Egy évtizede, 2014-ben került fel először a 100 leggazdagabb magyar vállalkozó listájára Mészáros Lőrinc, akiről akkor nagyjából annyit tudtunk, hogy Orbán Viktor földije és bizalmi embere. Az egykori gázszerelő 7,7 milliárd forinttal és kevesebb, mint egy tucat céggel került a top100-ba, azóta viszont a 85-szörösére, 660 milliárd forintra nőtt a becsült vagyona.
Az első Orbán-kormány sztrádaépítő sztárja, Nagy Elek, valamint a Fidesz gazdasági hátországának kiépítője, a közpénzcsapdázás nagy innovátora, Simicska Lajos a kanyarban sincs Mészároshoz képest, ahogy – egyelőre – a miniszterelnök veje, Tiborcz István sem.
Nagy Elek már húsz éve, az első gazdaglistán is szerepelt, 25 milliárd forinttal került az elitbe, és 2008-ig tartott, mire meg tudta kétszerezni a milliárdjait. Az érdekeltségébe tartozó Vegyépszer volt az egyik kiválasztott a sztrádaépítésekre, azután kibekkelte a szocialista kormányokat, a második Orbán-kormányt viszont már nem vészelte át, a csoport tíz cége is csődmenedzselésre szorult, majd rövid úton kikopott a nagy útépítők közül. Ettől azonban a nagyvállalkozó az üzleti élet egyik állócsillaga maradt, csak más üzletágakra tolódott a hangsúly, manapság inkább a BÁV-ról, ingatlanvállalkozásokról és a Főtaxiról ismert.
Bár karrierjében nagy szerepe volt az állami útépítéseknek, Nagy Elek vagyongyarapodása messze elmaradt Mészáros Lőrinc másfél-két évtizeddel későbbi száguldásától. Igaz, a vegyépszeres időkben 1 kilométer autópálya kivitelezési ára még inkább az egymilliárd forinthoz volt közelebb, az évek során azonban az egységár megtöbbszöröződött, olykor már a 10 milliárdot nyaldossa. Legutóbb a Zalaegerszeget az M7-eshez kapcsoló 76-os út fejlesztése kapcsán 9,1 milliárd forintos árral dobálóztak, nem beszélve az Esztergom és Bicske között tervezett M100-as gyorsforgalmi út korábban közölt 10,7 milliárd forint körüli kilométerenkénti áráról. Nagy Elek 2023-ban 70,5 milliárd forintos vagyonnál tartott, ez nem egészen háromszoros érték a 2002-es kiinduláshoz viszonyítva.
Ha komolyan vesszük a gazdaglistákat és a számba vett hivatalos jövedelmeket, akkor a Fidesz gazdasági hátországát kiépítő Simicska Lajost is egy nagyságrenddel kisebb versenyzőnek kell(ene) tartanunk, mint Mészárost. Simicska mindössze 83 milliárd forint becsült vagyonig jutott a Szakonyi Péter által 2002 óta évente kiadott lista alapján, manapság pedig már nem is jegyzik a kecskefarmjára visszavonult egykori főoligarchát. Pedig nem mondhatni, hogy üzlettársával, Nyerges Zsolttal ne igyekeztek volna. A közpénzes út- és vasútépítési tendereken tarolt a Közgép Zrt. A 2015-ös kiűzetéséig mindenható Simicskáról azt írta a HVG, hogy 2011-ben – röviddel a kormányváltás után – egyetlen év alatt több mint 14 milliárd forint osztalékot sepertek be az energiapiactól az építőiparon át a médiaüzletig ívelő, hozzá és Nyergeshez köthető cégbirodalom vállalkozásai. A közel száz cégből álló háló tagjai a kormányváltástól 2012 közepéig bő 300 milliárd forint pályázati pénzt nyertek állami, illetve EU-forrásokból.
Nem jutott még Mészáros százmilliárdjainak magasságáig Tiborcz István, Orbán Viktor veje sem, de a növekedési tempó az ő esetében is szédítő. Tiborcz a legifjabb milliárdosként, 33 évesen katapultált a toplistára 2019-ben. Akkori, 35 milliárd forintos vagyonát négy év alatt megduplázta, 2023-ban 69,6 milliárddal a 25. leggazdagabb üzletemberként jegyezték a 37 éves fiatalembert, aki bankot, brókercéget, piacvezető kamionos vállalkozást, ingatlanbirodalmat, hotelek sorát mondhatja már magáénak. Ha tartja a tempót, egyszer még lekörözheti Mészárost, kivált, hogy Tiborcz felé tartó „áramlásról” beszélnek a NER-kezekbe került portfóliódarabok útját követő elemzők. Először a G7 pendítette meg, hogy Mészáros érdekeltségéből egyenest a miniszterelnök családjához tartozó Tiborcznál landolt az ingatlanos tőzsdei cég, az Appeninn Nyrt. egy darabja, de olyan is volt, hogy egy Mészáros érdekeltségű, alcsútdobozi golfklubba vásárolt be Tiborcz ingatlanos cége, a BDPST Zrt. Más milliárdosoktól is kerülnek vagyondarabok Tiborczhoz, hogy mást ne említsünk: ott a Jellinek Dánieltől megvett Waberer’s részesedés és a Gellért Szálló.
Minden Felcsúton kezdődött
2012-ben még csak a felcsúti sportakadémia tűnt fel azzal, hogy az 1800 lelkes Fejér megyei település méretéhez képest grandiózus sport- és turisztikai terveket adott le a Magyar Labdarúgó Szövetségnek. Három év alatt több mint 10 milliárd forint sportberuházást célzott meg a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát működtető alapítvány. A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt 2004-ben maga Orbán Viktor alapította, főkurátora Mészáros Lőrinc volt, cége, a Mészáros és Mészáros Kft. pedig az alapítvány támogatóinak egyike.
Mészáros azonban még nem tartott ott, ahol az akadémia. Az akkoriban polgármesterként is működő vállalkozó céghálóját egyszerű volt felskiccelni, a HVG 2015 elején még csak egy tíz cégből álló hálózatot rajzolt fel. Kezdetben Mészáros alvállalkozóként, esetleg konzorciumi partnerként jelent meg a közpénzes tenderek tengerében. Ahogy az egyik mélyépítő cég vezetője visszaemlékezett, „akkoriban elég sok pénz folyt át a Mészáros és Mészáros Kft.-n”, és közben rengeteg referenciát szerzett – érzékeltette, hogy nem feltétlenül a munkavégzés volt a közreműködés értelme.
Mészáros a jövedelemgyarapodásával már polgármesterként felhívta magára a sajtó figyelmét. A 2013-as vagyonnyilatkozata szenzációszámba ment azzal, hogy négy év alatt a 77-szeresére növelte jövedelmét. Az egykori gázszerelőnek a birtokai mellett 400 millió forintos megtakarítása, 20 millió forint készpénze van, és cégeiből 943 milliós osztalékot vett ki – tudósítottak a korabeli lapok a 444.hu perindításának hírére nyilvánossá tett vagyonnyilatkozat alapján. Mészárosnak később át kellett javítania a bevallását, mert megfeledkezett arról, hogy az abban szereplő összegen kívül is vett fel osztalékot.
Alvállalkozásból a Közgép örökébe
Simicska Lajos bukásával eljött az idő, amikor a Közgép helyébe új cégek léptek a közpénzes tendereken. A tiszakécskei Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt Kft. addigra már nagy falatokat hasított ki, például a Makó és az országhatár közti autópálya-szakasz 46 milliárdos projektjét, de a Mészáros és Mészáros Kft. is mindenfelé felbukkant, legyen az fővárosi csatornázás vagy dél-magyarországi ivóvízprogram. Építőipari berkekben a Mészáros-Szíjj párosról idővel úgy beszéltek, mint annak idején Simicskáról és Nyerges Zsoltról, pontosabban az a vélemény alakult ki, hogy Mészáros mellé „odatették a szakmát”, vagyis Szíjj Lászlót, hogy együtt szervezzék a mélyépítő projekteket. Egymást érték a statisztikák arról, hány százmilliárdnyi közpénzes munkát nyertek el a cégeik. Az egyik, alvállalkozóvá degradált forrásunk így egyszerűsítette a képet: „Megnyerték a tendereket, és fővállalkozóként ők osztották le a munkát a piac többi szereplőjének.”
Felvásárlási roham, a mindenevés korszaka
Az út- és vasútépítés, a „betonöntés” ugyan gyorsan és nagy tömegben hozza a pénzt, de úgy fest, a cél korántsem csak a masszív készpénztermelés volt, hanem a terjeszkedés minél több fontos üzletágban. Az út sokféle, „elvesznek másoktól vagyonelemeket, vagy mondhatjuk finomabban, részt vesznek a vagyonok újraosztásában” – utalt informátorunk a Simicska-cégek átvételére és a fizetésképtelenné vált vállalkozások felszámolásából történő vagyonszerzésre. Napvilágra került olyan szerződés, amelyben Mészáros követeléskezelőt bízott meg, hogy olyan tartozásokat vásároljon fel számára, melyek révén a felszámolások során megfelelő vagyonhoz juthat. A NER-ben széles körben alkalmazott módszert bevetve hordták szét például a felszámolásba dőlt Quaestor-cégek vagyonelemeit. Ami Mészárost illeti, így jutott a Vivienvíz beindításához szükséges eszközökhöz, illetve a 11 milliárd forint állami invesztíció ellenére felszámolásba dőlt egerszalóki hotel és fürdőkomplexumhoz potom pénzen.
Ezzel párhuzamosan folyt a más vállalkozóktól elkívánt vagyondarabok megszerzése Leisztinger Tamás Hunguest hotelláncától Demján Sándor balatoni borászatáig. Egyre inkább úgy tartották,
itt szedtük össze a Mészárossal nyélbe ütött üzleteket.
Külön fejezet lehetne a nagy állami hátszéllel és pénzügyi támogatással lezavart zöldmezős beruházások köre. Ilyen a Viresol és a Kall Ingredients búza-, illetve kukoricafeldolgozó gyára, mindkettő gigantikus, de úgy fest, nem mostanában hozzák be a befektetett állami milliárdokat. A Kall Ingredients Kft. öt éve alatt egyszer, 2020-ban termelt nyereséget. A tiszapüspöki gyár összehozásához szükséges tőke zömét az állam környékéről szívta fel (aktív közreműködő volt az Eximbank és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.), korábban azt írtuk, hogy a cégbe invesztált közel 60 milliárd forint közpénz ellenére nem veszítette el privát jellegét, az MFB-nek még 16 százalék tulajdonrésze sem volt a cégben 2022 végén. Agrárberkekben gabonaégetőműként is emlegetik a két gyárat arra utalva, hogy Mészárosék két élelmiszeripari nagyágyújának a kötelezettségállománya 127 milliárd forintra rúgott.
Kirívó a külföldi tulajdonostól megvásárolt Mátrai Erőmű Zrt. esete, melyből Mészáros kivette az osztalékot, majd a súlyosan veszteséges, óriásberuházásra váró céget az állami MVM megvásárolta, megmentve Mészárost a veszteségfinanszírozástól és a százmilliárdos nagyságrendű beruházás terhétől. Nem aprópénzről volt szó, mint később kiderült, az állami villamosműveknek több mint 75 milliárd forintra volt szüksége, hogy megszerezze az erőművet.
A tőzsdétől az OTP kihívásáig
Minőségi változást jelentett, amikor tőzsdei cég lett a Mészáros-birodalom középpontja, és az Opus Global Nyrt.-be gyömöszölték a turisztikai, építőipari, energetikai és még ki tudja milyen üzletágakat és vállalkozásokat. Mészáros – ahogy annak idején az útépítéshez Szíjj Lászlót – pénzügyi szakértőnek Jászai Gellértet kapta partneréül. Az útépítés sem egyszerű menet, de a pénzügyi szektorban akkora falatot szántak Mészárosnak, amilyet még nem látott Felcsút: az OTP megszorongatását tűzték célul. Már 2018-ban kiszivárgott, hogy óriásbankot raknak össze Mészáros Lőrincnek, megvalósítva Orbán régóta dédelgetett ötletét.
Ehhez részben állami vagy az állam által kitatarozott bankokat toltak össze. Mészáros első lépésként az MKB Bankban szerzett érdekeltséget, és úgy sikerült a Budapest Bankkal és a Takarékbankkal a fúzió, hogy Mészáros lett a domináns tulajdonosa a Magyar Bankholdingnak, ami az OTP után a második legnagyobb banknak számít. A legutóbbi hírek alapján bekövetkezett az is, amitől a gazdaglistákon Mészárossal egyedül úgy-ahogy konkurálni képes OTP-vezér, Csányi Sándor tartott, hogy az uniós pénzeket átfolyatva előnyös helyzetbe kerülhet a versenytárs. A Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Gránitbank és a Bankholding nyert az MFB Zrt. pályázatán, így a 2021-2027-es ciklusban ők üzemeltethetik az MFB Pont Plusz vállalati hálózatot, amelynél az uniós fejlesztési programokban elérhető forrásokat igényelhetik a vállalkozások.
Váltás ezermilliárdos üzletekre és magántőkealapokra
Jászai és Mészáros útjai különváltak 2019-ben, „megtiszteltetés volt a jobbkezének lenni” – köszönt el Jászai a Mészáros-birodalomtól. Azután a 4iG-vel a telekomszektorban valósított meg egy másik, eddig már ezer milliárd forint körüli összeget felemésztő kormányzati álmot. A piacon úgy vélik, Jászai pénzügyes szakértelme hiányzik a Mészáros-birodalomból, ez azonban nem akadályozta meg a felcsúti multimilliárdost abban, hogy újabb szintekre ugorjon. Cégével, az RM International Zrt.-vel (alvállalkozók: a szintén érdekeltségébe tartozó R-Kord, a V-Híd, valamint a Fejér-B.Á.L.) kínaiakkal közös óriásprojekt részese lett a Budapest–Belgrád vasútvonal induláskor 700 milliárd forintra becsült építkezésén. Az orbáni külpolitika keleti orientációjához kapcsolódó nagyberuházásról van szó, amelynek megtérülését helyszíni kutatásai alapján 979 évre tette az Investigate Europe.
A belgrádi vasútnál is nagyságrenddel nagyobb, több ezer milliárdos üzlet az autópálya-koncesszió, amelyet 35 évre nyertek el a Mészároshoz és Szíjjhoz kötődőnek mondott magántőkealapok. A G7 azt számolta ki az első néhány hónap nyeresége alapján, hogy a 35 éves koncessziós időszak alatt 684 milliárd forint ütheti Szíjj László és Mészáros Lőrinc markát.
A magántőkealapoknak ugyanakkor az a lényegük, hogy rejtve maradnak azok, akik a pénzt beteszik és a nyereséget kiveszik. Mészároshoz számos magántőkealapot kötnek, és ebből arra következtetnek, hogy őrületes vagyontömeghez van köze. Mások viszont arra, hogy a százmilliárdok feloldódnak a magántőkealapok és a bizalmi vagyonkezelők dzsungelében, és mivel a befektetők és tulajdonosok nyom nélkül cserélhetők,
