Nagyvilág
(COMBO) This combination of pictures created on March 09, 2018 comprising of an undated picture released from North Korea's official Korean Central News Agency (KCNA) on January 17, 2018 showing North Korean leader Kim Jong-Un visiting the newly-renovated Pyongyang Teachers' University in Pyongyang and US President Donald Trump applauding as he stands in front of the Warsaw Uprising Monument on Krasinski Square during the Three Seas Initiative Summit in Warsaw, Poland, July 6, 2017.

President Donald Trump has agreed to a historic first meeting with Kim Jong Un in a stunning development in America's high-stakes nuclear standoff with North Korea. Standing in front of the White House, South Korean National Security Advisor Chung Eui-yong announced the first ever meeting between a US president and a North Korean leader, which he said would take place by the end of May.

 / AFP PHOTO / KCNA VIA KNS AND AFP PHOTO / - AND SAUL LOEB / South Korea OUT / REPUBLIC OF KOREA OUT   ---EDITORS NOTE--- RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO/KCNA VIA KNS" - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS
THIS PICTURE WAS MADE AVAILABLE BY A THIRD PARTY. AFP CAN NOT INDEPENDENTLY VERIFY THE AUTHENTICITY, LOCATION, DATE AND CONTENT OF THIS IMAGE. THIS PHOTO IS DISTRIBUTED EXACTLY AS RECEIVED BY AFP. 
 /

Trump és Kim Dzsongun bemutatja: az évszázad pálfordulása

Vaskor Máté
Vaskor Máté

újságíró. 2018. 03. 09. 19:04

Korábban a témában:

Donald Trump májusban találkozik Kim Dzsongunnal. Ez egyszerre abszurd és szenzációs.

Nem is olyan régen még a reality-sztárból lett amerikai elnök a Twitter-oldalán apró rakétaembernek hívta az észak-koreai diktátort, aki cserébe őrült csalónak nevezte őt. Sokan azt hitték, hogy egy hajszál választja el a világot a nukleáris háborútól.

Az utóbbi hetekben már érezhető volt, hogy Kim Dzsongun visszavett a tempóból. A phjongcshangi téli olimpia idejére leállította az atomtesztjeit, delegációt küldött az ötkarikás játékokra, ahol húga, Kim Jodzsong fogott kezet a dél-koreai elnökkel, végül magas rangú déli tisztviselőket hívott meg Phenjanba egy csúcstalálkozóra.

Az elmúlt időszak észak-koreai retorikáját nézve ezt még csak elképesztő fordulatnak tekinthettük, de az már maga a csoda volt, hogy Csung Jui-jong, a dél-koreai elnök, Mun Dzse In nemzetbiztonsági tanácsadója csütörtök este a washingtoni Fehér Házban bejelentette: Trump és Kim Dzsongun személyesen fog tárgyalni.

Bár Jimmy Carter és Bill Clinton a mandátumuk lejárta után találkoztak a Kim család tagjaival, hivatalban lévő amerikai elnök még sosem ült egy asztalhoz észak-koreai vezetővel.

A diplomáciai csavar hirtelenségéről sokat elárul, hogy még Trump legfőbb tanácsadóinak sem tudták, hogy mi következik. Az elnök csütörtök délután soron kívül fogadta az Észak-Korában járt dél-koreai tisztviselőket, aztán a Fehér Ház sajtószobájában közölte, hogy hét órakor fontos bejelentést tesz Csung Jui-jong. Ehhez képest Rex Tillerson külügyminiszter néhány órával korábban úgy nyilatkozott etiópiai útján, nagyon messze állnak még attól, hogy összehozzák a két vezető találkozását.

A taps ebben az esetben a dél-koreai elnöknek jár, akinek a téli olimpiát kihasználva sikerült szorosabbra fűznie az évtizedek óta végtelenül feszült viszonyt Észak-Koreával. Az elejétől az volt a terv, hogy párbeszédre bírja a két felet, és ha a lehetőséget Trump visszautasította volna, azzal komoly nemzetközi össztűz alá kerül.

Hol lesz?

Erről egyelőre nincs hivatalos információ, de a találgatások már természetesen mennek.

Kim Dzsongun azóta nem hagyta el az országhatárokat, hogy átvette a hatalmat. Mint ahogy az is kizárt, hogy Trumpot elengednék Észak-Koreába. Egyrészt, mert nem tudnák garantálni a biztonságát, másrészt az óriási diplomáciai fogás lenne a másik félnek.

Szóba jöhetnek még semleges helyszínek, mint például az ENSZ-központnak otthont adó svájci Genf, Kína, Japán és Dél-Korea is.

A legvalószínűbb az, hogy az Észak-Koreát és Dél-Koreát elválasztó demilitarizált zónában találkoznak, mert akkor tulajdnonképpen Kim Dzsongunnak sem kellene elutaznia otthonról és Trump is biztosítva lenne.

People watch a television news report showing pictures of US President Donald Trump (L) and North Korean leader Kim Jong Un at a railway station in Seoul on March 9, 2018. 
US President Donald Trump agreed on March 8 to a historic first meeting with North Korean leader Kim Jong Un in a stunning development in America's high-stakes nuclear standoff with North Korea. / AFP PHOTO / Jung Yeon-je
Egy szöuli vasútállomáson az emberek a híradót nézik 2018. március 9-én
Fotó: Jung Yeon-je / AFP

A helyszínről mindenesetre gyorsan kell majd dönteniük, már csak azért is, mert hasonló jelentőséggel bíró összejöveteleket – mint például Richard Nixon amerikai elnök és Mao Ce-tung kínai kommunista vezető közöttit – évekig szerveztek.

Mi forog kockán?

Észak-Korea már most elkönyvelt egy óriási győzelmet azzal, hogy az amerikai elnök beleegyezett a találkozóba. A phenjani vezérkar már a Clinton-éra óta nagyon össze akart hozni egy ilyen találkozót, állítólag még mozifilm is készült egy amerikai elnök észak-koreai látogatásáról.

Ha Trump tényleg hajlandó tárgyalni a diktátorral, az Észak-Koreában úgy jelenne meg, hogy egyenlő félként tekint rájuk Washington.

Hogy miért most kínálta fel a találkozás lehetőségét Kim Dzsongun, arra a válasz valószínűleg az, hogy Észak-Korea megérezte a szankciók hatását. A gazdaság romokban hever, mert a nemzetközi közösség mostanra súlyosan korlátozza a termékek és nyersanyagok exportját és importját. Hírszerzők információi szerint novemberre elfogyhat a kemény valutájuk, ami egyenlő lenne a pénzügyi megsemmisüléssel. A diktátor azt akarja, hogy oldják fel vagy legalább enyhítsék a szankciókat.

A találkozó tétje egyértelmű: Észak-Korea nukleáris leszerelése. Kim Dzsongun állítólag hajlandó is lenne rá, egy feltétellel, ha az Egyesült Államok hadereje kivonul a félsziget környékéről. Itt viszont komolyan ütközni fognak az érdekek, mert az USA aligha fogja összecsukni a katonai esernyőjét Dél-Korea felett. Kim Dzsongun legerősebb érve az lehet, hogy a koreai újraegyesítés az amerikai katonai jelenlét nélkül könnyebben haladhatna, de ez aligha fogja meghatni Trumpot.

Ha minden tökéletesen alakul, a felek aláírnak egy békeszerződést, amelyben olyan kompromisszumokat kötnek, amelyek kölcsönösen jók mindenkinek. Ez azért is lenne furcsa, mert a koreai háború a mai napig nincs lezárva, hivatalosan Észak- és Dél-Korea még mindig háborúban áll egymással.

A legrosszabb forgatókönyv az lenne, ha Észak-Korea felhagyna a tárgyalásokkal, mert nem bírna megállapodásra jutni Trumppal, vagy ha nem tudnának megegyezni a feltételekben. Ebben az esetben újabb hosszú diplomáciai szünet következhetne.

De Trumpot ismerve van egy biztató jel. Ha sikerülne békés megoldást találni a krízis feloldására, az a részéről legalább olyan történelmi jelentőséggel bírna, mint amikor az USA legyőzte a Szovjetuniót. Ez pedig az elnök egóját rettenetesen duzzasztja.

Kiemelt kép: AFP

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.