A dezinformálás jelenleg olyan szintre jutott, hogy az angolszász szövetségesek lapjai szerint 30 és 100 kilométer közé tehető a támadók távolsága Bagdadtól, Irak fővárosától.
Franks: gyors előrehaladás
Az amerikai hadsereg vezetői, köztük Franks főparancsnok „gyors előrehaladásról” beszéltek, miközben kiderült, hogy az USA haderői mind a mai napig nem uralják a helyzetet még abban az iraki határvárosban sem, amelyet pedig a szárazföldi harcok első napján saját bejelentésük szerint már bevettek. Umm-Kaszrról van szó, ahonnan most vonulnak ki az ellenállást letörni képtelen amerikaiak, s helyettük a briteket küldik a veszélyes területre. Umm-Kaszrból egyébként északra vonulnak az amerikai erők, ugyanis Nasszirijánál is nagy szükség lenne rájuk, ahol még szintén harcolnak az Egyesült Államok csapatai. (A legújabb hírek szerint Nasszirijánál sikerült átkelniük a szövetségeseknek az Eufráteszen és a Szaddám-csatornán.)
Harc folyik Kerbalánál és Nadzsafnál is, amely félúton van a kuvaiti-iraki határ, illetve Bagdad között. Mindez azt jelenti, hogy – ha ezek a hírek igazak – az amerikaiak páratlanul veszélyes csatározásokba mentek bele: mintegy 400 kilométeres utánpótlásvonalakat kénytelenek fenntartani, és a 400 kilométeres útvonalon több pontján is folyamatosan harcolnak, hiszen Umm-Kaszr, Nasszirija, Nadzsaf, Kerbala egyaránt ezen az útvonalon fekszik.
De nemcsak e városokról van szó, hanem a köztük lévő távolságról: az irakiak e pontokon már gerillaháborúra rendezkedtek be. Lesből támadnak, nem reguláris hadviselést mutatnak be. Ez érzékelhető délen is, Bászra környékén, ahol civil ruhába öltözött katonáik fenyegetik folyamatosan a briteket és az USA erőit egyaránt.
Délen sem mindig biztató a helyzet
Bászrában sem megnyugtató a helyzet: a hazugságok egész eldorádója veszi körül az ottani ostromállapotokat is. Egyes híradások szerint már három napja bevették a várost a szövetségesek, a BBC legfrissebb hírei szerint viszont a Sivatagi Patkányok, a brit 7. páncélos dandár kénytelen volt visszavonulni a második legnagyobb iraki településről, mert még mindig legalább ezer arab fegyveres tartja magát a településen. Viszont az biztos, hogy humanitárius katasztrófa várható Bászránál az ivóvízhiány és az élelem szűkössége miatt.
Ugyancsak ködösítés folyik az amerikai és a szövetséges áldozatok számáról. Eddig számuk negyven közelire tehető, de az osztrák Die Presse szerint ezek erősen szépített információk. Eddig egyébként a legtöbb katonát a britek veszítették, igaz, harcban mindössze egyetlen katonájuk halálát ismerték el.
Ködös viszonyok Moszkva és Washington között
Továbbra sem lehet tisztán látni a kiéleződő orosz-amerikai vitákban. Oroszország cáfolja, hogy fegyvereket szállított volna Iraknak, ám a cáfolatok nem tűnnek túlzottan megbízhatónak, főleg azért, mert az amerikaiak bizonyosan sok fegyvert zsákmányoltak Irakban. Putyin elnök állítólag megígérte az eset kivizsgálását, de az orosz közvélemény előtt ő is inkább a cáfolatok hangsúlyozását tartotta fontosnak, akárcsak Ivanov külügyminiszter.
Ezzel szemben az amerikaiak, elsősorban Ari Fleischer, a Fehér Ház szóvivője azt hangsúlyozzák, hogy bizonyítékaik vannak az orosz cégek szállításairól: éjjellátó felszerelésektől kezdve az elektronikus berendezések zavarására alkalmas eszközökig sok minden elhangzott, persze a bizonyítékokat egyelőre csak a Fehér Házban ismerik.
Törökök és kurdok
Teljesen homályos a helyzet a képzeletbeli (?) északi fronton. Orosz hírek és Ivanov külügyminiszter bejelentése szerint két-három napja török csapatok vannak Észak-Irakban, akik érdekes módon valószínűleg nem Szaddám Huszein csapataival akarnak harcolni, hanem a kurd kisebbséget tipornák el, számukra kedvező feltételek esetén.
Törökországban 12 millió kurd él, a törököknek tehát nem lenne érdekük egy nagyobb önállósággal rendelkező Kurdisztán esetleges kialakulása Irak északi részén. Más források szerint a törökök még nem vonultak be Kurdisztánba, ám 40 ezer katonát vontak össze az iraki határ mentén.
Van-e északi front?
Ugyancsak bizonytalanság uralkodik afelől, hogy megnyitották-e az amerikaiak az úgynevezett északi frontot. Felderítő egységeik néha-néha mintha hírt adnának magukról, s immár egy amerikai tábornok is Észak-Irakban tartózkodik, akinek a feladata a tengerészgyalogosok tevékenységének összehangolása. Hogy hány embert hangol össze ez a katonai vezető, arról viszont megoszlanak a vélemények.
A hivatalos amerikai közlések szerint 200 emberük tartózkodik a helyszínen. Aki azonban valaha olvasott amerikai csapatmozgásokról háború idején, aligha feltételezi, hogy egy tábornokot olyan helyre küld Washington, ahol összesen kétszáz fegyveressel rendelkezik.
