Külföld
Brüsszel, 2017. december 15. 
Orbán Viktor miniszterelnök érkezik az uniós országok állam- és kormányfőinek csúcstalálkozójára Brüsszelben 2017. december 15-én, a kétnapos tanácskozás második napján. (MTI/EPA/Stephanie Lecocq)

Hiába várja bárki, hogy az EU majd megbuktatja Orbánt

Kálmán Attila
Kálmán Attila

újságíró. 2017. 12. 19. 06:34

A magyar kormány és az Európai Unió kapcsolata nem baráti. Orbán Viktor úgy „szabadságharcol” Brüsszel ellen, hogy közben egy tagállam miniszterelnöke, az unió különböző szervei pedig igyekeznek a maguk eszközeivel válaszokat adni a kormány nem „EU-konform” intézkedéseire. Ezek azonban nem könyököltetések, büntető leckéztetések, nem is „boszorkányüldözés”, ahogy a magyar kormánytagok állítják, hanem az uniós jogból következő eljárások, illetve olyan párbeszédek, amelyekre Orbánék provokációi miatt van szükség, mint például az unióellenes nemzeti konzultáció.

December második hetében az Európai Parlament Strasbourgban tartotta a plenáris ülését, ott beszélgettem több olyan EP-képviselővel, akik ilyen-olyan módokon kapcsolatban vannak a „magyarüggyel.” Azt akartam megtudni, hogy mi van a nyilvános nyilatkozatok és intézkedések mögött, hogy áll Magyarország helyzete az EU-n belül, mit gondolnak a különböző frakciókban ülő politikusok arról, hogy mit tudnak kezdeni „a renitens Mr. Orbánnal”, és hogy egyáltalán mennyire érzik ezt feladatuknak.

Ha nem tetszik Orbán, váltsák le a magyarok

Kötelezettségszegési eljárások, az Európai Bizottság által Magyarország ellen indított perek, az uniós kifizetések felfüggesztésének belengetése, az EP igazságügyi bizottságának (LIBE) magyar jogállamról készülő jelentése, vitanap Magyarországról az EP-ben, és a hírhedt hetes cikkely alkalmazásának felvetése.  Az elmúlt évben sűrűsödtek azok az esetek, amikor úgy tűnt, hogy az unióban kezd betelni a pohár, és komolyan megbüntethetik Magyarországot.

Az unió szerveinek eszközei korlátosak, és nem is akarunk beleszólni Magyarország belügyeibe. Lássuk be, hogy egy határon nem mehetünk túl

– mondta egy EP-képviselő, aki a LIBE-bizottság tagjaként részt vesz a jelentés írásában. Lényegében ugyanezt mondta minden képviselő pártállástól, frakciótól függetlenül. Még azok az EP-ben ülő magyar ellenzéki képviselők is így gondolják, akik egyébként nyilatkozataikban azzal riogatnak, hogy Orbán Magyarország EU-tagságával játszik.

Orbánt nem az EU-nak kell megbuktatnia. Azt se mondhatjuk, hogy meg kell buktatni. A magyar embereknek kell dönteniük arról a választáson, hogy kit szeretnének kormányon látni

– magyarázta egy a szocialista frakcióban ülő képviselő, amit más politikusok is felemlegettek. Konszenzus van arról, hogy rosszul gondolkodnak azok, akik azt várják az uniótól, hogy „messiásként alászáll majd valaki, és rendbe teszi a magyar jogállamot”, foglalta össze egy holland zöldpárti politikus.

Több magyar képviselő szerint pontosan ezért káros, ha úgy keménykednek uniós politikusok, hogy egyébként érdemben nem akarnak és nem is tudnak beavatkozni a magyar belügyekbe. „Ezzel csak a Fidesz malmára hajtják a vizet, mert így lesz alapja az olyan nyilatkozatoknak, hogy támadják a magyar kormányt” – kritizált politikusokat egy baloldali magyar EP-képviselő.

Debrecen, 2017. április 4.
A magyar kormány Állítsuk meg Brüsszelt! című nemzeti konzultációját hirdető óriásplakát Debrecenben, az István úton 2017. április 4-én.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt

Brüsszelnek azért vannak kemény eszközei

Mindez nem jelenti azt, hogy ne lenne súlyuk az EU-s eljárásoknak. A kötelezettségszegési eljárások közül többől perek lettek, amelyeknek az lehet a vége, hogy büntetést kell fizetnie Magyarországnak. Azonban az olyan ügyekből, amelyekből nem csinálnak itthon politikai ügyet, azok nem jutnak el eddig a szakaszig, mert idővel módosítanak Orbánék ezt-azt a kritizált törvényeken, gyakorlatokon. Jelenleg ötvennél több ilyen eljárás folyik – amivel Magyarország a középmezőnyben van, tehát nem büntetik ezzel kifejezetten Orbánékat –, de csak néhányban enged nehezen a kormány.

A felsőoktatási törvény, a civiltörvény és a kvótaügy azok, amelyeknél politikai okokból nem hátrál könnyen a magyar kormány.

Ezek közül a legelőrehaladottabb fázisban a kvótaper van, amelyben kezdetben a Magyarország és Szlovákia felperes volt, majd a per elbukása után az Európai Bizottság december 7-én indított pert, amiért Magyarország nem hajtja végre az Európai Unió Bíróságának ítéletét és nem fogad be 1294 menedékkérőt.

Tudjuk, hogy a magyar kormány hogy kommunikálja az uniós eljárásokat, de higgye el, Orbánék komolyan veszik ezeket, itt nem bagatellizálják azokat

– mondta egy néppárti politikus, aki ott ül a fideszesekkel együtt a frakció ülésein. Szerinte ettől függetlenül továbbra is kampánycélokra használja majd a magyar kormány a brüsszeli csatározásokat, amit könnyen megtehet, hiszen Orbán jól látja, hogy viszonylag tág mozgástere van.

Három olyan repressziós eszközt mondtak többen, amelyeknek valóban fenyegető hatásuk van: a Fidesz kizárása a néppárti frakcióból, a hetes cikkely alkalmazása és a kohéziós alapból 2020 után juttatott támogatások jelentős megvágása.

Az elsőre nem sok esély látszik: két néppárti politikussal folytatott háttérbeszélgetésből is az derült ki, hogy a fideszesek ugyan sokszor nem tartják a frakciófegyelmet, de ez annyira nem kirívó gyakorlat az EP-ben. Illetve egyedül a kvótaügy az, amelyben hajthatatlanok a  fideszesek, de ez azért nem nagy baj, mert valószínűleg nem is lesz kvóta, felülről nyitott verzióban pedig egészen biztosan nem. Illetve elég nagy ahhoz a fideszes kontingens, hogy fájjon a Néppártnak az elvesztésük.

Strasbourg, 2014. július 15.
Szájer József EP-képviselő, a néppárti frakció alelnöke (j) az Európai Parlament (EP) tisztújító ülésén Strasbourgban 2014. július 15-én.
MTI Fotó: Beliczay László
Ha Szájer csendben marad, az rosszat jelent a Fidesznek
Szájer József őrlődik a Fidesz és az Európai Néppárt között. Ha megnézzük, mikor nem szavaz, kiderülnek, melyek a konfliktusforrások a kormánypárt és az uniós pártcsaládja között.

A tagállam szavazati jogának megvonásának lehetőségét is tartalmazó hetes cikk elbuktatásához elég egy vétó, így ez valószínűleg nem fog végigmenni. Ugyanis Lengyelország simán meg fogja vétózni a hetes cikk Magyarországra alkalmazását, cserébe azért, hogy a magyarok is vétózzák a lengyelek ellen folyó ugyanilyen eljárást.

Az Orbán-kormányt fenyegető legnagyobb veszély a támogatások lehetséges megvágása.

Ebben is van egy határ, mert nem akarják Orbánékat még inkább Kína és Oroszország felé terelni, valamint a nettó befizető tagállamok is profitálnak az előttük megnyitott magyar piacból, amit nem akarnak kockára tenni.

Věra Jourová igazságügyi biztos felvetette, hogy „jobban fel kellene használni az uniós támogatásokat a jogállamiság fenntartására” és „meg kellene fontolni, hogy erősebb feltételességet hozunk létre a jogállamiság és a kohéziós alapok között.” Ez az OLAF-vizsgálatokon többször elbukó magyar kormánynak nem jó hír, főleg akkor, amikor keményen vitáznak a következő támogatási ciklus támogatásairól.

De önmagában a magyar jogállamisággal nem tud mit kezdeni az EU, nem szólhat bele direkten egy szuverén ország belügyeibe. Még akkor sem, ha – ahogy a LIBE-jelentés egyik írója mondta – „látjuk, hogy tendenciózusan és rendszerszinten sérül a demokrácia Magyarországon.” De a régi, nyugati demokráciák politikusai saját bevallásuk szerint is nehezen értik, milyen folyamatok zajlanak a keleti tagállamokban, uniós szinten azt látják, hogy egyre több ügyben élesednek a konfliktusok, és nem látszik konszenzuális megoldás.

Ebből viszont a beszélgetések alapján úgy tűnik, hogy az lehet, hogy lassan úgy módosítják a különféle döntéshozási eljárásokat, hogy egyre kevesebb esetben legyen szükség konszenzusos döntésre, és egy sima többséggel is dönthessenek olyan kérdésekben, amelyekben most még nem lehet. Ha valóban így alakul, akkor Orbán Viktor egyre gyakrabban hangoztathatja majd, hogy az EU Magyarországra erőszakol döntéseket.

(Kiemelt kép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Visegrád, 2017. február 15.
Szatmáry Kristóf fideszes képviselő érkezik a Fidesz-KDNP frakciószövetség kihelyezett tanácskozására Visegrádon 2017. február 15-én.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Feketemunkás a Fidesz kereskedelempolitikusának cégében

Kommentek

Visegrád, 2017. február 15.
Szatmáry Kristóf fideszes képviselő érkezik a Fidesz-KDNP frakciószövetség kihelyezett tanácskozására Visegrádon 2017. február 15-én.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.