Belföld

Az MTVA bekapná a világot: indul a magyar BBC

Március 15-én vigyázó szemeit mindenki az M1-re vesse, indul ugyanis az első, tematikus állami hírcsatorna és nekünk adózóknak ez vélhetően nagyon sokba fog kerülni. Megnéztük, milyen alapokra épít az MTVA.

Legutóbb 2012-ben frissítették fel a közmédia megjelenését, akkor több mint 103 millió forintot költöttek az MTVA-fiókák megújítására. A tatarozási költségvetésből 12 millió forint került Kovács Ákoshoz, akit az MTVA verseny nélkül kért fel a Kossuth, a Petőfi és a Bartók Rádió, valamint az MR4, az MR6 és az MR7 rádiók arculati elemeinek megtervezésére, zenei hangszerelésére, majd azok felvételére. A zenész csak pereskedés után volt hajlandó kiadni a szerződést, ami tisztázta: mennyi közpénz került cégéhez és pontosan mire is.

Nem egészen három év alatt elkophattak a kerek logók és a rádiók tilinkó-csilingelése sem okozhatott függőséget a hallgatóknál, ugyanis a közmédia 2015-ben ismét megújul, ezúttal a kozmetikai kezelés mellett komoly szerkezeti átalakításokat eszközölnek.

A hirado.hu-n megjelent közlemény szerint az M2 műsorsávját a Petőfi TV kapja, a Duna TV lesz a nemzeti főadó, de ami talán a legjobban megmozgatta a közvéleményt és a szakmát is, az az M1 sorsa: március 15-től a csatorna “folyamatos hírszolgáltatást biztosít“. A közmédiamogul nyugatra pillantott inspirációért, mint írják

“tematikában a BBC, a brit közszolgálati aktuális csatorna, míg a napi adásszerkezetben az amerikai CNN televízió műsorszerkezete jelenti a mintát”.

Sőt, 2014 októberében leszerződtették a BBC World News, illetve az Al Jazeera és más hírtelevíziók arculatát is megálmodó brit (talán gazdasági bevándorló?) Simon Jagót.

Makulákkal szegélyezett múlt

A BBC-t példaként megjelölni (még ha csak tematikájában is) komoly vállalás egy jövendőbeli hírcsatornától, de az M1 esetében különösen érdekes. A brit közszolgálati tévé etikai alapelvei a szakma gránitnál is szilárdabb erkölcsi-morális szabálygyűjteményeként szolgálnak a világ számos országában (angolul itt, zanzásítva, magyarul itt találja meg). A fejezetekre és alfejezetkre épülő iránymutatás négy pilléren áll, ezek a tisztesség, a függetlenség, az érzékenység és a megbízhatóság.

Néhány eset, amikor a közmédiában nem érvényesültek ezek az elvek:

• amikor az MTV és a Duna TV híradójában is kirektusálták Lomnici Zoltán korábbi főbírót, majd a videotárba meghamisítva töltötték fel az anyagot
• amikor rossz színben akarták feltüntetni az Orbán Viktort keményen kritizáló Daniel Cohn-Bendit-t, ennek kapcsán bíróság mondta ki, hogy Papp Dánielre, az MTVA jelenlegi tartalomszolgáltatási igazgatójára korrekt megnevezés a hírhamisító
• amikor az M1 Híradójában az utca emberét egy újságíróval játszatták el
• amikor 2012-es, Operánál tartott kormányellenes tüntetésen a riporter “nem találta a tömeget”, ugyanis többsaroknyira onnan jelentkezett be
• amikor Áder János köztársasági elnök fiát alkalmazásba vették
• amikor Siklósi Beatrixot csak a vallási vezetők közös nyilatkozata után távolították el  a Vallási, Nemzetiségi, Külhoni és Kiemelt Projektek főszerkesztőségének éléről, bár korábban is tett már rasszista kijelentéseket és egy külföldi szerverről működő szélsőjobboldali honlap cikkeit osztotta meg Facebook-oldalán
• amikor Pálffy István KDNP-s szóvivőt visszavették a független közmédiához, hiszen csak “fizetés nélküli szabadságra ment”
• amikor nem tájékoztattak Bajor Imre, illetve Robin Williams halálhíréről 

és a legújabb: amikor beépített ember – a nyíregyházi Móricz Zsigmond színház művésze – dicsérte az útdíjat a Híradóban.  

Fotó: MTI//AP/Lefteris Pitarakis

Nem a mi csatánk, de mi fizetjük

Bár a Mérték Médiaelemző Műhely kiemelten foglalkozik a közmédia ügyével, ők is csak a sajtóból értesültek az M1 hírcsatornává alakításáról – mondja Urbán Ágnes, a szervezet munkatársa. A cégstruktúra reformjáról már hónapok óta suttogtak szakmai berkekben, a Magyar Televízió Zrt., a Magyar Rádió Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt. a Duna Televízió Zrt.-be történő beolvasztása pedig tavaly év vége óta biztos. A Duna Médiaszolgáltató Zrt. létrehozását a törvénymósosítást benyújtó két fideszes képviselő, Dunai Mónika és Tuzson Bence költséghatékonysági szempontokkal indokolták. A “hírcsatornásdi” azonban inkább tűnik egy hirtelen ötletnek, mint a megváltozott médiafogysztási szokásokra adott adekvát válasznak. 

Szikszai Péter, a Hír TV vezérigazgató-helyettese a nagy átalakulással kapcsolatban egy interjúban azt mondta: egyértelmű, hogy az új adót a Hír TV riválisának szánják. Nem tűnt úgy, hogy nagyon aggódna, szerinte a nézők majd eldöntik, “hogy melyik tévé tudósításai érdekli őket jobban, a belemenős, eseményközeli, hiteles beszámolók vagy a termelési riportok”. Sokan rögtön az Orbán-Simicska háború egy újabb, a közvélemény előtt megvívott csatáját vélték felfedezni. Urbán Ágnes sem lát egyéb okot, ami a tematikus csatorna létrehozását indokolná. Mint mondja: eddig még az ötletelés szintjén sem merült fel az M1, mint hírtelevízió létrehozása. “Valószínűleg egy konkrét problémára – a Simicska médiabirodalom befolyására – adtak egy választ, egy adófizetői szempontból nagyon drága választ” – latolgatja a közgazdász.

Ezt a teóriát erősíti egy mai sajtóhír is, miszerint Orbán Viktor nemrégiben eligazítást tartott a jobboldaliként jellemezhető sajtóorgánumok vezetőinek. Gajdics Ottó, a Lánchíd Rádió főszerkesztője, Borókai Gábor, a Heti Válasz vezetője, Liszkay Gábor, Élő Gábor Magyar Nemzet, illetve Mno.hu főszerkesztő és Bencsik András, a Demokrata első embere keserű pirulát kapott a miniszterelnöktől: ezentúl meg kell állniuk a saját lábukon, a kormány nem fog zsíros állami megrendelésekkel a szerkesztőségek hóna alá nyúlni. Bencsik András lapjának sorsa még kétséges, egyes források szerint a Békemenetek ügybuzgó tündérkeresztapja kimarad az elvágólagos szakításból, mások szerint a Demokrata is megy a levesbe. 

A nagy kérdés: mennyibe kerül az országnak az új információs bázis, az állami hírkanális? Egy hírműsort meg lehet csinálni viszonylag olcsón is: stúdióbeszélgetésekkel, vásárolt tartalmakkal, hírügynökségi anyagokkal, viszont ha valóban tudósítani szeretnének – tehát a helyszínre utazni és onnan saját hírt adni – akkor jobban ki kell nyitni a köz pénztárcáját. “Ez attól is függ, hogy komolyan veszik-e, hogy a határon túli magyarok eseményeiről is beszámolnak” – mondja Urbán Ágnes, aki a BBC-CNN csapásirány kapcsán két gócpontot is említ. A BBC úgynevezett globális hírszolgáltató, ha bárhol a világban jelentősebb esemény történik, ők néhány órán belül ott vannak – erre az új M1-nél nyilvánvalóan nem kell számítani, de vállalásuk sem ez. Az ennél lényegesebb és a nézők számára fájóbb különbség, hogy

“a közmédia, mint hírszolgáltató egyértelműen kormánypárti. Ha ezt a műsorszerkesztési gyakorlatot követik és az egész csatorna olyan propagandisztikus lesz, mint az M1 Híradó, tehát csak a kormányhoz közel álló politikusokat szólaltatják meg, akkor össze sem szabad vetni a BBC-vel”.

Szfinx? Nem.

Némi álnaivsággal szegezem a kérdést a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársának: lehetséges, hogy valóban új, szakmailag komolyanvehető alapokra akarják helyezni a tájékoztatást, ezért a nagy váltás? A hamvaiból feltámadó szfinxet szponzoráljuk? “Nehéz elképzelni, hogy ez lenne a motiváció. Ha kiegyensúlyozottabb szeretett volna lenni a közmédia, megvolt rá a lehetőség, hogy ezt az M1 Híradójánál kezdjék. Jól látható, hogy utóbbi években ilyen szándék nem volt” – hangzik a lelombozó válasz.

Tévék jönnek-mennek (inkább jönnek), de kell ennyi, az állam köldökzsinórján lógó médium? Hogy kell-e, az erősen véleményes, az viszont biztos, hogy például a BBC is nagy csatornaszámmal dolgozik (pl. BBC World News, One, Two, Three, Parliament), azonban – szemben a MTVA-val – ezt nézettségi adatok is indokolják.

A számok viszont nem hazudnak

 A Nielsen 2015 2. hetére vonatkozó közönségmérése szerint a 18-49 éves korosztályt nem nagyon érdekli a közhíradó: a top 50-ben nemhogy az M1 Híradó, a közmédia egyáltalán nem szerepel. Nem úgy, mint az RTL Klub Híradója, ami január 15-i, 18 órától sugárzott adásával a lista 5. helyén szerepel. A TV2 sem panaszkodhat – legalábbis az M1 Híradójához képest -, a Tények szintén január 11-i adásával a 12. legnézettebb műsor volt. A teljes lakosság körében sem sikerült szépíteni: ezen az 50-es listán sem szerepel a közmédia és hírműsorai (itt is a két kereskedelmi csatorna tarol: az RTL Klub január 11-i Híradója a negyedik, a Tények január 7-i adása a hetedik helyre futott be.  

Urbán Ágnes hozzáteszi: a közmédiának nem kell feltétlenül a közönség ízlését követnie, úgy “semmi sem különböztetné meg egy kereskedelmi televíziótól“. Emlékeztet: éppen azért fizetjük közpénzből a közszolgálatot, hogy mást is csináljon, mint a piacról boldoguló tévék, például értékes kulturális vagy mélyebb, közéleti témákat feldolgozó műsorokat. Ugyanakkor ha a közönségarány nem tud elmozdulni a nagyon alacsony szintről, az is jelent valamit: hogy ami most van, arra oda sem kapcsolnak, talán a létezéséről sem tudnak. Kellenek vajon a tetszhalott, ám álmukban a közpénzek milliárdjait felélő csatornák?

Főleg úgy, ahogyan Urbán Ágnes fogalmaz: “Egy komplett hírcsatornát nem lehet épeszű hazai tartalommal megtölteni még akkor sem, ha számításba vesszük a határon túli magyaroknak vagy a róluk szóló anyagokat.” A jobboldaliként jellemzett Hír TV és a baloldaliként elkönyvelt ATV mellett azonban lenne értelme “egy magasminőségű, valóban pártatlan állami hírszolgáltatás kialakításának, de nem 0-24 órában“.

(A Hír24 2015. január 7-én közérdekű adatigényléssel fordult a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alaphoz a közmédia megújulásának, illetve Simon Jago megbízásának anyagi vetületeivel kapcsolatban.)

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.