„Olaszországban kicsit szkeptikusan állunk azokhoz a játékosokhoz, akik már a negyvenedik születésnapjukhoz közelednek”.
„Akkor bizonyára ön is a kétkedők táborába tartozik. Azok közé, akiknek meg kell mutatnom, hogy tévedtek. Számomra az életkor csak egy szám. Mindig is azt vallottam, hogy amíg a lábaim ugyanúgy bírják, mint korábban, és egyelőre semmi jele annak, hogy gond lenne velük, addig folytatni fogom.
Az egész pályafutásom arról szólt, hogy megkérdőjelezték a tudásom, és nem tartottak elég jónak. Szerencsére mindig sikerült bebizonyítanom, hogy nincs igazuk azoknak, akik az ellentábort alkotják.
Ahogyan hallottam, Olaszországban sokan kételkedtek abban is, hogy a Cremonese képes lesz-e benn maradni a Serie A-ban, de az edzőnk futball iránti szenvedélyét és munkamorálját látva csattanós választ adunk majd”.
A fenti beszélgetés Jamie Vardy olaszországi bemutatásán hangzott el, a 38 éves csatár ugyanis úgy döntött, ha már nem hosszabbították meg a szerződését imádott klubjánál, a Leicesternél, érez magában még annyi kraftot és elszántságot, hogy kipróbálja magát egy másik futballkultúrában.
Nem ő volt az egyetlen veterán klasszis, aki 2025 nyarán azt választotta, hogy a visszavonulás helyett még focizik kicsit Itáliában, és ahogyan a 40 éves Luka Modric hétről hétre elvarázsolja a Milan-szurkolókat, úgy a 26-szoros angol válogatott csatár is rendre igazolja játékával, hogy nem levezetni érkezett az északolasz városba, amelyet a legendás hegedűkészítő, Antonio Stradivari tett híressé.
Vardyt meg a góljai tették híressé, annak ellenére, hogy a korábbi aranylabdás, a mostanság szakkommentátorként dolgozó Michael Owen nem sokkal a Leicester egészen valószínűtlen bajnoki címe után azt mondta róla, hogy nem egy született góllövő, hanem inkább az a típus, aki becsukja a szemét és jó nagyot belebikázik a labdába.
„Fel sem emeli a fejét a lövés előtt, csak megoldja erőből, mintha át akarná juttatni a labdát a kapus testén. Egy ilyen csatárnak a szerencsére is szüksége van a gólszerzéshez, és amikor kifogy belőle, akkor hirtelen a góljai is elapadnak” – mondta Owen.
Vardyt különösebben nem rázta meg a szakvélemény, valószínűleg úgy volt vele, a statisztika beszél helyette: Owen ugyanis lehet, hogy pengésebb, komplexebb játékos volt a Leicester ikonjánál, kettőjüket mégis mindössze öt gól választja el egymástól a Premier League örökranglistáján (Owen 150-nel a 11., Vardy 145-tel a 14.).
Van, amiben Haaland szerint ő a világon a legjobb
Hogy a szakmán belül nem egységes az álláspont Vardy megítélésében, arra Erling Haaland szolgáltatott példát, aki bevallotta, korábban sokat tanulmányozta angol kollégája mozgását, és a világ legjobbjának tartja abban, ahogyan beindul a védők mögé, amikor egy csapattársa indítani készül. Haaland hiába 25 éves, nemrég mindenkinél gyorsabban jutott el 100 gólig a Premier League-ben, úgyhogy igazán adhatunk a véleményére, ha az a téma, mi tesz egy csatárt hatékonnyá.
És persze az se épp rossz ajánlólevél, ha egy védő szól elismerősen egy támadóról, márpedig a korábbi Atlético Madrid-szikla, Diego Godín azt vallotta, hogy Vardy a legtöbb csapatba beleillene a stílusa miatt.
Keményen melózik, feláldozza magát a csapatért, és ráadásul még lövi a gólokat is. Ki ne szeretne egy olyan csapattársát, aki megdöglik a pályán a csapatért, és még a támadásoknál is megoldást kínál?
– tette fel a költői kérdést a 161-szeres uruguayi válogatott Godín.
Vardy történetében nem az a nagy dolog, hogy 38 évesen is beköszön az olasz élcsapatoknak, hanem az, hogy hatalmas vargabetűket leírva végül eljutott az angol válogatottságig és a Premier League bajnoki, valamint gólkirályi címéig.
Tizenkét órás műszakok a művégtagokat készítő gyárban
Tizenhat éves volt, amikor nevelőegyesületénél, a Sheffield Wednesdaynél kipöckölték az akadémiáról, mondván, túl kicsi, és ilyen alkattal nem tud majd érvényesülni. A sportágat szenvedélyesen imádó ifjonc számára mélyütéssel ért fel a kegyetlen verdikt, olyannyira, hogy nyolc hónapjába telt, mire képes volt újra stoplist húzni – akkor is csak azért, hogy beszálljon egy amatőr meccsre.
Később a nyolcadosztályú Stocksbridge Park Steelsnél kötött ki, ahol heti 30 fontot keresett, miközben egy művégtagokat készítő gyárban dolgozott 12 órás műszakokban.
A gürizés idején leginkább azt várta, hogy jöjjön már a hétvége, és kiengedhesse a gőzt a haverokkal, de nem mindig sikerült a határon belül maradnia.
Ez pedig együtt járt azzal, hogy nem hagyhatta el a várost, illetve este hat után a lakhelyét sem, ezért előfordult, hogy nem tarthatott a többiekkel az idegenbeli meccsekre, vagy idő előtt cserét kellett kérnie, hogy hazaérjen a kijárási tilalom előtt.
Huszonhárom évesen tévén követte a dél-afrikai világbajnokságot, és miközben a vele egykorúak közül a szélső Aaron Lennon vagy a kapus Joe Hart kerettagnak mondhatta magát, Vardy éppoly távol volt az angol válogatott meghívójától, mint azok a fickók, akikkel a helyi pubban szurkolt a dél-afrikai tornán játszott meccseket figyelve.
A gólok jöttek, ő meg elindult fölfelé a nyolcadosztályból
2010 nyara így is változást hozott az életében, a Stocksbridge Park Steels felnőttcsapatában három szezon alatt termelt 55 góljával ugyanis felhívta magára a figyelmet, és a hetedosztályba frissen feljutott Halifax Town 15 ezer fontért lecsapott rá.
Válogatás a Stocksbridge Park Steelsben szerzett góljaiból:
Vardy egyből győztes góllal debütált új klubjában, és a lendület később sem hagyott alább, 37 meccsen 25-ször volt eredményes, így főszerepet játszott a Halifax Town újabb feljutásában, de ő 2011 nyarán nem egy, hanem két osztályt ugrott, mert leigazolta a Fleetwood Town. Vardy így elmondhatta magáról, hogy 25 évesen életében először játszott az ötödosztályban, ahol ismét zsebre vágta a védőket, 31 góljával a Conference Premier gólkirálya lett, csapata pedig az élen végzett, és története során először került fel a negyedosztályba.
Ő azonban nem tartott a League Two-ba a Fleetwood Townnal, mert Nigel Pearson, a másodosztályú Leicester edzője fantáziát látott benne, és letett érte 1 millió fontot,
„A Leicester 1 millió fontot fizetett Vardyért? Jézusom! Mivé lett a futball?!” – szörnyülködött egy felhasználó a Twitteren az átigazolási hír hallatán.
A profi futball azért más kávéház
Első leicesteri évében a csapat a rájátszásban bukta el a feljutást, aztán a 2013-2014-es szezonban a City megnyerte a Championshipet, Vardy pedig megnégyszerezte az előző bajnokságban szerzett góljai számát, és így 16-tal zárt, amivel második lett a házi góllövőlistán David Nugent (20) mögött.
Bár a 16 gól igazán jól fest, Vardynak bele kellett rázódnia a profi focista létbe, és a Leicesternél töltött első évében voltak olyan pillanatok, amikor megkérdőjelezte, hogy elég jó-e ehhez a szinthez. Az egyik rosszabb időszakában azt kérte Pearsontól, hogy hadd mehessen vissza kölcsönben a Fleetwoodhoz, az edző azonban hallani sem akart erről, úgy tűnt, a szakmai stáb sokkal inkább bízik benne, mint ő saját magában.
Később elismerte, nem viselte jól a profi futballal járó nyomást, a szigorú kereteket, és ha lazítani akart, általában ugyanaz volt a program,
A feljutás miatt meg kellett barátkoznia a gondolattal, hogy ezentúl a legnagyobb színpadon, a Premier League-ben kell fellépnie, és a nagy nap 2014. augusztus 31-én jött el, amikor az Arsenal elleni 1-1-re végződő meccsen csereként beszállva debütált az élvonalban.
„Nem fogok hazudni, álmomban sem gondoltam volna, hogy egyszer eljutok a Premier League-be. Hihetetlen érzés, folyton meg kell csípnem magam, hogy elhiggyem, hogy ez a valóság, és nem csak álmodom” – hüledezett Vardy.
Három héttel a debütálása után aztán emlékezetes módon mutatkozott be a Radamel Falcaóval, Wayne Rooney-vel, Ángel di Maríával, Robin van Persie-vel felálló Manchester Unitednek, de a nevét a meccs után valószínűleg azok is megjegyezték, akik addig nem hallották.
A United korábban sosem kapott öt gólt egy újonctól, és az is először fordult elő a PL-ben, hogy a csapat kétgólos előnyből bukott el egy találkozót.
Hat hónapig semmi, aztán kihúzta a csapatot a csávából
Vardy később élete meccsének titulálta a MU elleni produkcióját, de jó sokáig kellett táplálkoznia ebbből a sikerélményből, mert a következő PL-gólját csak hat hónappal később szerezte, és sokra nem ment vele, mert a Leicester 4-3-ra kikapott a Tottenham vendégeként. Az átkot viszont sikerült megtörnie, és ez sokat ért a Leicesternek, egész pontosan a bennmaradást: a csapat az utolsó 9 meccsén 22 pontot gyűjtött, és Vardy három góllal, valamint négy gólpasszal járult hozzá a lehetetlen küldetésnek tűnő megmeneküléshez.
A West Brom elleni 90. perces győztes gólját 2020-ban a három kedvenc találata közé jelölte (3:17-nél látható a videón):
Alighogy véget ért a bajnoki idény, újabb magaslatot mászott meg, mert az Írország elleni felkészülési meccsen először húzhatta magára az angol válogatott mezét.
Amikor a valóság durvább, mint a fikció
De az igazi csúcs, az egyszeri és megismételhetetlen teljesítmény még hátra volt, a kiesőjelöltek közé sorolt Leicester – 5000 az 1-hez adták az esélyét a bajnoki címre – ugyanis a nagycsapatok botladozását kihasználva elcsente az aranyérmet a Premier League 2015-2016-os kiírásában.
Nem biztos, hogy tündérmesének nevezném, de az biztos, hogy a futballtörténelem egyik legmegdöbbentőbb eredményét hoztuk össze. Színtiszta valóság volt, mégis olyan hihetetlen, mintha egy kitalált történet lett volna
– foglalta össze frappánsan a Leicester csodáját Wes Morgan, az akkori csapatkapitány.
A csodaszámba menő bennmaradás ellenére Pearsont elküldték, a helyére pedig Claudio Ranieri érkezett, akit mindenki egy kedves, elegáns úriembernek tartott, de edzői pályafutása finoman szólva sem sikersztorikkal volt kikövezve – a Leicesterhez speciel azok után jött, hogy megbukott a görög válogatottnál.
Nagyon egyszerű volt a taktikánk, csodálkoztam is, hogy nem találták az ellenszerét. Az elsődleges feladat az volt, hogy védjük a 16-ost és a kapunk előterét, aztán ha megvolt a labda, az volt a jelszó, hogy rúgd előre Vardynak
– jellemezte a Ranieri-féle stratégiát a bajnokcsapat osztrák balhátvédje, Christian Fuchs.
A Leicester játszotta a ligában a legdirektebb focit, a csapat szedte fel a legtöbb szabad labdát, vezette a rangsort a védekező akciók és kontratámadások utáni lövések számában, illetve a várható gólokban (xG). Ranieri fiai juttatták fel a labdát a leggyorsabban a támadóharmadba, nagyon hatékonyak voltak, ha magasan kellett letámadni az ellenfelet (11,1 labdaszerzés meccsenként, amivel a másodikak voltak a rangsorban), és önfeláldozó módon védekeztek, mert az ellenfelek kísérleteinek közel egyharmadát blokkolták.
És tényleg nem bonyolították túl: Danny Drinkwater vagy N’Golo Kanté megszerezte a labdát, odaadta Riyad Mahreznek, aki már indította is Vardyt. A Mahrez, Vardy páros szerezte a csapat góljainak 61 százalékát és a duó Drinkwaterrel kiegészülve felelt a gólpasszok több mint feléért (53 százalék).
Bár a 11 meccses gólszerző sorozatával PL-rekordot felállító, 24 találatával a góllövőlista második helyén végző Vardy volt a kulcsfigura, Mahrez legalább ilyen fontos letéteményese volt a sikernek, az algériai középpályásnál senki nem nyert meg abban az idényben több párharcot a földön (267), és senkit nem faultoltak nála többször a támadóharmadban (45).
A kompakt csapatjátékhoz jött még az a szerencsés együttállás, hogy a Leicester alapembereit elkerülték a sérülések, a keretben 11 olyan játékos is volt, aki legalább 28 bajnokin szerepelt, és említettük már, hogy a riválisok is folyton Varydék kezére játszottak.
2016. május 2-án, egy hétfő este a csapat a csatár házában gyűlt össze, hogy kiszurkolja a Tottenham pontvesztését a Chelsea ellen, amivel biztossá válhat a filmbe illő bajnoki cím. A Spurs ugyan 2-0-ra vezetett, a vége 2-2 lett, így indulhatott a féktelen ünneplés, bár volt olyan Leicester-focista, aki a többiektől elvonulva sírt a lefújás után Vardyék hatalmas kertjében. De a többség elengedte magát, literszámra vedelték a sört – Vardy saját elmondása szerint már napközben is rendesen alapozott – és a tombolásnak a házigazda egyik tévéje is áldozatául esett.
Lazítani, próbálj meg lazítani!
Ha már italozás: Vardynak voltak bizarr szokásai, egy elhúzódó sérülésénél például azzal sokkolta a klub fizioterapeutáját, hogy elárulta, otthon úgy kúrálta magát, hogy időnként meghúzta a 3 literes vodkásüveget, amit a Skittles nevű cukorkával szórt tele.
A Red Bull-függőségéről számtalan cikk született, meccsnapokon már ébredés után magába töltött egy energiaitalt, majd a reggelit kihagyva ebédre bevert egy sajtos-sonkás omlettet babbal, miközben lecsúszott egy újabb Red Bull, valamit egy dupla kávé, aztán közvetlenül a meccs előtti készülődés során még összehozta a mesterhármast az energiaitalokból.
A bajnoki címmel végződő idény során már a mérkőzés előtti estén elkezdte a hangolódást egy üveg bor társaságában, amely bevallása szerint kellően lelazította, és segített neki, hogy jobban aludjon. 2020-ban, a koronavírus-járvány miatti lezárások idején viszont már azt mesélte, hogy életmódot váltott, letette az alkoholt, és inkább a saját kertjében termesztett zöldségekre és gyümölcsökre fókuszál.
Rendre lecsapott a nagycsapatokra
Bár vannak olyan játékosok, akik hatalmas presztízst tulajdonítanak az egyéni díjaknak, Vardy sosem tartotta magát a gólok megszállottjának. A bajnoki évben mindössze egy góllal maradt le Harry Kane (Tottenham) mögött, és megvolt a lehetősége, hogy holtversenyben zárjon vele, ám az utolsó előtti fordulóban tizenegyest hibázott az Everton ellen.
„Nincs mit szépíteni rajta, kilőttem a lelátóra. De kicsit sem rázott meg, hogy nem lettem gólkirály” – mondta utóbb, és akkor még nem tudhatta, hogy a 2019-2020-as bajnokságban övé lesz az Aranycipő a PL-ben. Ez volt az az évad, amikor a koronavírus-járvány miatt három hónapra leállt a bajnokság, és Vardy úgy vonult pihenőre, hogy az Aston Villa elleni duplája után 99 gól állt a neve mellett.
Tipikus Vardy-sztori, hogy amikor a százas határ küszöbén állt, a Leicester háromrészes videóban foglalta össze a góljait, és azt tervezte, újranézi őket, hogy kicsit visszarepüljön az időben. Aztán mikor felfedezte, hogy a videók megtekintéséhez regisztrálni kellene a klub tévécsatornájának oldalára, meggondolta magát, mert úgy volt vele, ennyi szöszmötölést nem ér meg ez az egész.
A 100. gólja végül a Covid utáni újraindulás negyedik meccsén, a Crystal Palace ellen született meg, és hamarabb jutott el ehhez a mérföldkőhöz, mint Rooney, Didier Drogba vagy Romelu Lukaku.
Tudatosság a pályán és azon kívül
A 2019-2020-as idényben végül 23 góllal zárt az élen a mesterlövészek között, és 33 évesen a PL történetének legidősebb gólkirálya lett. Aki már nem a vodkához nyúlt, ha egy sérülés után próbálta összerakni magát, hanem beült odahaza a saját krioterápiás kamrájába, hogy az extrém hideg hőmérséklet révén gyorsítsa a meccsek utáni regenerációját.
Ranieri mellett Brendan Rodgers a másik olyan edző, aki a Vardy-érában hangos sikert ért el a Leicesterrel, amely 2021-ben elhódította az FA Kupát.
És hálás volt Rodgersnek, aki megtanította őt arra, hogyan kell hatékonyan letámadni, korábban ugyanis Vardy a balbekktől a jobbhátvédig sprintelt a labdát üldözve, és ezzel rengeteg energiát elégetett.
Vardy sosem tagadta meg bohém mivoltát, amikor arról kérdezték, vajon hogyan jellemeznék a többiek az öltözőben, azt felelte: hangos, nagyképű pöcs, akinek mindig valami tréfán jár az esze. De a pályán megtanult profi lenni, és leicesteri csapattársa, Kasper Schmeichel azt mondta róla, az első perctől rajongott érte, mert a csatár megtestesítette mindazt, amit ő szeret a futballban, az agresszivitást, az elszánt mentalitást, és azt, ha valaki alárendeli magát a csapat érdekeinek.
Utolsó éve a Leicesterben szomorúan végződött, hiszen a csapat kipottyant az élvonalból, a klub pedig nem hosszabbított vele, így aztán 500 tétmeccsnél és 200 gólnál állt meg a számláló.
75 percben Vardy összes Premier League-gólja:
Vitte volna a Wrexham, a skót Celtic és a holland Feyenoord is, de aztán jött egy tartalmas Zoom-beszélgetés a Cremonese edzőjével, Davide Nicolával, és eldöntötte, Olaszországban folytatja.
Pont ugyanaz a feladat az új csapatában, mint a Leicesternél
„Elég volt a szemébe nézni, és meghallgatni a terveit. Nagyon megfogott, amiket hallottam, és futballistaként mindig jó érzés, ha az ember azt tapasztalja, hogy őt akarják. Amikor leültem az edzővel és a tulajdonossal, elővezették, hogy a legfontosabb feladat a bennmaradás lesz, ez pedig testhezálló küldetés számomra, hiszen a Leicesternél is épp ez volt a helyzet” – mondta Vardy az új munkahelyéről.
A Cremonesénél eleinte személyre szabott edzésmunkát írtak elő neki magas intenzitású sprintekkel és ellenállással végzett gyakorlatokkal, majd a Verona elleni 0-0-s döntetlen alkalmával debütált, amikor fél órát kapott. A következő két találkozót kihagyta, majd az Inter ellen ismét bő fél órát töltött a pályán, az Udinese elleni bajnoki óta pedig mindig a kezdőbe jelölte Nicola.
Első gólja, az Atalanta elleni egyből pontot ért a Cremonesének, a Bologna elleni idegenbeli bravúrból pedig az első Serie A-duplájával vette ki a részét.
00:38-nál és 1:15-nél látható a Bologna elleni két gólja:
Felnéznek rá a többiek
Az a csatár, aki lövi a gólokat, könnyen elfogadtatja magát, de Nicola szerint Vardy a személyiségével is kivívta a tiszteletet az öltözőben.
„Edzőként csak azt mondhatom, hogy a nagy bajnokok hihetetlenül egyszerű emberek. Már tudják, mit és hogyan kell tenniük, és egy igazi bajnok mindig figyel arra, hogy a hozzáállásával példát mutasson. Egy hozzá hasonló játékosnak meg kell értenünk, el kell fogadnunk a szokásait, hogy aztán a lehető legjobban lehessen beépíteni a csapatba” – magyarázta Nicola.
Benito Mussolini dédunokája, Romano Floriani Mussolini azt mondta Vardyról, hogy úgy edz, mintha egy másik korból ragadt volna itt, Federico Baschirotto pedig úgy fogalmazott, Samuel Umtiti mellett Vardy a legjobb focista, akivel együtt játszhatott.
„Soha nem panaszkodik, mindig elszántan dolgozik, és bátorítja a fiatalabb játékosokat” – méltatta az új fiút a csapatkapitány Matteo Bianchetti.
Őt választották a hónap játékosának novemberben a Serie A-ban:
The fairytale hasn’t ended, it’s just entered a new chapter. 🔥
Jamie Vardy is your @EASPORTSFC Player of the Month for November. 👑
Now on #FC26#POTM #SerieA @easportsfcit pic.twitter.com/uAKRH79awP
— Lega Serie A (@SerieA_EN) December 11, 2025
A Gazzetta dello Sport három világbajnok csatárhoz, Pippo Inzaghihoz, Paolo Rossihoz és Gerd Müllerhez hasonlította, mondván Vardy is folyamatosan nyomás alatt tartja a védőket azzal, hogy az ellenfelek tudják, nem téveszthetik szem elől, mert egy helyzet is elég neki a gólhoz. Ráadásul hiába lesz 39 éves január 11-én, a gyorsasága mit sem kopott, ez pedig a Cremonese számára is nagy fegyver lehet, mert a Leicesterhez hasonlóan az olasz csapat sem szokott dominálni a labdával a meccseken.
Bár a Bologna elleni duplája után volt egy ötmeccses gól nélküli sorozata, csapata második 2026-os fellépésén, a Cagliari ellen félóra alatt lőtt egy gólt és kiosztott egy gólpasszt, amivel jelezte, ahogy a Leicesternél, úgy most is lehet rá számítani, ha szorult helyzetbe vagy gödörbe kerül a klubja – igaz a remeklése végül csak egy döntetlenhez volt elég, mert a Cremonese elherdálta a kétgólos fórt.
Minden jó volt így, ahogy történt
A veterán csatár egy ízben azt mondta, ha tehetné, sem cserélne ki semmit az életében, mert a megélt történések és tapasztalatok miatt lett az, aki.
„Ha én is egy menő akadémián nevelkedtem volna, talán egyáltalán nem értem volna el sikereket.
Meg kellett találnom a saját utam, és a legjobb dolog a futballban, hogy mindig adódik egy új lehetőség, hogy nagy dolgokat érj el és kibontakoztasd a tehetséged
– hangzik Vardy mottóként is felfogható bölcsessége, amely az inspiráló történetével együtt sok fiatalnak szolgálhat útravalóként.
