Közélet

Trump és Kim Dzsongun szappanoperája a rakétaemberezéstől Szingapúrig

Vaskor Máté
Vaskor Máté

újságíró. 2018. 06. 11. 15:33

Korábban a témában:

Kedden, magyar idő szerint hajnal 3 órakor találkozik egymással Donald Trump és Kim Dzsongun egy szingapúri turistaparadicsom luxusszállodájában.

The view of Resorts World Sentosa island in Singapore is pictured on June 6, 2018.

A highly anticipated meeting between US president Donald Trump and North Korean leader Kim Jong Un will take place at a resort island off Southern Singapore, the White House confirmed on June 5, 2018.

 / AFP PHOTO / Roslan RAHMAN

Ha valaki tavaly azt mondta volna, hogy az amerikai elnök és az észak-koreai diktátor 2018 közepén tárgyalóasztalhoz ül, valószínűleg mindenki körberöhögi a bátor jóst. Egy évvel ezelőtt sokkal közelebb álltunk egy világháború kitöréséhez, mint a békeeseményhez: a csúcstalálkozó még ötletfelvetésként is szürreális lett volna.

Nagyot fordult azóta a világ, a hosszú hónapokig egymást ócsárló vezetők már-már baráti hangnemben üzengetnek. De mitől nőtt be Kim Dzsongun feje lágya, és miért enyhült meg vele szemben Trump? Mindkét taktikai nagyágyút más cél vezérli, de azokat csak kéz a kézben tudják érhetik el.

Washington, 2018. június 2.
Donald Trump amerikai elnök (j) elbúcsúzik Kim Jong Csoltól, az észak-koreai állampárt alelnökétől, Kim Dzsong Un elsőszámú észak-koreai vezető egyik legközelebbi munkatársától a washingtoni Fehér Ház Ovális irodájában folytatott megbeszélésük után, 2018. június 1-jén. (MTI/AP/Andrew Harnik)
Donald Trump amerikai elnök elbúcsúzik Kim Jong Csoltól, az észak-koreai állampárt alelnökétől, Kim Dzsong Un elsőszámú észak-koreai vezető egyik legközelebbi munkatársától a washingtoni Fehér Ház Ovális irodájában folytatott megbeszélésük után, Fotó: MTI/AP/Andrew Harnik

Trump már akkor gyűlölte kollégáját, amikor még nem is volt hatalmon

Az ingatlanmágnás legelőször 1999-ben egy televíziós interjúban beszélt nyilvánosan a Kim-dinasztiáról. Akkor azt mondta, ha ő lenne az elnök, akkor úgy tárgyalna Észak-Koreával, mint egy bolond, mert a világ legnagyobb problémája az atomfegyverek elterjedése.

Trump már 2013-ban is Twitter-függő volt, és akkor is a közösségi oldalon támadta Észak-Koreát, és vele együtt Kínát:

Észak-Korea Kínától függ. Kína könnyen megoldhatná a problémát, ha akarná, de nem tisztelik a vezetőinket.

Aztán néhány héttel később Barack Obama volt amerikai elnökbe szállt bele, szintén a Twitteren. Azt üzente neki, hogy megjelenhetne már a tévében, és erőfitogtatásba kezdhetne a folyamatos észak-koreai fenyegetésekre válaszolva.

Ugyanebben az időszakban történt az is, hogy Dennis Rodman, a Féreg, Kim Dzsongun egyetlen amerikai barátja azt mondta egy showműsorban, hogy Trump el akart menni vele Phenjanba.

A milliárdos üzletember erre úgy reagált, hogy Észak-Korea lenne az utolsó hely a bolygón, ahová betenné a lábát, és soha nem is beszéltek ilyesmiről.

(FILES) This file photo taken on February 28, 2013 and released by North Korea's official Korean Central News Agency (KCNA) shows North Korean leader Kim Jong-Un (front L) and former NBA star Dennis Rodman (front R) speaking at a basketball game in Pyongyang. 
Former basketball star Dennis Rodman is expected to arrive in Pyongyang on June 13, 2017, CNN and Fox news reported, his first visit in three years which comes as tensions between the US and North Korea soar. The eccentric ex-Chicago Bulls player has visited Pyongyang at least four times previously, most recently in 2014 when he was filmed singing happy birthday to his "friend for life" North Korean leader Kim Jong-Un.
 / AFP PHOTO / KCNA VIA KNS / KCNA / South Korea OUT / REPUBLIC OF KOREA OUT   ---EDITORS NOTE--- RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO/KCNA VIA KNS" - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS
THIS PICTURE WAS MADE AVAILABLE BY A THIRD PARTY. AFP CAN NOT INDEPENDENTLY VERIFY THE AUTHENTICITY, LOCATION, DATE AND CONTENT OF THIS IMAGE. THIS PHOTO IS DISTRIBUTED EXACTLY AS RECEIVED BY AFP.  /
Egyetlen közös ismerősük, a Féreg puhítaná Trumpot és Kim Dzsongunt
Dennis Rodman az egyetlen amerikai állampolgár, akivel felvállalja kapcsolatát az észak-koreai diktátorral. A Féreg becenévre hallgató egykori kosaras jó barátja az amerikai elnöknek is. Azt rebesgetik, ő enyhítheti a feszültséget Washington és Phenjan közözz.

Kicsi, dagadt rakétaember

Trump egyik legfontosabb kampányígérete volt, hogy leszámol Kim Dzsongun nukleáris fegyverzetével.

A két vezető között elég hamar elszabadultak az indulatok, mert Észak-Korea már három héttel azután ballisztikus rakétát tesztelt, hogy Trumpot beiktatták. Ezt novemberig további 15 kísérlet követte.

Ahogy telt-múlt az idő, az amerikai elnök egyre agresszívabban támadta Kim Dzsongunt, aki cserébe egyre agresszívabban támadta Trumpot.

  • 2017. június 30. – Trump a Fehér Házban fogadta Mun Dzsein dél-koreai államfőt, és arról beszélt, a stratégiai türelem ideje lejárt az észak-koreai rezsimmel szemben.
  • 2017. július 4. – A Twitteren publikált kirohanásában Trump egy újabb rakétakísérlet után feltette a költői kérdést: „Nincs ennek a srácnak jobb dolga az életben?” Hozzátette, Kína talán véget vethet ennek a nonszensznek.
  • 2017. augusztus 8. – Az elnök újságíróknak azt nyilatkozta, olyan tűz és harag zúdul majd Észak-Koreára, amilyet a világ még nem látott. Órákkal később Észak-Korea megfenyegette Amerikát, hogy lerakétázza Guamot.
  • 2017. szeptember 17. – Trump rakétaembernek nevezte Kim Dzsongunt, a becenevet pedig hónapokig használta. Kim erre úgy reagált, tűzzel fogja jobb belátásra bírni az elmebeteg, szenilis trottyot.
  • 2017. szeptember 19. – Az ENSZ-közgyűlésen tartott beszédében az ingatlanmágnás úgy fogalmazott, hogy a rakétaember öngyilkos merényletet követ el. Észak-Korea szerint olyan volt Trump beszéde, mint a kutyaugatás.
  • 2017. november 12. – Kim Dzsongun öregnek nevezte Trumpot, mire ő kicsinek és dagadtnak hívta a diktátort. Hozzátette, nagyon szeretne a barátja lenni, ezen keményen dolgozik, és talán egy napon megtörténik.

A konfliktus november 29-én csúcsosodott ki, amikor Észak-Korea bejelentette, interkontinentális ballisztikus rakétát fejlesztett ki, amivel már elér az amerikai szárazföldig.

Szinpo, 2015. május 9.
A KCNA észak-koreai hírügynökség által közreadott képen Kim Dzsong Un első számú észak-koreai vezető, a Koreai Munkapárt első titkára (j) egy új fejlesztésű, tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakéta tesztelésén vesz részt Szinpo partjainál 2015. május 9-én. (MTI/EPA/KCNA)
Kim Dzsong egy új fejlesztésű, tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakéta tesztelésén vesz részt Szinpo partjainál 2015. május 9-én. Fotó: MTI/EPA/KCNA

Az indulatos szóváltások ezután is folytatódtak, Trump gyermeteg módon azzal kezdte heccelni Kim Dzsongunt, hogy az ő nukleáris gombja nagyobb, 2018 elején pedig határozottan kijelentette, hogy sosem álltak ennyire közel a nukleáris háborúhoz. Az észak-koreai diktátor egyébként csak ritkán állt bele személyesen amerikai kollégájába, és főként az állami lapok hasábjain fogalmazta meg kritikáit és fenyegetéseit.

Mun Dzsein, a kulcsszereplő

A pálfordulásnak semmilyen előjele nem volt, a fordulat sok tényezőnek köszönhető, amelyek között ott van a szerencse is. A legnagyobb érdem talán a közvetítő dél-koreai államfőjé. Ha ő nincs, meglehet, ma már egy háborúról kellene tudósítanunk.

Mun Dzseinről tudni kell, hogy példaképe az a Kim Dedzsung volt, aki dél-koreai elnökként Ázsia Nelson Mandelájának is neveztek, és aki az Észak-Koreával folytatott tárgyalásokért 2000-ben Nobel-békedíjat is kapott. A liberális Mun Dzsein 2017 májusban került hatalomra, és a Kim Dedzsung által kijelölt utat követve mostanáig elsődleges feladatának tekinti az Észak-Koreával való kapcsolatok helyreállítását.

A dél-koreai elnök tulajdonképpen egy éve a mediátor szerepét tölti be Észak-Korea és Amerika között, és a jelek szerint elég sikeres is munkájában.

Kim Dzsongun feltételezhetően Mun Dzsein hatására kezdett el puhulni 2018 februárjában, amikor megegyeztek, hogy a két ország egy zászló alatt versenyez a téli olimpián. Az észak-koreai diktátor innentől – mintha kicserélték volna – kedvesebb üzemmódba váltott, kiküldte az ötkarikás játékokra a húgát, és tárgyalni hívta a béke reményében a dél-koreai elnököt.

Mi több, márciusban mindenki meglepetésre felajánlotta Donald Trumpnak, hogy találkozzanak, és megígérte azt is, hogy felhagy a nukleáris tesztekkel. Az amerikai elnök ezt kisvártatva elfogadta, és hamarosan el is kezdték előkészíteni a csúcstalálkozót.

Kim Dzsongun április 30-án a demilitarizált zónában ölelkezett össze Mun Dzseinnel, és békeszerződés aláírását jelentették be, ami egyben az 1953 óta lezáratlan háború végét is jelentené.

Mun Dzseinnek valójában nem is nagyon volt más választása. Tényleg hajszál választotta el a világot a fegyveres konfliktustól, az észak-koreai nukleáris fegyverzet pedig a közelség miatt őket veszélyezteti a legjobban. Ráadásul Dél-Koreának az sem lett volna megoldás, ha Amerika lerohanja a szomszédot, mert az visszafogott becslések szerint is több százezer emberáldozatot követelt volna.

North Korea's leader Kim Jong Un (L) shakes hands with South Korea's President Moon Jae-in (R) at the Military Demarcation Line that divides their countries ahead of their summit at the truce village of Panmunjom on April 27, 2018.
North Korean leader Kim Jong Un and the South's President Moon Jae-in sat down to a historic summit on April 27 after shaking hands over the Military Demarcation Line that divides their countries in a gesture laden with symbolism. / AFP PHOTO / Korea Summit Press Pool / Korea Summit Press Pool
Mitől lett ennyire szívélyes Kim Dzsong Un?
Ajándékkal, szép szavakkal és nagy ígéretekkel érkezett Kim Dzsong Un a két korai vezető történelmi találkozójára, ahol az észak-korai diktátor nemcsak a két ország közötti békét, hanem a határok eltűnését is megjövendölte.

Mi vezérli őket?

Hogy Kim Dzsongun miért most kezdett el közeledni mindenkihez, annak a szakértők szerint három főbb oka lehet:

  • vagy nem bírták el a megszorításokat és összeomlott a gazdaság;
  • vagy időt akar nyerni;
  • vagy egyszerűen nagyhatalomként akar tetszelegni.

Ami biztos, hogy a Kim családnak örökös vágya volt mindig is, hogy találkozhasson egy amerikai elnökkel. Erről általában sok állami vezető álmodozik, de csak keveseknek jön össze. Egy diktatúrának pedig kiváltképp hatalmas sikert jelentene.

SANTA MONICA, CA - JUNE 07: North Korean leader Kim Jong Un, as impersonated by actor Emmanuel Salgado (L), and U.S. President Donald Trump, impersonated by actor Brandon Letourneau, perform at the entrance to Santa Monica pier for passerby on June 7, 2018 in Santa Monica, California. An historic summit between the two leaders is scheduled for June 12 in Singapore.   Mario Tama/Getty Images/AFP
Kim Dzsong Un és Donald Trump imitátorok kézfogása Kaliforniában. Fotó: Mario Tama/Getty Images/AFP

Kim Dzsongun remekül tudja majd a hazájában propagálni, hogy márpedig vele egy asztalhoz ült az USA első számú embere. A politikában mostantól nagyhatalomként, ráadásul nukleáris nagyhatalomként veszik majd számba. És amennyiben jól sülnek el a dolgok, szépen lassan feloldják majd a szankciókat, ami a szakadék szélére rúgta Észak-Koreát.

Ami a másik oldalt illeti, Trumpot világ életében az egója vezérelte. A kampányígéreteit eddig mind betartotta, és az észak-koreai probléma sem lóghat ki a sorból.

Ő lesz az első amerikai elnök, aki egy észak-koreai vezérrel ül le tárgyalni. Ezzel biztosan bekerül majd a történelemkönyvekbe, és élete végéig dicsekedhet vele, még ha alapjában véve nem is az ő érdeme az egész. Trump önelégültségét jól mutatja az is, hogy szerinte Nobel-békedíjat kellene kapnia a törekvéseiért.

A találkozó különböző okokból fontos a feleknek, de van egy kirívó értelmezési eltérés köztük, ami a nukleáris leszerelés illeti. Észak-Korea soha egy szóval nem mondta, hogy kidobja a fegyvereit, Trumpnak pedig egyértelmű célja a félsziget atomfegyvermentesítése. Ezt erősíti, hogy Mike Pompeo külügyminiszter hétfőn közölte, az Egyesült Államok csak a teljes, ellenőrizhető és visszafordíthatatlan nukleáris leszerelést hajnaldó elfogadni megoldásként Észak-Koreától.

Ha jól mennek a dolgok, akkor az is elképzelhető, hogy kétnapos lesz a csúcstalálkozó, sőt, a dél-koreai Joongang Ilbo című lap információi szerint Kim Dzsongun júliusra meghívta Trumpot Phenjanba, és egy harmadik találkozóra is sor kerülhet szeptemberben Washingtonban. Ha viszont a nukleáris leszerelés fogalmában nem sikerül közös nevezőre jutniuk, akkor a keddit jó darabig nem követi újabb találkozó.

Kiemelt kép: Besenyei Violetta / 24.hu

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.