Nagyvilág

Trump és Kim Dzsongun bemutatja: az évszázad pálfordulása

Donald Trump májusban találkozik Kim Dzsongunnal. Ez egyszerre abszurd és szenzációs.

Nem is olyan régen még a reality-sztárból lett amerikai elnök a Twitter-oldalán apró rakétaembernek hívta az észak-koreai diktátort, aki cserébe őrült csalónak nevezte őt. Sokan azt hitték, hogy egy hajszál választja el a világot a nukleáris háborútól.

Az utóbbi hetekben már érezhető volt, hogy Kim Dzsongun visszavett a tempóból. A phjongcshangi téli olimpia idejére leállította az atomtesztjeit, delegációt küldött az ötkarikás játékokra, ahol húga, Kim Jodzsong fogott kezet a dél-koreai elnökkel, végül magas rangú déli tisztviselőket hívott meg Phenjanba egy csúcstalálkozóra.

Az elmúlt időszak észak-koreai retorikáját nézve ezt még csak elképesztő fordulatnak tekinthettük, de az már maga a csoda volt, hogy Csung Jui-jong, a dél-koreai elnök, Mun Dzse In nemzetbiztonsági tanácsadója csütörtök este a washingtoni Fehér Házban bejelentette: Trump és Kim Dzsongun személyesen fog tárgyalni.

Bár Jimmy Carter és Bill Clinton a mandátumuk lejárta után találkoztak a Kim család tagjaival, hivatalban lévő amerikai elnök még sosem ült egy asztalhoz észak-koreai vezetővel.

A diplomáciai csavar hirtelenségéről sokat elárul, hogy még Trump legfőbb tanácsadóinak sem tudták, hogy mi következik. Az elnök csütörtök délután soron kívül fogadta az Észak-Korában járt dél-koreai tisztviselőket, aztán a Fehér Ház sajtószobájában közölte, hogy hét órakor fontos bejelentést tesz Csung Jui-jong. Ehhez képest Rex Tillerson külügyminiszter néhány órával korábban úgy nyilatkozott etiópiai útján, nagyon messze állnak még attól, hogy összehozzák a két vezető találkozását.

A taps ebben az esetben a dél-koreai elnöknek jár, akinek a téli olimpiát kihasználva sikerült szorosabbra fűznie az évtizedek óta végtelenül feszült viszonyt Észak-Koreával. Az elejétől az volt a terv, hogy párbeszédre bírja a két felet, és ha a lehetőséget Trump visszautasította volna, azzal komoly nemzetközi össztűz alá kerül.

Hol lesz?

Erről egyelőre nincs hivatalos információ, de a találgatások már természetesen mennek.

Kim Dzsongun azóta nem hagyta el az országhatárokat, hogy átvette a hatalmat. Mint ahogy az is kizárt, hogy Trumpot elengednék Észak-Koreába. Egyrészt, mert nem tudnák garantálni a biztonságát, másrészt az óriási diplomáciai fogás lenne a másik félnek.

Szóba jöhetnek még semleges helyszínek, mint például az ENSZ-központnak otthont adó svájci Genf, Kína, Japán és Dél-Korea is.

A legvalószínűbb az, hogy az Észak-Koreát és Dél-Koreát elválasztó demilitarizált zónában találkoznak, mert akkor tulajdnonképpen Kim Dzsongunnak sem kellene elutaznia otthonról és Trump is biztosítva lenne.

Egy szöuli vasútállomáson az emberek a híradót nézik 2018. március 9-én
Fotó: Jung Yeon-je / AFP

A helyszínről mindenesetre gyorsan kell majd dönteniük, már csak azért is, mert hasonló jelentőséggel bíró összejöveteleket – mint például Richard Nixon amerikai elnök és Mao Ce-tung kínai kommunista vezető közöttit – évekig szerveztek.

Mi forog kockán?

Észak-Korea már most elkönyvelt egy óriási győzelmet azzal, hogy az amerikai elnök beleegyezett a találkozóba. A phenjani vezérkar már a Clinton-éra óta nagyon össze akart hozni egy ilyen találkozót, állítólag még mozifilm is készült egy amerikai elnök észak-koreai látogatásáról.

Ha Trump tényleg hajlandó tárgyalni a diktátorral, az Észak-Koreában úgy jelenne meg, hogy egyenlő félként tekint rájuk Washington.

Hogy miért most kínálta fel a találkozás lehetőségét Kim Dzsongun, arra a válasz valószínűleg az, hogy Észak-Korea megérezte a szankciók hatását. A gazdaság romokban hever, mert a nemzetközi közösség mostanra súlyosan korlátozza a termékek és nyersanyagok exportját és importját. Hírszerzők információi szerint novemberre elfogyhat a kemény valutájuk, ami egyenlő lenne a pénzügyi megsemmisüléssel. A diktátor azt akarja, hogy oldják fel vagy legalább enyhítsék a szankciókat.

A találkozó tétje egyértelmű: Észak-Korea nukleáris leszerelése. Kim Dzsongun állítólag hajlandó is lenne rá, egy feltétellel, ha az Egyesült Államok hadereje kivonul a félsziget környékéről. Itt viszont komolyan ütközni fognak az érdekek, mert az USA aligha fogja összecsukni a katonai esernyőjét Dél-Korea felett. Kim Dzsongun legerősebb érve az lehet, hogy a koreai újraegyesítés az amerikai katonai jelenlét nélkül könnyebben haladhatna, de ez aligha fogja meghatni Trumpot.

Ha minden tökéletesen alakul, a felek aláírnak egy békeszerződést, amelyben olyan kompromisszumokat kötnek, amelyek kölcsönösen jók mindenkinek. Ez azért is lenne furcsa, mert a koreai háború a mai napig nincs lezárva, hivatalosan Észak- és Dél-Korea még mindig háborúban áll egymással.

A legrosszabb forgatókönyv az lenne, ha Észak-Korea felhagyna a tárgyalásokkal, mert nem bírna megállapodásra jutni Trumppal, vagy ha nem tudnának megegyezni a feltételekben. Ebben az esetben újabb hosszú diplomáciai szünet következhetne.

De Trumpot ismerve van egy biztató jel. Ha sikerülne békés megoldást találni a krízis feloldására, az a részéről legalább olyan történelmi jelentőséggel bírna, mint amikor az USA legyőzte a Szovjetuniót. Ez pedig az elnök egóját rettenetesen duzzasztja.

Kiemelt kép: AFP

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.