Nagyvilág
Valletta, 2017. március 30.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke (j) és Janez Jansa korábbi szlovén miniszterelnök, a Szlovén Demokrata Párt elnöke az Európai Néppárt máltai kongresszusa szünetében Vallettában 2017. március 30-án.
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Magyar szálak egy szlovén pártfinanszírozási botrányban

Magyar vonatkozása is lehet annak a pártfinanszírozási botránynak, amely a napokban tört ki Szlovéniában, ahol Magyarországhoz hasonlóan idén parlamenti választások lesznek. Az ügy megrengetheti a legnépszerűbb szlovén párt, az ellenzéki SDS pozícióit, hiszen a párt elnöke, Janez Janša – aki Orbán Viktor politikai szövetségesének számít – írta alá azt a kölcsönszerződést, amelynek révén egy rejtélyes boszniai szerb nő adott kölcsön a szervezetnek. Janša elszólta magát egy tévéműsorban, nyilatkozata így részleges magyar szerepre is utalhat az ügy hátterében.
Korábban a témában:

A szlovén sajtó napok óta vezető hírként tárgyalja azt a botrányt, amelynek főszereplője Janez Janša korábbi miniszterelnök, a legnagyobb szlovén ellenzéki párt, az SDS vezére, Orbán Viktor szövetségese. Az ügy másik szereplője Janša egykori börtönbeli cellatársa, az adótanácsadó Rok Snežič, akinek boszniai, Banja Luka-i night clubjában interjút is adott a politikus. Janšát még 2014-ben ítélték jogerősen két évre egy korrupciós ügy miatt – erről a 24.hu is beszámolt.

A harmadik szereplő a szlovén sajtóban az elmúlt 72 órában talán a legtöbbet emlegetett magánszemély, egy rejtélyes boszniai szerb nő, Dijana Đuđić, aki 450 ezer eurót kölcsönzött a legnagyobb szlovén ellenzéki pártnak, a Janša vezette SDS-nek.

A feltételezett magyar szerepről maga Janša szólta el magát a szlovén állami tévé Odmevi című műsorában, a politikus szerint ugyanis „segítettek” a 450 ezer eurós lombard hitel megszerzésében.

Az egyik magyar szál

A lombard hitel azt jelenti, hogy a pénzt egy zálog letétbe helyezéséért adja a hitelező. Jelen esetben az SDS egy olyan tulajdoni részesedést adott letétbe Đuđićnak, amely 44 százalékát képviseli a Nova Obzorja nevű kiadóvállalatnak. Ebben, a többek között a Demokracija hetilapot kiadó, az SDS kisebbségi tulajdonában álló cégben tavaly többségi tulajdont szerzett Schatz Péter, az MTVA korábbi üzleti és termékfejlesztési igazgatójának érdekeltségi körébe tartozó, kormánypárti Ripost magazint (egy bulvárportált és egy azonos című napilapot) kiadó Ripost Média Kft.

Bár Janša fentebb említett mondatában alany nem szerepelt, előtte éppen a Nova Obzorja többségi tulajdonosáról beszélt – ez pedig a magyar Ripost a jelenlegi adatok szerint. Ugyanis a Nova Obzorja kiadó egészét is megvenné Janša szerint a többségi tulajdonos, csak ezt a tranzakciót számviteli okokból nem akarták lebonyolítani 2019 előtt.

Tihany, 2010. november 23.
Schatz Péter, a Magyar Televízió (MTV) üzleti és termékfejlesztési igazgatója felszólal a Korrektúra 2010 című médiakonferencián, a Club Tihany Hotel- és Konferencia Központban.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Schatz Péter
Fotó: MTI/Kovács Tamás

A Ripost két másik Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadóhoz közel álló, illetve általa tulajdonolt médiacéggel együtt közel 50 százalékos részesedést szerzett egy másik szlovén médiavállalatban is. Amint arról a 24.hu-n is beszámoltunk, a Nova24TV-t birtokló Nova24tv.si nevű vállalatnál 800 ezer eurós tőkeemelés történt, miközben a Modern Media Group Zrt., a Ridikül Magazin Kft. és a Ripost Média Kft. 15-15 százalékos részesedéshez jutott. Azzal, hogy egyenként vásárolták be magukat, megkerülték a szlovén szabályozást, aszerint ugyanis csak 20 százalékos, vagy annál nagyobb részesedés megszerzése esetén kell engedélyt szerezni a minisztériumtól. A Modern Media Groupot Habony Orbán Viktor egykori tanácsadójával, Győri Tiborral közösen tulajdonolja, a Ridikül tulajdonosa pedig Halkó Gabriella, a TV2 marketing- és stratégiai igazgatója.

A másik magyar szál

A Siol.net szerint Dijana Đuđić szorosan kötődik Rok Snežičhez, az adótanácsadóhoz, aki – miután eljárások indultak ellene Szlovéniában – áttette székhelyét Bosznia-Hercegovinába. Snežičet nemrég lefotózták, amint Janez Janšával találkozik, és bár Snežič tagadta, hogy szoros kapcsolatban lenne Đuđićcsal, azóta kiderült, hogy többször is együtt utaztak Boszniába. A semmiből előkerülve Đuđić tavaly körülbelül 1,6 millió euró hitelt folyósított három helyre is Szlovéniában – a szlovén sajtóhírek szerint –, ráadásul 1,2 millió eurót készpénzben adott ügyfeleinek. Az effajta ügyletek felkeltették a pénzmosás ellen fellépő szlovén hatóságok figyelmét is.

A szlovén állami tévé Dnevnik című híradójának Bosznia-Hercegovina korábbi pénzügyminisztere azt állította, hogy a Đuđić nevéhez köthető boszniai cégeknek biztosan nem volt eurómilliókban mérhető nyeresége. Ezekből tehát a bosznia-hercegovinai állampolgársággal rendelkező nő aligha kölcsönözhetett volna 450 ezer eurót a szlovén SDS pártnak.

Más újságok Snežič és Đuđić céghálóját firtatják, ahol bajba jutott, csődhelyzetben lévő cégek, Szlovéniában bezárt bankszámlák és állítólag egy Magyarországon nyitott számla is szerepel. A szlovén lap, a Delo internetes kiadása szerint hónapokkal ezelőtt lezárták Đuđić számláját egy szlovén bankban. A Siol.net pedig azt írta, hogy a cégek körüli ügyek miatt rendőrségi vizsgálat is zajlik (bár ezek eredményéről, esetleges vádemelésről nincs hír).

A Siol.net talált egy olyan vállalkozót, aki megerősítette: küldött pénzt egy magyar bankszámlára, amely Đuđićhoz köthető. A szlovén cégnek állítólag Boszniából küldtek munkásokat. A pénzt átutaló vállalkozó azt is elmondta, hogy ismeri Rok Snežičet.

A cikkben szereplő, néhány tízezer eurós összeg pár nappal azelőtt érkezett a magyar számlára, hogy a nő kölcsönadott volna 450 ezer eurót az SDS-nek.

Ugyanakkor a párt vezetője, Janez Janša hangsúlyozta, hogy ők egy magánszemélytől vettek fel kölcsönt. Nyilatkozatával arra utalt, hogy nem vitatott adóügyek miatt emlegetett cégektől szerezték a pénzt.

Ljubljana, 2011. szeptember 20.
Janez JANSA korábbi szlovén miniszterelnök, az ellenzéki jobbközép Szlovén Demokrata Párt elnöke (középen, szürke zakóban) kimegy az ülésteremből a szlovén parlament ülésén Ljubljanában 2011. szeptember 20-án. Később bizalmi szavazást tartottak, és a törvényhozók többsége a szociáldemokrata Borut Pahor vezette kisebbségi kormány ellen voksolt. Ezután a parlamentnek 30 napja van egy új miniszterelnök megválasztására, ha ez nem sikerül új választásokat kell kiírni. Ebben az esetben először tartanának előre hozott parlamenti választásokat az 1991-ben függetlenné vált egykori jugoszláv tagköztársaságban, Szlovéniában. (MTI/EPA/Matej Druznik)
Janez Jansa
Fotó: MTI/EPA/Matej Druznik

Értelmezési különbségek

A szlovén pártok külföldi jogi személy általi finanszírozását a törvények tiltják, ám Đuđić nem a cégein keresztül adott pénzt lombard hitelre az SDS-nek, hanem magánszemélyként.

A 450 ezer euró azonban egyes értelmezések szerint felülmúlja azt az összeget, amelyet magánszemély adhat egy szlovén pártnak, így ez sértheti a pártfinanszírozásról szóló törvényeket.

Tomaž Vesel, a szlovén Számvevőszéki Bíróság (nagyjából a magyar Állami Számvevőszéknek megfelelő hatóság) elnökének nyilatkozata az ügyben akár így is értelmezhető, de ehhez a dokumentumokat még át kell tanulmányozniuk az állami szakértőknek.

Ugyanakkor a Janšáék által kiadott Demokracija nevű újság értelmezése más: szerintük a szlovén törvények nem egyértelműek, ezért hitelesítette a közjegyző is a kölcsönügyletet. A szerződést bírálók ugyanis arról beszélnek, hogy a magánszemély által adható pénz nem haladhatja meg a szlovén bruttó havi átlagkereset (1600 euró) tízszeresét – évente. Azaz körülbelül 16 ezer eurót adhat valaki egy évben egy politikai pártnak. Janšáék lapja viszont az „évente” (letno) szó mondatbeli jelentését vitatják, szerintük az éves összesítésű havi bruttó bruttó kereset tízszeresét adhatja valaki egy pártnak, ami máris 192 ezer euró lenne.

Márpedig Đuđić a megállapodás szerint több részletben, több év alatt folyósítja a 450 ezer eurós kölcsönt az SDS-nek, tehát így a Demokracija szerint nem lépné át ezt a magasabb összeghatárt. Maga Janša úgy nyilatkozott, hogy az ügylet törvényességéért a közjegyző a felelős. Tehát nem ő – így értelmezhető a sajtótájékoztatón tett nyilatkozata.

Csütörtökön ugyanakkor az SDS bejelentette, hogy kamatostul visszafizeti a Đuđić-tól kapott pénzt, azonban ennek ellenére a Számvevőszéki Bíróság vizsgálatot indít a hitel ügyében.

Kiemelt kép: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

This general view taken on August 15, 2018, shows abandoned vehicles on the Morandi motorway bridge after a section collapsed in the north-western Italian city of Genoa. 
At least 30 people were killed on August 14, when the giant motorway bridge collapsed in Genoa in northwestern Italy. The collapse, which saw a vast stretch of the A10 freeway tumble on to railway lines in the northern port city, was the deadliest bridge failure in Italy for years, and the country's deputy transport minister warned the death toll could climb further. / AFP PHOTO / Piero CRUCIATTI / AFP / Piero CRUCIATTI
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.