Nagyvilág
Slovenian Prime Minister Miro Cerar gestures as he addresses a press conference in Ljubljana, Slovenia on March 14, 2018.
Slovenian center-left Prime Minister Miro Cerar resigned late March 14, 2018, after the invalidation of a government referendum that approved a major infrastructure project. / AFP PHOTO / Jure Makovec

Csak ürügy lehetett a „magyar” vasút a szlovén kormányfő lemondásakor

Szegő Iván Miklós
Szegő Iván Miklós

2018. 03. 16. 17:54

Miro Cerar szlovén kormányfő szerda este mondott le egy olyan vasúti fejlesztés bírósági elkaszálása miatt, amelynek megvalósításában Magyarországnak is jelentős szerepe lehetett volna. A lemondás furcsasága, hogy Szlovénia gazdasági növekedése a második legnagyobb az Európai Unióban, dinamikusan bővül a foglalkoztatottság és egy hatalmas autóipari beruházás is beindul Maribor környékén. Cerar elődje ezért más okot, egy bank ügyeit sejti a lemondás hátterében.  

Az angol nyelvű világsajtó csütörtökön sokat élcelődött azon, hogy 24 órán belül lemondott a szlovén és a szlovák miniszterelnök is. A BBC külön cikket is írt a két ország összekeverhetőségéről,  a Politico pedig egy kvízt dobott össze, amelyben mindenki kipróbálhatja, hogy mennyire tudja megkülönböztetni a két államot egymástól.

Egy Twitter-bejegyzés szerint a finn hírügynökség össze is keverte a két lemondást, a szlovén Miro Cerar és a szlovák Robert Fico távozását a miniszterelnöki posztról.  Ami azért érdekes, mert a két ország tavaly még egy közös diplomáciai rendezvényt is tartott Londonban, hogy segítsenek abban, hogy a külföldi szakértők meg tudják különböztetni egymástól a szlovéneket és a szlovákokat.

Más kérdés, hogy Magyarország az egyetlen ország Ausztrián kívül, amely határos mindkét szláv állammal, így mi kevésbé szoktuk összekeverni a szlovákokat és a szlovénokat. Viccelődni pedig egyáltalán nincs kedve senkinek nálunk, amikor a szlovák újságíró-gyilkosság után kialakult pozsonyi belpolitikai válság kerül szóba, ami csütörtökön, március 15-én már a magyar-szlovák Híd-Most pártot is nehéz helyzetbe hozta. Bugár Béla pártján múlott ugyanis, hogy Fico pártja továbbra is kormányozhat – igaz, Fico nélkül – Pozsonyban.

Egészen más a helyzet azonban Szlovéniában. Ott – távolról nézve – látszólag a legnagyobb rendben megy a gazdaság: a második legmagasabb volt az EU-n belül az utolsó negyedévben a gazdasági növekedés (az előző három hónaphoz viszonyítva), a foglalkoztatottság valóban dinamikusan nő, és nemrégiben egy nagy autóipari beruházást is megszerzett az ország. A Magna konszern BMW-k és Mercedesek festését fogja végezni – Magyarország helyett, ami szintén szóba került lehetséges helyszínként – Maribor környékén, a Magna-Steyr meglévő grazi üzemét kiegészítve.

A gazdaság tehát egyre jobb állapotban van – ezt a lemondott kormányfő sem győzte hangsúlyozni távozásának bejelentésekor. Ám a helyzet azonban csak távolról ilyen szép: a gazdasági növekedés jól hangzik, de az egészségügyből és az oktatásból kivont, illetve eleve elégtelen források miatt a közalkalmazottak ismétlődő sztrájkokba kezdtek.

A növekedésből ők nem sokat éreztek, sőt Szlovéniában a tanárok fizetése akár még csökkenhetett is az elmúlt években (igaz, a magyar szintnél jóval magasabb indulóbázisról van szó). Az elégedetlen szakszervezeti vezető, a közalkalmazottakat tömörítő SVIZ szövetség titkára, Branimir Štrukelj pár napja pedig azt is meglebegtette, hogy ha nem fogadják el követeléseiket, a választásokig folytatják munkabeszüntetési akcióikat.

Branimir Strukelj, President of the Confederation of Public Sector, speaks to the crowd during strike of Slovenian public sector on April 18, 2012 in Ljubliana.   AFP PHOTO Jure Makovec / AFP PHOTO / Jure Makovec
Branimir Strukelj
Fotó: Jure Makovec / AFP

Közben Szlovéniát ugyanúgy érinti az egészségügyi dolgozók elvándorlása, mint Magyarországot, hiába magasabb ott a fizetések a magyarnál, a még fejlettebb országok orvosi és ápolói béreivel nem tud versenyezni a kis délszláv állam. Számos kórházbotrány is „színesíti” az ottani közéletet, így a szlovén kormány lemondása nem volt meglepő számos megfigyelő szerint, akik hangsúlyozzák, hogy a koalíciós kabinet amúgy sem működött már a gyakorlatban. Hiszen a lemondott kormányfő legnagyobb riválisa a balközép térfélen éppen a vele együtt kormányzó SD, azaz a szociáldemokraták pártja.

Az eredetileg júniusra tervezett választások előtt így a folyamatosan népszerűségét vesztő Cerar (a közvélemény-kutatásokban szintén egyre rosszabbul szerepelt pártja, az SMC is) sokak szerint előremenekült: áldozatként tüntethette fel magáét lemondásával. Így nem kellett a jobbos ellenzékkel és szociáldemokrata koalíciós társával szemben a „rossz rendőrt” játszania, aki nem engedi a pedagógusok és ápolónők fizetését emelni. A helyzet annyiban viszont változott, hogy most a választásokat várhatóan nem júniusban, hanem áprilisban vagy májusban fogják megtartani.

A szlovén kormányfő persze hivatalosan szerda este nem ezért mondott le, hanem egy magyar vonatkozású fejlesztés meghiúsulásával indokolta a lépését. Egy ljubljanai legfelsőbb bírósági ítélet ugyanis kimondta: érvénytelen annak a népszavazásnak az eredménye, amit tavaly ősszel tartottak a Koper és Divača közötti 28 kilométeren egy második vasúti vágány („Drugi tir”) megépítéséről.

Pedig erre a beruházásra a szlovén és a magyar kormány is nagyon készült. Közös projekttársaságot hoztak volna létre, Magyarország tartós bérletet szerezhetett volna az Adriai-tenger partján lévő szlovén kikötőben, Koperben és az új vasúttal egy nagyobb kapacitású szállítási útvonal – pontosabban annak hiányzó mintegy harminc kilométere – nyílhatott volna meg Magyarország és az Adriai-tenger között.

Ám a projektet egy szlovén nyugdíjas gyakorlatilag megbénította. Vili Kovačič előbb népszavazást kezdeményezett az egymilliárd eurós projekt ellen, és hiába maradt kisebbségben az álláspontja a referendumon, annak eredményességét alkotmányjogi alapon támadta meg. Előbb az alkotmánybíróság, majd a legfelsőbb bíróság is a kormány ellen döntött, amiért az a népszavazási kampányban a közpénzeket a saját álláspontja népszerűsítésére használta fel, Kovačičék pedig nem kaptak állami támogatást a kampányukhoz.

Vili Kovačič
Fotó: Facebook / Vili Kovačič

Magyar szemmel nézve a szlovén bíróságok elképesztően demokratikus döntést hoztak tehát: a kormány nem költheti az adófizetők pénzét kizárólag a saját kampányára.

Más kérdés, hogy ezzel egy olyan döntést akadályoztak meg a bíróságok, amelyek a magyar-szlovén gazdasági kapcsolatokat erősíthette volna. A nyugdíjasról csütörtök este a szlovén állami tévében vitatkozott három egymást követően a miniszterelnöki székben ülő politikus. A Tarča (Cél) című műsorban Janez Janša, Alenka Bratušek és Miro Cerar is részt vett. Cerar itt a nyugdíjast nyíltan Janšáékhoz kötődőnek minősítette. Janša ezt nem cáfolta, és pártja, az SDS korábbi álláspontja is az volt, hogy a koperi vasút megépítését a Cerar-kormány által javasolt formában nem támogatják.

Az SDS pár hete egy magyar vonatkozású pártfinanszírozási botrányba keveredett, Janšát pedig Orbán Viktor nevezte a barátjának-. Így érdekes, hogy az SDS nagy szerepet játszott egy olyan projekt megfúrásában, amit a magyar kormány tervezett a Cerar-kabinettel együtt.

Ljubljana, 2016. január 22.
Orbán Viktor magyar (j) és Miro Cerar szlovén miniszterelnök kezet fog a Ljubljanai Magyar Nagykövetség kulturális központja, a Balassi Intézet ünnepélyes megnyitásán Szlovénia fővárosában 2016. január 22-én, a magyar kultúra napján.
MTI Fotó: Varga György
Miro Cerar és Orbán Viktor kezet fog a Ljubljanai Magyar Nagykövetség kulturális központja, a Balassi Intézet ünnepélyes megnyitásán Ljubljanaban 2016. január 22-én
Fotó: Varga György / MTI

Közben egy „alacsony intenzitású” bankbotrány is zajlik a Nova Ljubljanska Banka (NLB) körül Szlovéniában. Vizsgálják egy régebbi, majdnem tíz évvel ezelőtti iráni tranzakció részleteit, egy másik probléma pedig a bank szanálásával kapcsolatos. A szlovén állam pár éve 1,5 milliárd eurónyi pénzt rakott a pénzintézetbe. A bankot azonban az Európai Unió előírásai szerint privatizálni is kellene (erről Brüsszellel vitatkozott a ljubljanai kormány), de közben egy horvát bíróság újabb kártérítési igényt támasztott az NLB ellen. Ez Szlovénia szerint a nemzetközi joggal ellentétes, mert a két ország a horvát EU-csatlakozásakor már tisztázta az ügyet.

A csütörtök esti tévévitában Miro Cerar közvetlen elődje, Alenka Bratušek exkormányfő azt mondta, hogy szerinte nem is a vasútépítés miatt mondott le Cerar, hanem az NLB körüli ügyek miatt, amelyek még tartogathatnak meglepetéseket. Cerar ezt inszinuációnak nevezte és visszautasította a vádat.

Horvátországgal ráadásul Szlovéniának határvitája is van, és ebben sem tudott előrelépni a szlovén kormány: hiába döntött a javára egy nemzetközi bíróság az adriai-tengeri kijáratról és a Pirani-öböl módosított megosztásáról, a döntés végrehajtására Zágráb nem hajlandó.  Most emiatt Cerar lemondása előtt a szlovén kormány egy levelet intézett Brüsszelhez, amelyben állítólag felvetik annak a lehetőségét, hogy egy európai bíróságon indítsanak eljárást Horvátország ellen.

Látható tehát, hogy Miro Cerar és pártja, a liberális SMC igyekszik a kormányzás terhe alól megszabadulni pár hónappal a választások előtt. Kérdés, mennyire lesz sikeres ez a lépés, a jobboldalon egyébként nem Janez Janša pártja, az SDS erősödik (ez a párt a magyar vonatkozású botránya miatt az első helyről a harmadikra csúszott vissza a közvélemény-kutatásokban), hanem a sokak által populistának minősített Marjan Šarec kamniki polgármester újonnan létrehozott tömörülése. Ez utóbbi pártszerveződés egyes kutatások szerint már a szavazók húsz százalékát is a magáénak mondhatja, miközben a legerősebb riválisok is csak a 10-15 százalékos sávban mozognak.

Kiemelt kép: Jure Makovec / AFP

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Budapest, 2011. október 3.
Ipari alpinisták dolgoznak a Petőfi híd budai hídfőjénél található Zöld Pardon egyik bejáratának bontásán. Az újbudai önkormányzat képviselő-testülete lakossági panaszokra hivatkozva döntött úgy, hogy nem hosszabbítja meg a Zöld Pardon október 31-én lejáró közterület használati szerződését, ezzel 13 éves működés után jelenlegi helyén bezárásra ítélte a szórakozóhelyet. A Zöld Pardonnak október 31-ig kell elhagynia a Goldmann György teret.
MTI Fotó: Kallos Bea
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.