Magyarország szempontjából igen fontos kijelentések hangzottak el szerdán az Európai Parlamentben (EP). Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke beszédében bemutatta több, a 2021-ben kezdődő uniós költségvetési ciklusra vonatkozó javaslatát. Ennek egyik része, hogy sokkal durvábban lépnének fel az uniós költségvetés védelmének érdekében.
A renitens országok, mint Magyarország és Lengyelország, csak úgy tudnák ezt megakadályozni, hogy szövetségeseket keresnek maguknak.
Az eljárást akkor indíthatja meg az Európai Bizottság, ha egy tagállamban az alábbi problémák állnak fenn:
- az uniós költségvetést végrehajtó szervek nem megfelelő működése,
- az uniós költségvetéssel kapcsolatos korrupciós ügyeket vizsgáló ügyészi és nyomozati szervek elégtelen működése,
- a független bíróság által végzett felülvizsgálat hiánya,
- az uniós költségvetést vagy egyéb EU-s szabályt érintő csalás és korrupció megelőzésének vagy szankciójának hiánya,
- az Európai Unió csalás elleni hivatalával (OLAF) és az Európai Ügyészséggel való hatékony együttműködés hiánya.
Amint arra Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője Facebook-bejegyzésében máris „lex Poltot” emlegetve rámutatott,
Amennyiben ezek a feltételek teljesülnek, az Európai Bizottság vizsgálatot indít és a hiányosságokról értesíti a tagállamot, amelynek legfeljebb egy hónapja lesz arra, hogy a felvetésekre érdemben reagáljon. Elégtelen válasz esetén a bizottság dönt a védelmi intézkedések bevezetéséről, például arról, hogy felfüggesszék az uniós támogatások kifizetését.
Ezt követően az uniós országok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanácsnak is el kell fogadnia a döntést. Ám a javaslat az úgynevezett fordított minősített többség alkalmazását javasolja, vagyis ahhoz, hogy a szankciók ne lépjenek életbe,
Ha pedig a lobbitevékenység sikertelen és többségben lesznek azok, akik a támogatások felfüggesztését akarják, akkor a szankciók addig maradnak fent a tagállammal szemben, ameddig a kifogásolt szabálytalanságokat meg nem szüntetik.
A folyamat fontosabb pontjait az alábbi ábrán foglaltuk össze:
Fontos része a javaslatnak, hogy
A pályázatok nyertesei ugyanis nem tehetnek arról, hogy a rendszer rosszul működik. A bizottság ezzel egyértelműsíti, hogy nem elvenni akarják az uniós támogatásokat az egyes országoktól, hanem azt akarják megakadályozni, hogy korrupt kormányok rendelkezzenek a pénzek fölött, vagyis az állami beruházások kerülnének veszélybe.
Kösz, Tiborcz!
Nem lehet kétség afelől, hogy Magyarországnak van miért tartania az új javaslattól. Az ország EU-csatlakozása óta eltelt 14 évben ugyanis számos példa akadt arra, hogy milyen rosszul tudjuk elkölteni az uniós támogatásokat, a kerékpározásra alkalmatlan hatvani kerékpáros kalandparktól a másfélmillió forintos lépcsőfokig.
Ezeknél jóval komolyabb következményekkel járt az Elios-ügy, amelynek során Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az akkori cége közbeszerzéseken keresztül gyakorlatilag letarolta a közvilágítási piacot. Az OLAF számos szabálytalanságot fedezett fel és azt javasolta, hogy Magyarország fizesse vissza a teljes támogatási összeget, körülbelül 13 milliárd forintot. Az erről szóló tárgyalások jelenleg is zajlanak.
Fotó: Bielik István / 24.hu
Kisebb volumenű, de hasonló ügy volt az, amikor azért kellett 4,3 milliárd forintot visszafizetni az Európai Uniónak, mert Garancsi István és Hernádi Zsolt alapkezelői kartellgyanús tranzakciók során olyan cégekbe fektettek be, amelyekbe nem lett volna szabad. Ezek között ráadásul szexoldalak is voltak, ami az OLAF szerint sértette az unió hírnevét.
Ketyegő atombomba
Az Elios-ügy és a szexoldalak miatti büntetés mellett más miatt is főhet a feje az Orbán-kormánynak. Éppen egy évvel ezelőtt, 2017 májusában szavazta meg az Európai Parlament azt a javaslatot, amely felszólítja az Európai Bizottságot, hogy ellenőrizze szigorúbban az uniós pénzek felhasználását Magyarországon. Ezt azzal indokolták, hogy Magyarországon súlyosan leromlott a jogállam, a demokrácia és az alapvető jogok helyzete, ez pedig a korrupcióval kiegészülve rendszerszinten veszélyes a magyar jogállamra.
Ezt követően az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága jelentéstervezetet készített. Ehhez terepre is mentek, tavaly szeptember ellátogattak a felcsúti kisvasúthoz is, aminek a magyar kormány nem igazán örült.
A jelentésben számos problémát felsoroltak, például az alkotmányos rendszer működése, az ügyészség és más állami szervek függetlensége, a korrupció, a privátszféra és adatok védelme, a szólásszabadság terén. A tervezetben a 7-es cikkely bevezetését javasolták, amit az Európai Parlament költségvetés-ellenőrzési bizottsága is támogatott.
De az Európai Bizottság korábban már azt is kimondta, hogy nem működik megfelelően a pénzköltés ellenőrzése Magyarországon. Erről itt írtunk bővebben:
Régi, politikai vita
Az uniós pénzek korlátozásáról mint lehetséges megoldásról elsősorban Lengyelországgal és Magyarországgal szemben, évek óta beszélnek Brüsszelben. Hiszen a legsúlyosabb szankciót, a szavazati jog felfüggesztését igazából az EU csúcsvezetői sem akarják alkalmazni – vagy ha mégis, tisztában vannak vele, hogy az eljárás elbuktatásához elég egy vétó, így a két ország simán meg tudja védeni a másikat. Ugyanakkor az EU vezetői régóta küzdenek azzal, hogy a jogállamisággal ellentétes tagállami döntések megváltoztatását hatáskör hiányában nem vagy csak lassan, hosszú bírósági procedúra után tudják elérni.
Megoszlanak persze a vélemények arról is, hogy a támogatások esetleges felfüggesztése nem ássa-e majd alá az unió népszerűségét épp azokban az országokban, ahol a kormányok egyébként is hajlamosak a Brüsszel elleni hangulatkeltésre. De nagyon úgy néz ki, hogy az EU jelenlegi vezetői nem látnak más megoldást a többségi véleménnyel rendre szembemenő tagállamok megrendszabályozására, ami persze rögtön politikai természetűvé is teszi vitát. Amelybe egyes politikusok már bele is álltak, a liberálisokat vezető Guy Verhofstadt például ezt mondta a bizottsági javaslat EP-vitáján:
Az európai pénzt arra kell használni, hogy felemeljük az országok gazdaságát és polgárait, nem arra, hogy Orbán úr családtagjai kapják meg, vagy hogy futballstadiont építsenek belőle a választókörzetében.
Orbán Viktor egyelőre annyit reagált a javaslatra, hogy kész megtárgyalni azt (a közös európai ügyészséghez való csatlakozásról viszont rögtön leszögezte: az alaptörvény szerint az ügyészség szuverenitási kérdés). Fideszes politikusok pedig máris a magyar migrációs politikát kifogásoló Soros-hálózatról kezdtek beszélni a javaslat kapcsán.
A bizottsági javaslat végleges tervezetéről még az Európai Tanácsnak és az Európai Parlamentnek is szavaznia kell majd, ráadásul úgy, hogy jövőre az EP-választásokat követőn az unió vezetése is lecserélődik. Így aztán a bizottság irányítói is csak remélik, hogy a júniusi választásokig be tudják fejezni a vitát. Sokan azt is valószínűnek tartják, hogy a szavazási metódus változhat, vagyis könnyen lehet, hogy végül az uniós támogatások felfüggesztéséhez kell majd minősített többség. Ez is épp elég súlyos fenyegetés lenne, hiszen mondjuk Magyarországnak vagy Lengyelországnak így is egy sor országot kellene maga mellé állítania, nem támaszkodhatnának csak egymásra.
Kiemelt képünkön: Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke egy brüsszeli sajtóértekezleten 2018. május 2-án, miután a bizottság bemutatta a 2021 és 2027 közötti időszak európai uniós költségvetési tervezetét az Európai Parlamentben. Fotó: Emmanuel Dunand / AFP
