Svédország és Oroszország között ma is előfordulnak súrlódások, a hidegháborús időkben azonban ezek még gyakoribbak voltak. 1981-ben Svédország déli partjainál, egy haditengerészeti bázistól mintegy tíz kilométerre futott zátonyra egy szovjet tengeralattjáró – eleveníti fel az IFLScience. A szovjetek azt állították, hogy a körülmények, például a rossz navigáció terelte őket a svéd vizekbe, míg a svédek úgy vélték, hogy az eset bizonyíték a szovjet jelenlétre. Egy titkos vizsgálat során arra jutottak, hogy a tengeralattjárón akár nukleáris fegyverek is lehettek.
A tengeralattjáró utóbb visszatért a nemzetközi vizekre, a svéd kormány azonban úgy döntött, érdemes monitorozni a térséget, így megkezdték a tengeri zajok rögzítését, illetve vizsgálatát. 1982-ben a hadsereg nagy erőkkel kereste egy hónapon keresztül az egyik hang forrását, sikertelenül.
Magnus Wahlberget, a Dél-Dániai Egyetem munkatársát 1996-ban vonták be a vizsgálatokba. A szakértő egy 2012-es TEDx beszélgetésen számolt be a különleges kutatásról.
Wahlberg és kollégái a bergeni bázis titkos termében ültek, a tisztek pedig sorra játszották le nekik a zajokat – ő és kollégái voltak az első civilek, akik hallhatták őket. Mint mondta, a jelek úgy hangoztak, mintha valaki éppen bacont sütne.
A szakértők gondolkozni kezdtek, hogy mi idézhette elő a zajokat. Wahlbergék végül rájöttek a megoldásra: a heringek különlegessége, hogy úszóhólyagjuk végbelükhöz csatlakozik, így az állatok képesek szellentésszerű apró buborékokat kipréselni magukból. A halak óriási csoportokban mozognak, így ha valami megrémiszti őket, hatalmas mennyiségű gázt szabadíthatnak fel.
Wahlbergék utóbb megállapították, hogy a heringek szellentésének hangja sokban emlékeztet a svédek által fogott zajokra. Úgy tűnik, a svéd hadsereg valójában nem orosz tengeralattjárók, hanem rémült heringek hangját észlelte.
Kiemelt kép: Humberto Ramirez / Getty Images
