Minden idők legtöbb egyszerűsítését tartalmazza – így jellemezte Varga Mihály pénzügyminiszter a friss törvényjavaslatot, mely a jövő évi adóváltozásokat tartalmazza. Nem mondhatni tehát, hogy kifejezetten az adócsökkentések csomagjáról lenne szó, de azért akad benne az is. A minisztérium számításai szerint több százmilliárd forintot hagynak a családoknál, a lakosságnál és a vállalkozásoknál.
Nem lesz egyszámjegyű szja, de a kétgyerekeseknél több pénz marad
A miniszter jól csomagolta, hogy továbbra is a jövő zenéje az egyszámjegyű (tehát maximum 9 százalékos) személyi jövedelemadó, amit korábban már annyiszor belengetett. Most azzal fényezte a változatlanságot, hogy a kormány továbbra is biztosítja az Európában egyik legalacsonyabb 15 százalékos személyi jövedelemadót és a vállalkozások számára Európa legalacsonyabb, 9 százalékos társasági adóját.
A családi adókedvezmény idén is emelkedik a kétgyermekeseknél. A jelenlegi 17 500 forint helyett elérik a kitűzött 20 ezer forintot/gyermek/hó. (Vagyis csemeténként 133 333 forinttal csökkenthető az adó- illetve járulékALAP).
Az adó-és járulékkedvezmény teljes érvényesítése minimálbér mellett is lehetséges, egykeresős családnál is, már most is. Összességében ez havi 40 ezer forint pluszt (az idei 35 ezer helyett) jelenthet a kétgyermekes szülőknek, ez 380 ezer családot érint.
Az egygyermekesek illetve három- vagy többgyermekesek kedvezménye viszont jövőre sem változik. Egy gyermekre megint marad a maximum havi 10 ezer forintos adó- és járulékkedvezmény, három, vagy több gyermekre pedig eltartottanként legfeljebb havi 33 ezer forintnyival lehet lefaragni az adót és a járulékokat.
Szochocsökkentés
Folytatódik a munkáltatók által fizetendő szociális hozzájárulási adó mérséklése is. A csökkentés mértéke sem okoz meglepetést: az ígért 2 százalékpont. Így a közteher a mostani 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökkenhet jövőre.
Itt azonban nincs megállás, a miniszteri ígéret szerint négy év múlva már csak 11,5 százalék lesz a szocho.
Áfacsökkentés
Bár Varga februárban még azt mondta, nem lesz áfacsökkentés, mégis begyömöszöltek egyet az adócsomagba. Egy újabb alapvető élelmiszer forgalmi adója csökken: az UHT és az ESL tej áfája kerül a legalacsonyabb, ötszázalékos kulcsba. Ezzel a tejek beállnak a legfontosabb élelmiszereknél elkezdett áfacsökkentési sorba a baromfihús, sertéshús, a friss tej, és tojás után.
Viszont úgy tűnik, hiába strapálták magukat a pékek, meg az agrárkamara, a kenyérnél nem lesz áfacsökkentés, a fürdősök is bukták a kérést, és úgy tűnik, a szállodások is hoppon maradnak, hiába lett Orbán Ráhel turisztikai tanácsadó. Bár ki tudja. Ez még csak tervezet.
Arra sem találtunk utalást, hogy esetleg mégis szándékában lenne a kormánynak meghosszabbítani a kedvezményes (5 százalékos) lakásáfa-időszakot, ami jövő év végén lejár.
Olcsóbb lesz a nyugdíjasok foglalkoztatása
A nyugdíjas munkavállalók, illetve az őket foglalkoztató vállalkozók is jobban járnak jövőre, ugyanis az öregségi nyugdíj mellett dolgozók jövedelme után 2019-ben már csak a 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni. Szochot, egészség- és nyugdíjjárulékot már nem. Amivel tulajdonképpen eltörli a kormány a nyugdíjas szövetkezeteknek nyújtott adóelőnyt.
Jelenleg mintegy 70 ezren dolgoznak nyugdíj mellett. A kormány abban bízik, hogy a kedvező adószabályok miatt jövőre jelentősen megnő ez a szám. Na ja, égető a munkaerőhiány.
Megszűnő adók + 1 új
A javaslat szerint 2019-től már nem kell senkinek 75 százalékos különadót, hitelintézeti különadót vagy kulturális adót fizetnie. Hogy pontosan mit takarnak ezek a megnevezések, azt már dekódoltuk:
A baleseti adó, és az eho (egészségügyi hozzájárulás) is megszűnik, az előbbi a biztosítási adóba, az utóbbi a szociális hozzájárulási adóba olvad. A beolvasztással Varga szerint egyre jobban járhatnak, akiknek ehós jövedelmük van.
És mivel a kormány továbbra is nagyon orrol a bevándorlókra, behozzák a bevándorlási különadót, amivel e bevándorlást segítőket büntetnék.
Vállalkozóidomítás
Jövőre kedvezőbb lesz a felsőhatár-számítási szabály is. Így ha valaki például a minimálbér dupláját keresi, annak nem kell az osztalék után szociális hozzájárulási adót fizetnie. Az elképzelés szerint az új szabály tetszeni fog azoknak a vállalkozóknak, akik nem a minimálbérre jelentik be magukat. Hát, egy próbálkozásnak ez is elmegy.
Chipsadó? Na, az nem csökken
Jövőre újabb adópolitikai eszközök segíthetik az egészség megőrzését és védelmét a kormány tálalásában. Lefordítva: 2019-től az egészségügyi kockázatot jelentő ételeknél, italoknál (pl. cukros üdítők, chipsek, csokoládék, szeszes italok) átlagosan 20 százalékkal nő a népegészségügyi termékadó, közismert nevén a chipsadó mértéke. Aminek persze nagyon nem örültek a szakmai szervezetek.
Hogy melyik termék adója mennyire emelkedik, azt már összefoglaltuk.
Kivégzik a cafeteriát
Jelentősen megnyírbálnák a cafeteriarendszert, ami számos áldozattal fog járni:
Az indoklás nem mentes az ellentmondásoktól sem:
- bonyolult volt eddig a cafeteria, és sok adminisztrációval járt (ebben azért van valami),
- a kisebb cégek jellemzően egyáltalán nem fizetnek béren kívüli juttatásokat a foglalkoztatottjaiknak,
- a vállalkozások kérésének engedve jövőre a SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású cafeteria-elem,
- a kormány álláspontja az, hogy munkáért munkabér jár mindenkinek, amely nem helyettesíthető semmilyen utalvánnyal.
Nekünk a négyes pont nemigen jön össze a kettessel, meg a hármassal.
Átszabják a szocho-kedvezményeket
A vállalkozások segítése érdekében a szociális hozzájárulási adó kedvezményrendszerét is átalakítja a kormány. Új kedvezményként jelenik meg a munkaerő-piacra belépők kedvezménye, amely a pályakezdők, a tartós munkanélküliek és az anyasági ellátások után visszatérők mellett a korábban inaktív munkavállalók számára is elérhető lesz.
Jövőre az adatszolgáltatás iránya is megfordul: a meglévő adatok alapján a NAV fogja értesíteni a vállalkozót, hogy melyik dolgozója után vehet igénybe adókedvezményt. Ha ez jól működik, akkor valószínűleg olyanok munkáltatókhoz is eljuthat a kedvezmény, akik eddig nem tudtak róla, vagy macerásnak érezték az igénylést.
További kedvező változás, hogy a kedvezményeket már nemcsak 100 ezer forintig, hanem a mindenkori minimálbér összegéig lehetne érvényesíteni.
És mivel az új foglalkoztatást bővítő struktúra támogatja a pályakezdőket, megszűnik a 25 év alattiak után járó automatikus kedvezmény. A másik lényeges szerkezeti változás az 55 éven felüliek foglalkoztatásának támogatását érinti, amelyet többek között azért sem tartanak szükségesnek fenntartani jövőre, mert mint írtuk, a nyugdíjasok foglalkoztatása után egyáltalán nem kell szochót fizetni.
De mi lesz az 55 és 64 év közöttiekkel? (Jövőre 64 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár.) Utánuk jelenleg kaphat szochotámogatást a munkáltató, jövőre viszont ezek szerint nem. Illetve csak akkor, ha tartós munkanélküliként, vagy inaktívként veszik fel őket. Mi lesz a munkahelymegtartás céljával? Márpedig az 50 pluszosok a tapasztalatok szerint nagyon nehezen tudnak elhelyezkedni. Őket akkor eztán nem segítik?
Adócsökkentés még
Mindezek mellett csökken a motorkerékpárok regisztrációs adója. Az elektromos és hibrid meghajtásúakra nulla forint lesz az adó, 80 köbcentig 15 ezer forint, aztán egészen 230 ezer forintig megy, ami már a 901 köbcenti feletti járgányokra áll.
Az online fizetések ösztönzése érdekében pedig 20 ezer forintig minden lakossági átutalás mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték alól.
Beszántják lassan az evát
A javaslat rögzíti, hogy az egyszerűsített vállalkozói adót utoljára 2018. december 20-ig lehet választani, ezt követően erre nem lesz lehetőség. Az evázók száma évről évre csökkent egyébként, egyrészt az adózási feltételek változása, másrészt feltehetőleg a kedvezőbb adózású kisadózás (=kata) miatt.
Kiva 1 milliárdig
A kisvállalati adónál az értékhatárok válnak kedvezőbbé, azaz a jelenlegi 500 millió forint helyett 1 milliárd forintra nő az árbevételi, illetve mérlegfőösszegre vonatkozó köszöb. Így a jövő évtől akkor lehetne kivát választani, ha:
- az átlagos statisztikai állományi létszám az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt;
- az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 1 milliárd forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 1 milliárd forint időarányos részét;
- az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adó- és vámhatóság véglegesen nem törölte;
- üzleti évének mérlegforduló napja december 31.;
- az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 1 milliárd forintot.
+ Jövőre az adóhivatal a kifizetők adatszolgáltatását alapul véve az egyéni vállalkozóknak is szja-bevallási tervezetet készít.
És hogy mi a végső mérleg az adózással kapcsolatban. Ez a költségvetési törvényjavaslatból derült ki:
Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre