljana on May 28, 2018. 
Slovenia holds early elections on June 3, 2018, following the resignation of the prime minister in March. / AFP PHOTO / Jure Makovec
Janez Jansa
Fotó:Jure Makovec/AFP

A vasárnapi szavazás még meg sem volt, de a lap máris egy esetleges megismételt választás lehetőségét veti fel. Ennek oka egyébként nyilvánvalóan az lenne, hogy az SDS és Jansa, az Orbán-kormány és a Fidesz propagandáját másolva, rendkívül vehemens migránsozós kampányt folytatott és az utolsó napokra rendkívül nagyarányú mozgósítást ért el potenciális szavazói körében. Van olyan felmérés, hogy a szavazók negyedét sikerült az SDS-nek maga mögé állítania, ami a mandátumokat tekintve még nagyobb arányt jelenthet a következő parlamentben. Ugyanakkor más hírek szerint Jansék előnye az utolsó napokban megint csökkenni kezdett.

Az SDS kampánya nagyban hasonlít a Fideszéhez és a magyar kormányéhoz,

amire a Zurnal24.si hívta fel a figyelmet. A lap szerint az SDS egyik fénykép-összeállításában egy párizsi fotó (állig felfegyverzett biztonsági erők) és egy, a budapesti Gellérthegyről a dunai panorámában gyönyörködő turistákat ábrázoló fénykép között „lehet választani”. Mármint arról van szó, hogy melyik a „biztonságosabb” a kettő közül.

A Zurnal24.si emlékeztet arra is, hogy a magyar migránsellenes kampányban viszont egy Szlovéniában készült fotót használtak fel korábban.

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu

Az SDS-nek a közvélemény-kutatások szerint nagy esélye van, hogy megnyerje a választást, bár abszolút többségre nem számíthat. Az is újdonság, hogy a kampány utolsó időszakában, szerdán sikerült Jansáéknak az, ami az utóbbi időben valószínűtlennek látszott: két kisebb jobboldali pártot (a kereszténydemokrata NSi-t és az SDS-nél is időnként radikálisabb SLS-t) közös gyűlésre hívni, így velük összefogva akár már az abszolút többséghez juthat közelebb egy jobboldali koalíció a választások után. (De valószínűleg e pártok közül csak az SDS és az NSi, azaz a kereszténydemokrata Nova Slovenija juthat be a parlamentbe, így további szövetségesekre lesz szüksége Jansáéknak.)

Ha tényleg nagyot nyerne az SDS és kormányt is alakíthatna, akkor kaphatnak szerepet a jogi eljárások. Az idén ugyanis már előfordult, hogy a választóknak másodszor is a szavazóurnákhoz kellett járulniuk egy olyan kérdésben, amiről már voksoltak. Egy szintén magyar vonatkozású beruházásról van szó, amelynek célja egy második vágány kiépítése az adriai Koper kikötője és Divača között. (A projektbe talán a magyar állam is beszállhat majd 200 millió euróval a tervek szerint, de erről egyelőre nincs megállapodás.)

Az összesen egymilliárd euró körüli összegbe kerülő projektet egy Jansáékkal szoros kapcsolatban álló (de ezt a kapcsolatot mindig is tagadó) nyugdíjas fúrta meg, és a tavalyi sikertelen referendum után kikényszerítette az új népszavazást idén is. Vili Kovačič, a nyugdíjas szlovén férfi arra hivatkozott, hogy az állami pénzeket nem egyenlően osztották meg a kampányolók között, s az építkezést támogató kormány egyoldalúan használta fel a közpénzeket, ezzel pedig a választókat nem megengedhető módon befolyásolta. Emiatt előbb a szlovén alkotmánybíróság, majd a Legfelsőbb Bíróság is a kormány ellen foglalt állást, s a népszavazást meg kellett ismételni. Ennek hallatán pedig Miro Cerar kormányfő, az SMC nevű liberális színezetű párt vezetője le is mondott, és most tulajdonképpen előre hozott választásra készül vasárnap Szlovénia (jóllehet a szavazást amúgy is mostanában rendezték volna.)

Slovenia's Prime Minister Miro Cerar arrives for the European Union's (EU) Heads of State dinner at the Sofia Tech Park in Sofia, on May 16, 2018. 
Bulgaria took over its first Presidency of the European Council from January 2018 until June 2018. / AFP PHOTO / POOL / Vassil DONEV
Miro Cerar
Fotó: Vassil Donev / AFP
Slovenian Prime Minister Miro Cerar gestures as he addresses a press conference in Ljubljana, Slovenia on March 14, 2018.
Slovenian center-left Prime Minister Miro Cerar resigned late March 14, 2018, after the invalidation of a government referendum that approved a major infrastructure project. / AFP PHOTO / Jure Makovec
Csak ürügy lehetett a „magyar” vasút a szlovén kormányfő lemondásakor
Meglehet, Miro Cerar hosszú távú céljai érdekében engedte most el az ország vezetését.

A második vágány építését szintén támadó SDS-ről viszont az elmúlt napokban érkeztek magyar vonatkozású hírek. Két magyar, az Orbán-kormányhoz közel álló médiavállalkozó (Schatz Péter, a Ripost-kiadó mögött álló üzletember és Adamik Ágnes) a saját, illetve részben az SDS-hez is köthető szlovéniai cégeikben összesen 800 ezer eurós tőkeemelést hajtottak végre.

Minthogy Szlovéniában szigorú szabályok vonatkoznak a pártok finanszírozására, az SDS keresi a kiskapukat. Például délnyugati szomszédunkban ritka kivételként Jansáéknak saját pártcégeik is vannak, ezek adják ki lapjaikat, illetve tévétársaságot is működtetnek. Ezeket a cégeket részben magyar médiavállalkozókkal együtt tulajdonolják. Ilyen a Nova Obzorja lapkiadó is, ahol a tőkeemelések egy része zajlott az elmúlt időszakban. Már januárban is kirobbant egy hasonló botrány. Akkor egy kölcsönügyletről is volt szó, szintén Schatz szereplésével, amivel az SDS jutott pénzhez. A direkt pártfinanszírozást tiltják a szlovén törvények, de a pártcégek finanszírozása bizonytalan.

A Siol.net szerint éppen ezért képzelhető el, hogy az SDS, illetve Kovačičék fegyverét fordítják Jansáék ellen: hiszen

itt is olyasmiről lenne szó, hogy nem megfelelő forrásból származó pénzből befolyásolják a választókat.

A Siol.net egyelőre hipotetikusan tette fel persze a kérdést, és egyelőre alighanem mindenki a vasárnapi választást várja, ahol Jansáékon kívül Marjan Šarec szintén jobboldali (de nem orbánista, és a Fidesz-közeli cégek által nem támogatott) pártja, az LMS tűnik még esélyesnek. Az LMS a második helyre pályázhat eséllyel. Jelenleg két pártnak tűnik az eredménye biztosan 10 százalék fölöttinek: ez a kettő Jansáék SDS-e és Šarec LMS-e. A jelenlegi kormánypártok, az SMC, illetve a szociáldemokraták (SD) és a nyugdíjasokra építő DeSUS viszont hanyatlóban vannak, a tíz százalékot talán az SD közelítheti meg közülük. Kérdés tehát, hogy vasárnapig mennyire változnak az erőviszonyok Ljubljanában: minden ötödik potenciális szavazó ugyanis még nem tudja, kire voksol  majd.

Egyelőre csupán egy tűnik biztosnak: az SDS lesz a relatív győztes, de azt nem tudni, képes lesz-e kormányt alakítani, s lesz-e olyan párt a parlamentben, amelyik hajlandó Jansáékkal összefogni.  Šarec egyelőre elzárkózik ettől, de nem tudni, mi lesz a választások után, ha az LMS-sel együtt éppen meglenne az abszolút többsége az SDS-nek. A DeSUS, amely a leginkább oroszbarát párt, viszont a jelenlegi kormány szétesése után könnyen átállhat az SDS-hez.

Az sem kizárt azonban, hogy Šarec ugyan ellenáll majd az SDS-nek, de a frissen alakult LMS parlamentbe bejutó képviselőit az SDS megkörnyékezi és azok átállnak Jansáékhoz. Így pedig Jansa akár kormányt is alakíthat. Hasonló esetre, amikor egy parlamentbe bejutott párt képviselői szétszéledtek, 1992-ben már volt példa Szlovénia történetében.

Az is elképzelhető, hogy senki nem fog tudni koalíciót alkotni, és akkor új választás következhet. De az sem kizárt, hogy a választás után a bíróságok döntenek majd. Erre okot adhat az a precedens, ami a második vágány esetében történt, amikor is amiatt kellett megismételni a választást, mert a kampány résztvevői között nem volt esélyegyenlőség. Így a Siol.net szerint máris hallani a balközép pártok körében olyan véleményeket, amelyek megkérdőjelezhetik a választások legitimitását. Ezeken a napokban ugyanis nagy visszhangot keltett a Vecer.com című napilap leleplezése, miszerint

az SDS a társtulajdonolt médiáin, illetve azok vezetőin keresztül Magyarországról kapott nem megengedhető módon segítséget.

A balközép erők fő érve az, hogy a legfelsőbb bíróság 97 ezer euró miatt, amit a kormány a második vágány melletti kampányra fordított, megismételtette a referendumot az idén, miközben az SDS-hez köthető vállalatok és médiavállalkozások Magyarországról több mint kétmillió eurót kaptak, különböző úton-módon a mostani általános választási kampány előtt. Ugyanakkor a Siol.net sem tartja valószínűnek, hogy a választásokat a bíróságon „rendezzék le”. Ez ugyanis komoly politikai válsághoz vezetne, kiváltaná az SDS támogatóinak tiltakozását, akik ellopott vagy elcsalt választásokról beszélnének.

Kiemelt képünkön: Janez Jansa, a Szlovén Demokrata Párt (SDS) elnöke (jobbról a harmadik) és Orbán Viktor miniszterelnök az SDS kampányrendezvényén Celjén május 11-én. Koszticsák Szilárd / MTI 

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.