Gazdaság

Az erdélyi milliárdos 13 milliárd forint tőkét von ki, átszervezi birodalmát

Nagy húzásra készül a piaci hírek szerint Nagy Elek, a multimilliárdos magyar vállalkozók egyik állócsillaga. Legutóbb a 18. helyre volt elég közel 60 milliárd forintra becsült vagyona  a 100 leggazdagabb magyar rangsorában. Ám nem csupán e toplistának, hanem a közéletnek is állandó szereplője: az Erdélyből áttelepült építész karrierjét az Antall-kormány tanácsadójaként kezdte, mostanában a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Erdélyi gyökereitől nem szakadt el azóta sem, a cégnyilvántartásban máig kolozsvári lakcímmel szerepel.

Nagy Elek birodalmának több társaságánál, a Csalogány utcai és a Kerepesi úti központban is nemzetközi tanácsadó cég szakértői adják egymásnak a kilincset, úgy tudni, átvilágítják a teljes portfóliót. A nagy változásokat sejtető pletykákra rátett egy lapáttal, hogy Nagy Elek egyik fő vagyonkezelőjénél

néhány napja óriás tőkeleszállításról döntöttek: 13,3 milliárd forint tőkét vonnak ki a Virex Kft.-ből.

A cég saját tőkéje nem sokkal több ennél, a tőkeleszállítás után gyakorlatilag egy kiürített, éppen csak a kft.-knek előírt kötelező minimumot teljesítő, 3 millió forint törzstőkéjű társaság marad belőle.

Néhány hete Nagy Elek központi cégéről a Stelius Befektető Zrt.-ről közölte az mfor.hu, hogy tőkét csökkent. Nem is elsősorban ezt, hanem az eladósodottság mértékét emelte ki a gazdasági portál. A cég konszolidált saját tőkéje 2018 végén 36 milliárd forintot tett ki, ami ugyan 2,1 milliárddal meghaladta az egy évvel korábbit, kötelezettségei ugyanakkor több mint 24 milliárdot tettek ki, és ebből 11,6 milliárdnyi egy éven belül esedékes tartozás.

Rossz emlékek a vegyépszeres időkből

Nagy Elek érdekkörébe tartozott a Vegyépszer, amely az első Orbán-kormány sztrádaépítő cégeként nőtt nagyra, miután – közbeszerzés helyett – egyszerűen kijelöltek az autópályaépítések fővállalkozójának (a Betonúttal egyetemben). A Vegyépszer fénykorában 200 milliárdnál is nagyobb forgalmat csinált, de a szocialista kormányok idején sem ment tönkre, megérte a második Orbán-kormány eljövetelét, igaz, kissé meglepve a kívülállókat, akkor dőltek be sorra a Vegyépszer és a hozzá kötődő cégek. A piacon még emlékeznek a Vegyépszer-cégek 2011-es összezuhanást megelőző, szinte követhetetlen mutálására, átszervezésére. A csődegyezségi viaskodás közepette a hitelezők/alvállalkozók egy része azt feszegette, hogy valójában csak az adósságoktól akarják tisztára mosni a cégeket. Akárhogy történt, mind a tíz, fizetési moratóriumot kért cég kijött a csődből, megegyezett a hitelezőkkel, a ki nem fizetett alvállalkozókkal és patyolat tiszta mérleggel kezdhetett új életet. A legnagyobb becsődölt társaság, a Vegyépszer Hungária esetében például a HVG akkori cikke szerint 29 milliárd forint volt az összes követelés, amiből összesen 365 millió forinthoz juthattak hozzá a hitelezők. Ez az összes adósság 1,3 százalékát sem érte el, vagyis bagóért szabadulhatott meg az adósságától.

A Virex 80 millió forint körüli veszteséget mutatott ki tavaly, de állítólag nem ezzel függ össze a tőkekivonás. A tőkeleszállításról és a tanácsadók sürgölődéséről Nagy Elek a 24.hu kérdésére azt mondta, csupán a cégstruktúrát racionalizálják. A birodalomban jelenleg négy holdingcég van, a Virexen kívül a vagyonkezelőt birtokló másik három, az Inforg Zrt., a Menedzser Mediátor Zrt., valamint a Stelius Zrt., és most már úgy látják felesleges ennyi központ. A holdingcégeket össze fogják olvasztani, ennek az első lépése a Virex ledarálása. Az még nem dőlt el, hogy melyik marad meg, illetve mi lesz a neve a majdani holdingközpontnak. A cél annyi, hogy hatékonyabbá tegyék a működést, például a több vállalkozásban szétszórt ingatlanportfóliót koncentrálják, és egyben fogják kezelni – említette a tervezett változások egyikét.

Fotó:MTVA/MTI/Bizományosi: Róka László

A Vegyépszer-cégek közül kettő ma is létezik, de az építőipari üzletág nem támadt fel, annál inkább erősödött a többi, most átszervezendő terület, az ingatlan, a pénzügyi, valamint a taxis üzletág. Mindhárom sokat hozott eddig Nagy Elek konyhájára.

Ami az ingatlanbizniszt illeti, az Inforg a mérlegek alapján tavaly 1,7 milliárd forint profitot mutatott ki, ennek nyomán kevés híján 300 millió forint osztalékot vihetett haza Nagy Elek mint a cég 98 százalékos tulajdonosa. Az utóbbi három évben egyébként csak úgy ontotta a pénzt az Inforg, összesen több mint 5 milliárd forint adózott eredményt hozott össze. A folytatást is hasonlóan tervezik, legalábbis a 100 leggazdagabb magyar 200 ezer négyzetméternyi tehermentes kereskedelmi ingatlanról és további fejlesztési tervekről írt.

A BÁV Aukciósház és Záloghitel Zrt. tavaly 10 milliárd forint forgalmat és 760 millió forint nyereséget termelt, de a tulajok több mint 3,2 milliárd forint osztalékot vettek ki belőle az előző években felhalmozott eredménytartalékot is megcsapolva. (Az összeolvasztandó vagyonkezelők közül a Stelius Zrt.-nél ennél is nagyobb nyereség, 3,44 milliárd forint csapódott le, abból 300 millió osztalékot vett ki Nagy Elek és az Inforg, ami ugye szinte teljes egészében Nagy Elek tulajdona.)

A Főtaxi ezekhez képest szerényebben hozott, de azért tavaly 2,4 milliárd forintra nőtt a bevétele és 338 millió nyereséget termelt. A fővárosban miután felvásárolták az egyik konkurenst, a Budapest Taxit, 2500 autóval pörögnek, és ezzel piacvezető a kockás flotta.

Erdély, Algéria, Matolcsy György

Tőkés Lászlóval egy osztályba járt Nagy Elek, a most 67 éves milliárdos magyarországi karrierjében azonban Matolcsy György jelenlegi jegybankelnök játszott kulcsszerepet. Nagy Elek építész-tervezőként kezdte a pályáját, Bukarestben szerzett diplomájával Romániában három évig dolgozott a szakmájában. A Privátkopó cikke szerint 1980-ban települt át Magyarországra és alig egy év múlva már magyar állampolgársággal rendelkezett. A Középület­tervező Vállalatnál (Közti) lett tervező és hamarosan a vállalat algériai irodájánál kapott feladatot. A portál azt írja, építész művezetőként dolgozott az algériai katonai sportlétesítményi intézménynél egy sportkomplexum építésénél. Algériában három évig maradt, a Köztinél 1989-ig, azután vállalkozásba kezdett, és szinte rögvest beszippantották a legfelső körök: Matolcsy javaslatára az Antall-kormány gazdasági főtanácsadója lett. Cégbirodalma és vagyona nőttön nőtt, az Orbán-kormány idején a Vegyépszerrel pályázaton kívül autópálya-megrendelésekhez jutott, de erejét mutatja, hogy például a BÁV-ot Csányi Sándor és Simicska Lajos elől szerezte meg. Úgy tartják, a jobboldali média kiépítéséből is kivette a részét, a vevők és finanszírozók között ugyan akkoriban nem tudták kimutatni a nevét, de őt sejtették a Pro-Aurum hátterében, amikor az egy időre beszállt a Hír Tv anyagi nehézségekkel küzdő üzemeltetőjébe.

 

Nagy Elek már 2002-ben a leggazdagabbakról készített első toplistán is az elitben szerepelt, és azóta sem kopott ki onnan. Akkor 25 milliárddal került az elitbe, 2008-ban, a válság évében pedig 50 milliárdra tették a vagyonát. Utána lejtmenet következett, 2012-re 16 milliárdra apadt a vagyona, nem függetlenül attól, hogy a Vegyépszerhez, illetve az útépítéshez köthető érdekeltségei csődöt jelentettek. Azután azonban újra virágzásnak indult az üzlet, 2017-ben 29 milliárdra tett vagyona egy évvel később már 50 milliárdnál járt.

Kiemelt kép: Fotó: Biró István / MTI

Ajánlott videó

Olvasói sztorik