Tudomány zöldövezet

A jó ár mindent felülír a magyar vásárlóknál

Mohos Márton / 24.hu
Mohos Márton / 24.hu

Ár, íz, egészségesség – a Rama friss hazai kutatása szerint ezek a legfontosabb szempontok, amelyek meghatározzák a hazai fogyasztók élelmiszervásárlásait, miközben sem a hazai eredet, sem pedig a fenntarthatóság nem számít lényegesnek. Az országos, reprezentatív kutatásban arra is rákérdeztek, hogy a hazai fogyasztók milyen tudással rendelkeznek a globális felmelegedésben kulcsszerepet játszó üvegház hatású gázok és a mindennapi étrend kapcsolatáról, valamint hogy ez miként befolyásolja a vásárlásukat.

Ellentmondásos vélemények

A kutatás során egyebek mellett rákérdeztek, hogy a hétköznapi élelmiszerek vásárlása során milyen tényezők (íz, hagyományok, ár, származási hely, fenntarthatóság, egészségesség, stb.) befolyásolják inkább a választást. Az ár 10-ből 6 megkérdezettnél az első helyen szerepelt, ezt követően szorosan jött az íz, majd kicsit lemaradva, hogy mennyire egészséges a termék.

Ezzel szemben sem a hagyományok, sem a származási hely nem számít lényegesnek, továbbá a hazai eredet sem életbevágóan fontos a hazai fogyasztóknak.

A kutatás eredményei egy érdekes ellentmondásra is rávilágítottak: a fenntarthatósági szempontok szintén nem befolyásolják érdemben a vásárlási döntéseket, holott a megkérdezettek fele egyet értett azzal az állítással, hogy a növényi alapú táplálkozás kisebb környezetterheléssel jár, mint az állati eredetű élelmiszereken alapuló étrend. A környezetterhelés tekintetében a 20 év alattiak, az 50 év felettiek és a diplomások számítanak a leginkább tájékozottnak, körükben 10-ből 6-an vannak tisztában a növényi alapú étrend kisebb környezeti lábnyomával.

Szintén érdekes ellentmondás, hogy bár 10-ből 4-en egészségesebbnek tartják a növényi alapú táplálkozást, mégis a megkérdezettek fele vélte úgy, hogy az állati eredetű élelmiszereken alapuló étrend illeszkedik jobban az emberi szervezet igényeihez, ráadásul minden negyedik megkérdezett szerint megfizethetőbb is.

Jobban megéri a növényi

Tájékozottnak bizonyultak a fogyasztók az üvegházhatású gázok kapcsán is. 10-ből 9 válaszadó tudja, hogy bizonyos gázokat azért neveznek üvegházhatásúaknak, mert a légkörbe kerülve jelentős mértékben befolyásolják a Föld hőmérsékletét, a megkérdezettek kétharmada ráadásul azzal is tisztában van, hogy a szén-dioxid mellett a metán is üvegházhatású gáznak számít.

Azt is jól tudta a válaszadók többsége, hogy az állattenyésztés jóval nagyobb metánkibocsátással jár, mint a növénytermesztéshez. Sőt, ezen belül a többsége azt is tudta, hogy az állattenyésztéshez kapcsolódó metánkibocsátásért főleg a szarvasmarha-tenyésztés a felelős.

Az élelmiszerek felelősek a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás körülbelül negyedéért. Ezen belül az állattenyésztés és a halászat mintegy 31, míg a növénytermesztés 27 százalékot tesz ki. Ugyanakkor ebből 6 százalék az állati takarmány előállításából származik, vagyis a közvetlen emberi fogyasztásra szánt növénytermesztés kibocsátása csak 21 százalék. Mivel az élelmiszertermelésből származó kibocsátások csökkentése lesz az egyik legnagyobb kihívásunk a következő évtizedekben, pusztán környezeti szempontból is indokolt a növényi alapú élelmiszerek arányának növelése az étrendünkben

– mondta Huszár András, a Green Policy Center társalapítója és igazgatója. A Rama ezért úgy döntött, kampányt indít az élelmiszerfogyasztáshoz köthető metánkibocsátással kapcsolatos fogyasztói tudatosság növelése érdekében. Ehhez egy interaktív szobrot használnak majd, amely az újbudai Allee bevásárlóközpontban lesz elérhető és kipróbálható.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik