Belföld

Csak a jogaival élt a lúgos orvos, viszont alaposan ráfázhat

Elképzelhető, hogy hatodszor is bíróság elé áll a lúgos orvosként elhíresült Bene Krisztián. Ez attól függ, miként dönt az Alkotmánybíróság a legutóbbi jogerős kúriai ítélettel kapcsolatban benyújtott indítványról. Egy utolsó kétségbeesett próbálkozásról, vagy egy logikus jogi lépésről van szó? Egyetlen szó sorsa döntheti el az ügy további menetét. A beadványról november 19-én tárgyal az Alkotmánybíróság.
Korábban a témában:

A tragikus történetre valószínűleg mindenki emlékszik. Az eddig megszületett ítéletek szerint Bene Krisztián, a  Budai Irgalmasrendi Kórház volt főigazgatója még 2013-ban maró lúggal öntötte le korábbi barátnője, Renner Erika nemi szervét, ezzel életveszélyt okozó testi sértést okozott az asszonynak. Az öntudatlan sértettet a fürdőszobába vonszolta, rázárta az ajtót, majd magára hagyta, az áldozat telefonját és laptopját magával vitte.

Ez így, tömören összefoglalva viszonylag egyszerűen feltárható esetnek tűnik, ám ha így lenne, az eljárások nem tartottak volna hat évig. Először a Fővárosi Törvényszék hozott ítéletet, a vádlottat 4 év szabadságvesztésre, az orvosi foglalkozástól pedig 5 éves eltiltásra ítélte. Másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla járt el, az ítélet 9 év börtön és végleges foglalkozástól eltiltás volt. Mivel az eredeti minősítés mellett az ítélőtábla további bűncselekményekben is kimondta a vádlott bűnösségét – egyebek közt magánlaksértés és okirattal visszaélés vétségében – az ügy emiatt kerülhetett harmadfokon a Kúriára. Itt érdemes megjegyezni, hogy egy ügy csak akkor kerülhet a fellebbezések folytán harmadfokra – ez esetben a Kúriára – ha a másodfokú bíróság olyan cselekményben is bűnösséget állapít meg, amelyben az elsőfokú bíróság azt nem tette meg.

Több százan tüntettek Budapesten, hogy ne kezdődjön elölről a lúgos orvos pere
Sárga rózsákat dobtak az Alkotmánybíróság épülete elé.

A Kúria megalapozatlannak találta a másodfokú ítéletet, szerinte az ítélőtábla nem derítette fel kellően a tényállást, nem vizsgálta az egymásnak ellentmondó bizonyítékokat, és nem folytatott le további, a Kúria által szükségesnek tartott bizonyítást. Ezért a másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és új eljárásra kötelezte az ítélőtáblát, részletesen előírva számára, mit kell tennie, milyen bizonyítást kell még lefolytatnia.

Az ítélőtábla tehát megismételte a másodfokú eljárást, és a vádlottat ismét gyakorlatilag ugyanarra ítélte, mint korábban. Viszont talált még egy olyan bűncselekményt, amelyet addig még nem állapított meg, és személyi szabadság megsértésében is kimondta a vádlott bűnösségét. Természetesen ismét mindenki fellebbezett, az ügyész súlyosításért, a vádlott és védője felmentésért. Gál András, Renner Erika jogi képviselője pedig annak az álláspontjának adott hangot, hogy a vádlott cselekményét tévesen minősítették életveszélyt okozó testi sértésnek, az szerinte valójában emberölés kísérletének tekinthető.

Az ügy tehát ismét a Kúriára került, pont azért, mert a személyi szabadság megsértését a másodfok állapította meg először. Nyilvánvaló egyébként, hogy a vádlott csak úgy bántalmazhatta Renner Erikát, ha behatolt a lakásába (magánlaksértés), és akadályozta őt a mozgásában (személyi szabadság megsértése), ám ezekben a cselekményekben csak másodfokon mondták ki először a vádlott bűnösségét. Ezeknek a bűntetteknek ugyanakkor komoly szerepük volt a büntetés mértékének kiszabásakor. A Kúria az ügyész fellebbezése alapján a vádlott büntetését 11 évre súlyosította.

És ezen a ponton következik az a csavar az ügyben, amely miatt a vádlott új jogi képviselője, Kadlót Erzsébet az Alkotmánybírósághoz fordulhatott. Az elején meg kell jegyezni, hogy ellentétben azokkal a sajtóbeli állításokkal, miszerint a vádlott „jogi kiskaput” használ ki, messze nem erről van szó. Függetlenül attól, hogy az AB miként fog dönteni, a felvetett alkotmányossági probléma valós. Olyannyira az, hogy még Renner Erika jogi képviselője is úgy nyilatkozott:

Ilyen esetben tényleg lehet jogalapja az alkotmánybírósági panasznak.

Ráadásul még az is lehetséges – tette hozzá Gál András – hogy az AB döntése következtében akár a vádlottra hátrányosabb döntés is születhet.

Próbáljuk hát kibogozni, mi is történt a legutolsó jogerős kúriai döntésnél.

Ehhez a következőket kell tudni. Bene Krisztián ellen az eljárás – a legutolsó kúriai döntést leszámítva – mindvégig a régi Büntetőeljárási törvény (Be.) alapján folyt. A régi Be. a harmadfokú eljárásban – kicsit leegyszerűsítve – gyakorlatilag mindössze azt tiltotta meg, hogy a bíróság új bizonyítást folytasson le, egyebekben a másodfokú ítéletet különösebb korlátozás nélkül teljes egészében felülvizsgálhatta.

Ezzel szemben az új Büntetőeljárási törvény azt írja elő, hogy a harmadfokú eljárásban a másodfokú ítéletnek csak és kizárólag egy részét lehet felülvizsgálni, mégpedig azt és csakis azt, amelyben a másodfokú bíróság egy új cselekményben először állapította meg a vádlott bűnösségét. (Vagy először menti fel, de ebben az esetben nem ez történt.) Ez a jogi lehetőség azért fontos, mert e nélkül egy adott bűncselekményt csak egyetlen fokon állapítana meg a bíróság, ami viszont ellentétes azzal a főszabállyal, miszerint minden megállapított bűntett esetén mindenkinek joga van fellebbezni.

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás/24.hu

Az új Be. azt is kimondja, hogy az új rendelkezéseket a már folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, ráadásul úgy, hogy ha olyan fellebbezés kerül a harmadfok elé, amelyet az új törvény alapján már be sem lehetne nyújtani, azt nem létezőnek kell tekinteni. Ez esetben ez azt jelentette, hogy a Kúria csak a mellékes bűncselekményeket (magánlaksértés, személyi szabadság megsértése) vizsgálhatta volna felül, mert ezekben a másodfokú bíróság mondta ki először a vádlott bűnösségét.

Bene Krisztián ügyében a Kúria 12 nappal az új Be. hatályba lépése után hozott ítéletet, noha a fellebbezések már jóval korábban beérkeztek. Az imént említett – elsőre talán bonyolultnak tűnő – szabály alapján a Kúria csak az ügyészi fellebbezést vehette figyelembe, senki másét nem. A vádlottét és a védőügyvédét azért nem, mert ők felmentésért vagy az újabb hatályon kívül helyezésért fellebbeztek, a sértett jogi képviselőjének beadványát pedig azért, mert ő a testi sértésnek emberölés kísérlete helyett történt téves minősítését kifogásolta. Ez utóbbi fellebbezéseket úgy kellett tekinteni, mintha meg sem történtek volna.

Így aztán az a furcsa helyzet állt elő, hogy a Kúria azt sem ellenőrizhette, vajon a saját korábbi, hatályon kívül helyező végzésében foglaltaknak eleget tett-e az ítélőtábla. Nem vizsgálhatta, hogy a megismételt eljárásban megállapított tényállás megalapozott-e, de nem foglalkozhatott azzal sem, hogy a vádlott cselekménye nem minősül-e emberölés kísérletének, ahogyan azt a sértett képviselője indítványozta.

Semmivel sem foglalkozhatott, ami az ügy lényegét, az életveszélyt okozó testi sértést érintette! Mindezt azért, mert az új Be.-ben a „kizárólag” szócska szerepel: a harmadfok a másodfokú ítéletnek kizárólag azt a részét vizsgálhatja, amelyben először mondták ki a vádlott bűnösségét.

Kadlót Erzsébet védő az új Be.-ben szereplő „kizárólag” szó miatt, és persze annak következményei miatt fordult az Alkotmánybírósághoz. Beadványában kifejtette, hogy az új szabályozással a vádlottat visszamenőleg fosztották meg az egyik alkotmányos alapjogától: a fellebbezéshez való jogától. Az új szabály miatt nem lehetett a teljes másodfokú ítéletet felülvizsgálni, emiatt kellett a régi szabály alapján jogszerűen bejelentett fellebbezést semmisnek tekinteni.

Gyakorlatilag – írja Kadlót a beadványában – a Fővárosi Ítélőtábla hozott egy elsőfokúnak számító, ám mégis jogerős ítéletet. Kétségtelen – fejti ki a továbbiakban –, hogy a jogalkotó dönti el, hogy miként szabályozza a fellebbezéshez való jogot. Ezt azonban nem teheti úgy, hogy ezáltal az Alaptörvényben biztosított alapjogokat, így a tisztességes eljáráshoz, az ártatlanság vélelméhez, a jogorvoslathoz való jogosultságot sértse. A beadvány azt is kifejti, hogy az új Be. kifogásolt rendelkezése tartalmilag visszaható hatályú, hiszen már bejelentett fellebbezéseket tesz meg nem történtté. Ezt pedig ugyancsak tiltja az Alaptörvény.

Az alkotmánybírósági beadvány tehát két indítványt tartalmaz. Egyrészt azt, hogy

  • az AB semmisítse meg az új Be. szövegében a „kizárólag” szót, azaz ne lehessen ennyire leszűkíteni a harmadfokú bíróság felülvizsgálati jogkörét,
  • másrészt ennek következtében semmisítse meg a Kúriának az új Be. alapján legutóbb hozott jogerős döntését a Bene-ügyben, és adja vissza az ügyet új eljárásra.

Végezetül hadd tegyek néhány szubjektív megjegyzést. Őszintén megértem a sértett, Renner Erika kétségbeesését, hogy esetleg újra át kell élnie a vele történteket. A felháborodását is értem, hogy csak a sajtóból szerzett tudomást az ügy esetleges újratárgyalásáról. Viszont nincs olyan jogszabályi előírás, hogy őt értesíteni kellett volna egy alkotmányjogi beadványról. Ez persze csak a jog, ettől függetlenül átérzem, hogy az újratárgyalás elvi lehetősége is sokkolóan hatott rá. Értem a sárga rózsás tüntetőket is, akik a kapcsolati erőszak ellen küzdenek, van is mit tenniük ebben az országban. De meg kell érteniük, hogy sem egy bírósági, sem egy alkotmánybírósági döntést nem lehet tüntetéssel befolyásolni.

„Egy férfi hogy tehet ilyet eleve?”
Az Alkotmánybíróság ma dönthet arról, hogy helyt ad-e a lúgos orvosként ismert Bene Krisztián panaszának.

Talán épp ők lennének a legjobban felháborodva, ha egy döntés azon múlna, kik, miért tüntetnek, és nem azon, hogy mind a jogalkotók, mind a jogot alkalmazók tartsák be az emberi alapjogokat. Mielőtt még elszabadulnának az érzelmek, érdemes megvárni, miként dönt ebben a nem egyszerű kérdésben az Alkotmánybíróság.

Kiemelt kép: Fülöp Dániel Mátyás/24.hu 

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.