Az Elios exvezére óriási napelemparkot építene

Korábban a témában:

A Veszprém megyei Herend határában, több mint 24,5 hektáron, 42 200 panel telepítésével építene 10,1 megawattos napelemparkot a White Energy Kft. A tervek szerint a napelemekkel termelt villamos energiát az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. fogadja, és a parkot 2019 novemberében üzemelik be – derül ki a projekt előzetes dokumentációjából.

Csak az összehasonlítás kedvéért: Magyarország legnagyobb napelemparkját Paks mellett hozta létre az MVM Zöld Generáció Kft. 51 hektáron, 20,6 megawattos beépített kapacitással.

A White Energy Kft.-t egy háromfős izgalmas hátterű csapat alapította még 2013 januárjában:

  • az akkoriban még Simicska Lajos köreihez sorolt Kosik János, aki azóta a NER-felé lavírozik: egyik cégével a Tállai András-féle mezőkövesdi Zsóry FC támogatójaként exponálta magát,
  • a Miskolc leggazdagabb emberei között emlegetett Mudra Kálmán, aki a MÁV Cargo milliárdos vagoneladási ügyében is felbukkant,
  • Késely Dezső, Mudra üzlet- és vadásztársa. Lánya, Késely Dalma 89,6 hektár állami föld bérleti jogát szerezte meg földbérleti pályázaton Ángyán József összesítése szerint. Mudra és Késely – közös cégükön, az É-D Vascentrum Kft.-n keresztül – együtt üzletelt Glattfelder Béla volt fideszes államtitkárral a MÁV Vasjármű Kft. romjain.
  • Az ügyvezetést a szintén MÁV-os múlttal rendelkező Grafjódi Istvánra bízták. Ő azóta elhagyta a vállalkozást és jelenleg Magyarország külgazdasági attaséja Pakisztánban.

Az alapításától fogva egyetlen fillér bevételt sem termelő White Energy 50 százaléka 2017 májusában új tulajdonoshoz került: a Mudra-Késely párost az SRG Invest Kft. vásárolta ki, így a White Energy fele-fele arányban lett Kosik Jánosé és az Elios-botrányból ismert Sájer Gáboré.

Az Elios az a cég, amely tarolt a 2009 és 2014 közötti, uniós finanszírozású közvilágítási pályázatokon, és – amint ezt a 24.hu cikksorozatban feltárta – a nyerő széria hátterét vizsgálva az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) költségvetési csalás, sőt bűnszövetkezet nyomaira bukkant. Az OLAF a több mint 13 milliárd forintos brüsszeli támogatás teljes megvonását és a csalás feltárását javasolta a magyar hatóságoknak. Az OLAF jelentésében a főszereplők között említette Tiborcz Istvánt, a miniszterelnök vejét, aki 2009 és 2014 között igazgatósági tagként, azután egy évig résztulajdonosként volt érdekelt az Eliosban. A legfőbb ügyész ugyan tavaly év elején elrendelte a nyomozást, de azt bűncselekmény hiányában novemberben lezárták, az uniós támogatás megvonását pedig úgy kerülte meg a magyar kormányzat, hogy nem küldött számlát Brüsszelbe a vitatott Elios-projektekről, vagyis azokat a magyar költségvetésből finanszírozták.

Sájer Gábor 2012-től vezette az Eliost, 2014-től vezérigazgatóként irányította a közvilágítási céget, majd Tiborcz 2015 áprilisi kiszállása után még egy ideig, 2016 elejéig az Eliosnál maradt. Vagyis a Sájer-Tiborcz páros évekig dolgozott együtt az Eliosnál, és az OLAF-vizsgálat Sájer működési idejére is kiterjedt.

Az Elios-korszak után tavaly februárban a Heti Válasz írta meg, hogy Sájer üzletemberként folytatja pályáját. Tiborcz István viszont mintha árnyékként követné: 2016 októberében jegyeztette be új, saját cégét, az SRG Invest Kft.-t, aminek székhelye éppen a miniszterelnöki vő résztulajdonában lévő Mahart-házban található.

Ingyen hitel, biztos bevétel

Az Energiahitel rendkívül kedvező konstrukció: olyan, megújulóenergia-termelő egységek létesítésére igényelhető 15 éves futamidejű, csaknem ingyenes hitel, amihez mindössze 10 százalékos önrészre volt szükség, ráadásul az első két üzleti évben nem kell törlesztőrészletet fizetni. Az állam e mellé még azt is vállalta, hogy kilowattóránként 32 forintért veszi át az áramot.

Röviden: egy kvázi ingyenes hitelből olyan beruházást lehetett tető alá hozni, ami keresleti szempontból semmilyen kockázatot nem vállal, biztos keresletre számíthat. A G7 szakértőkre hivatkozva arról írt, hogy óvatos számítások szerint éves szinten 10-20 százalékos tiszta profit realizálható.

Sájer az uniós pénzektől sem távolodott el. Tavaly a G7 mutatott be egy különös eseménysort: egy hónappal az országgyűlési választás előtt hirtelen újra megnyitották a KKV Energiahitel nevű pályázatot, de mindössze egyetlen napra. A szakmának felocsúdni sem volt ideje, nemhogy megírni egy olyan összetett pályázati kérelmet, aminek csak a leírása 87 oldalas. Egyértelmű, hogy csak azok jelentkezhettek, akik pontosan tudták, hogy a kaput egyetlen napra szélesre tárják előttük. A G7 közérdekű adatigénylést indított és megtudta, hogy 147, jellemzően NER-közeli vállalkozás nyújtott be pályázatot, zömük épp ugyanabban a nyíregyházi bankfiókban.

A titokzatos, egyetlen napig élő lehetőségre csapott le Sájer egy másik napelemes cége, a szintén az SRG Investen keresztül a tulajdonában lévő lévő Solar Engine Kft.. Sájer egymilliárd forintos hitelkérelmet terjesztett be, sikeresen. A Magyar Fejlesztési Bank éppen ekkora összegű jelzálogot jegyeztetett be a cég napenergiával kapcsolatos eszközeire a Magyar Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartása szerint.

A Válasz Online pedig azt is megtudta, hogy mire: a Solar Engine-t egy gyürei zöldmezős beruházás egyik befutójaként említik két másik, a NER-közeliként jegyzett vállalkozó, Dicső László és Figura Ferenc cégei mellett. A vállalkozások csaknem 4 milliárd forintnyi Energiahitelt kaptak 42 ezer darab napelemmodul beszerzésére. Az összes cég azon az egyetlen, titokzatos napon adta be pályázatát.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.