Sándor Zsuzsa naivan azt hitte, hogy talán már túlléptünk a tálió elven. De aztán átnézte a gyermekvédelmi törvény módosításának indoklását, és rájött, hogy tévedett.
Azzal kereste meg lapunkat egyik olvasónk, hogy egy állami intézmény visszautasította egy adományát egy BM-rendeletre hivatkozva – ennek nézett utána Sándor Zsuzsa.
A legutóbb az Országgyűlésnek benyújtott salátatörvény összesen harminc jogszabályt módosítana. Sándor Zsuzsa ebből csak az egyiket veszi górcső alá.
Sándor Zsuzsa most egyetlen nézőpontból szól hozzá a Völner-Schadl-ügyhöz: miként értékelhető jogi szempontból Magyar Péter és Varga Judit titokban rögzített magánbeszélgetése?
Mármint az a jogalkotási ámokfutás, amit a kormány végez a bicskei botrány miatti kapkodásban – a gyermekvédelem megerősítésének ürügyén.
Sajnos, ez megtörténhet. Hogy miért? Ezt magyarázza el Sándor Zsuzsa.
Szerzőnk egy jogi kvízt is megfogalmazott Portik Tamás védekezési stratégiája kapcsán.
Sándor Zsuzsa kiakadt a Novák Katalin kegyelmi botránya apropóján benyújtott alaptörvény-módosításon. Írásában nem az erkölcsi dilemmákkal foglalkozik, hanem a jogi fércmunkával.
Ha a hatóságok megvárják, amíg az összeesküvők ténylegesen nekilátnak a „Szkíta Magyarország” megteremtésének, a gyanúsítottak akár életfogytig is a rácsok mögött maradhattak volna.
Túl vagyunk az új összetételű Országos Bírói Tanács tagjainak a megválasztásán, de még előttünk áll az új elnök kijelölése. Sándor Zsuzsa szerint van ok az aggodalomra, mivel a tagok kiválasztása nem a legdemokratikusabban történt.
Pontosabban lajstromba vette az elmúlt év legjelentősebb és legabszurdabb hazai jogi eseményeit.
A kérdésre akkor lehet pontos választ adni, ha alaposabban szemügyre vesszük a kormány igazságügyi reformjait. Sándor Zsuzsa elismeri, hogy fontos lépések születtek, de szerinte még számos körülmény ad okot aggodalomra.
dr. Sándor Zsuzsa elemzi az új hivatal hatáskörét.
Sándor Zsuzsa szerint nem lesz könnyű feltárni a tényeket, majd válaszolni arra a kérdésre: terheli-e büntetőjogi felelősség a direktort, Vidnyánszky Attilát.
A „gyermekvédelmi törvénynek” egyetlen olyan paragrafusa sincs, amelynek alapján a Magyar Nemzeti Múzeum kitilthatná a kiskorúakat, vagy akárcsak jelölhetné, még kevésbé, hogy köteles lenne jelölni azt, hogy a 18 éven aluliak nem mehetnek be.
Karsai Dániel küzdelme az eutanázia ügyében jogi értelemben (is) rendkívül bonyolult. Sándor Zsuzsa megpróbálja legalább a jogi vonatkozásokat leegyszerűsíteni és közérthetővé tenni.
Miután mindenki jól kinevette vagy kibosszankodta magát azon, hogy egy vesszőhiba miatt ellentétes értelműre változott a kormányzati szándék a könyvfóliázás ügyében, Sándor Zsuzsa inkább arra figyelmeztet: számos egyéb probléma is akad az említett jogszabállyal.
Abszurd körülmények között lett egy maffialeszámolás áldozata a kilencvenes évek végén Döcher György. Sándor Zsuzsa felidézi, milyen események láncolata idézte elő a Palotás kisvendéglőben történt „kivégzést”.
Számos jogi eljárás kíséri az LGT gitárosáról készült dokumentumfilm sorsát. Sándor Zsuzsa átnézte a különböző pereket, és jó pár furcsaságra bukkant.
Az MI rövid időn belül az élet minden területén alapvető változásokat hozhat, így megjelenhet az igazságszolgáltatásban is. Sándor Zsuzsa végiggondolta, milyen esetekben lehetne alkalmazni a bíróságokon a mesterséges intelligenciát.
A gyermek apjának büntetése elvileg akár a 12 évet is elérheti.
Aligha. Sándor Zsuzsa elmagyarázza, mi mindennek kell teljesülnie ahhoz, hogy a bírák demokratikusan választott testülete a jövőben se legyen a hatalom kiszolgálója.
Milyen jogon fekszik bele az állam bármelyikünk ágyába? – kérdezi Sándor Zsuzsa.
A héten a parlament elfogadta, az államfő pedig már alá is írta a sokak által csak bosszútörvényként aposztrofált státusztörvényt. Sándor Zsuzsa azt elemzi, vajon joggal hívhatják-e így a jogszabályt az érintettek.
