A magyar labdarúgó-válogatott ugyan vezetett, de egy szerencsétlen találattal mégis csak 1-1-es döntetlent ért el hétfőn este, az Európa-bajnoki selejtezők F-csoportjában az észak-írek ellen.
A találkozót lehet szakmai – később megtesszük mi is -, lélektani – ezt meghagyjuk a csapatpszichológusnak -, szempontból is elemezni, de érdemes játékvezetői szemszögből is górcső alá venni.
A mérkőzést az a török Cüneyt Cakir vezette, akiről már a meccs előtt mindenki tudta, hogy rendkívül következetesen, maximálisan a szabályok értelmében bíráskodik. Ezért szórja a lapokat.
Kyle Laffertyt, az északírek gólvágóját, budapesti és belfasti végzetünket például gondolkodás nélkül besárgította a 10. percben egy olyan megmozdulásért amely Magyarországon maximum egy “ejnye-bejnye” járt volna.
A török végig kézben tartotta a sok, összesen 36 (20 magyar) szabálytalansággal tarkított meccset, kiosztott nyolc sárgát és mivel Chris Bairdnek a 81. percben egy mozdulattal kettőt is adott, így az pirosat ért.
Michael O’Neill, az északírek kapitánya azt nyilatkozta a mérkőzést követően, hogy életében nem látott még ilyen bírói ítéletet. Szokatlanul kemény döntésnek nevezte és kilátásba helyezett egy fellebbezést is. Valóban, ritka az ilyen eset, de miután higgadt fejjel megnézi a O’Neill a videót, egészen biztosan letesz a vétózási szándékról. Mert Cakir véleményünk szerint tökéletes döntést hozott.
Testközelben volt akkor is, amikor a Baird előbb szándékosan letaposta Németh Krisztiánt, de mivel magyar akció indult épp, előnyszabályt adott. A sportszerűtlen megmozdulást azonban elraktározta, és mivel a jó Chris pár másodperccel később Kalmárt is agyonrúgta az első szabálytalanságért sárgát, a másodikért sárgát, majd pirosat adott a magáról megfeledkezett védőnek. Megérdemelte.
