Belföld

Nemzeti együttműködés a Fidesz nélkül

admin
admin

2010. 09. 07. 06:57

Az új közoktatási és felsőoktatási törvények kidolgozására szinte csak egyházi iskolákhoz kötődő szakembereket kért fel Hoffmann Rózsa, a bizottságokból még a fideszes oktatáspolitikusok is hiányoztak - tudta meg a FigyelőNet. Az elkészült vitaanyag szerint az egyetemek gazdasági társaságot alapíthatnának, az általános iskolákban pedig ellenszocializáció zajlana.

A közoktatási és a felsőoktatási törvény stratégiáját meghatározni hivatott vitaanyagok – információink szerint augusztus elején, Piliscsabán, egy egyhetes, kvázi titokban szervezett találkozón – már elkészültek. A szerkesztőségünk birtokába jutott dokumentumok szerint a közoktatási törvény szemléletét, jövőképét és tartalmát egy 43 oldalas, a felsőoktatásét egy mindössze 9 oldalas anyag készíti elő.

Nyelvvizsga is kell a felvételihez

Az „Egy új felsőoktatási törvény koncepciója” című dokumentum a legtöbb eddig ismert elképzelésre – a felsőoktatási integráció újratárgyalása, a vidéki intézmények erősítése, a Bologna-rendszer felülvizsgálata satöbbi – nem tér ki. Alapvetően a felsőoktatás szerkezeti felépítését, intézményeit, szervezeteit, a hallgatók és az oktatók jogait, kötelességeit tárgyalja.

Megerősíti viszont azt a már ismert elképzelést, hogy egy adott intézményen belüli felvételi keretszámokba is bele kíván szólni az oktatásvezetés. A dokumentum leszögezi, hogy a felvételihez alapkövetelmény lesz a megfelelő és sikeres emelt szintű érettségi, és hosszabb távon a nyelvvizsga is. Azt is rögzíti, hogy nem lehet a felvételinél a hátrányos helyzetűek és a fogyatékosok számára pozitív megkülönböztetést biztosítani.

Nyelvvizsga is kell a bejutáshoz?

Nyelvvizsga is kell a bejutáshoz?

Gazdasági társaságok az egyetemeken

Az állami és azon egyházi egyetemek finanszírozása, amelyek fenntartó egyházának legalább 50 ezer tagja van, és legalább 1985 óta működik Magyarországon, három részből állna a tervek szerint: 70 százaléka a bázis, 15 százaléka – az előző évben beiratkozott hallgatókkal arányos – képzési normatíva és 15 százaléka a – minősített oktatók számával arányos – kutatói normatíva. Főiskolák esetén 70 százalék a bázis, és 30 a képzési normatíva.

Meglepő, hogy mintha megengedőbb volna a tervezet az eddig mereven ellenzett magántőkével, gazdasági társaságok szerepével kapcsolatban. Amellett, hogy az intézményi autonómia elemeként sorolja fel a gazdálkodást a saját vagyonnal, azt írja például a dokumentum, hogy jól körülhatárolt tevékenységek esetén (például spin-off vállalkozás, utazási iroda) lehetőséget kell adni a felsőoktatási intézményeknek saját tulajdonú gazdasági társaságok létrehozására.

“Restrikciót fedező manipulációs eszköz”

Az új közoktatási törvényt előkészítő anyag meglehetősen esetlegesre sikerült. Két erősebb része van, az egyikben a jelenlegi törvényt mutatja be, a másik pedig a pedagógus életpályamodell leírása, amely lényegében már 2001-ben elkészült, s most csak – a nyolc évre – hibernált állapotából kellett feléleszteni és kicsit módosítani.

Nem vitatja az anyag, hogy a most hatályos közoktatási törvény alapelvei ma sem megkerülhetők, de azok érvényesülése az oktatásirányítási gyakorlatban többek közt a túlszabályozottsága miatt erősen vitatott. A szerzők továbbmennek, és olyanokat is írnak, hogy a közoktatási törvény mára a „technokrata, restrikciót fedező manipulációs eszközzé silányult”. Leszögezik, hogy egyszerű, átlátható, betartható törvény kell, ami bizalmi elven alapul.

Fókuszban a pedagógus

Az áttekinthetetlen, inkább ködös ötletek halmazának, mintsem egy egységes, koherens stratégiának tekinthető dokumentumból elég nehéz kiemelni a lényeget. Sok olyan elképzelés van benne, amit konkrétumok, a megvalósítás módjai nélkül nehéz értelmezni. Azt írja például, hogy a „jelenlegi fogyasztói szemlélettel működő közoktatás a társadalomra egyre erősebben jellemző pazarló, a világ értékeinek eltékozlását előidéző mentalitást erősíti, terjeszti. Alapvetően más, a globális világ gazdasági válságaihoz vezető szemléletet kiegyensúlyozó, nagyobb felelősségre nevelő, a környezetünk iránt felelős, közösségi értékek iránt nyitott nevelésre van szükség, egyfajta ellenszocializációra”.

300 ezer forintos bér

300 ezer forintos bér

Ezt az ellenszocializációt a legkiválóbb pedagógusok vezényelnék le, mint közfeladattal megbízott (és nem, mint ingyenes szolgáltatást végző!) szakemberek. Mint – legalábbis szóban – minden kormányzatnál, a reformok középpontjában tehát most is a tanárok állnak. Már a tanárképzést elitképzéssé változtatnák (a senki által nem vitatott elv megvalósításának módjaira nem tér ki az írás), aztán pedig a részletesen kidolgozott életpálya mentén dolgozhatnának a – magas presztízsű – pedagógusok. Az életpálya része a kezdő tanárok szakmai beválását feltérképező próbaidő bevezetése, a folyamatos külső ellenőrzés, amely akár negatív szankciókkal is járhat és a több szakaszból álló pályaívhez tartozó, teljesítményhez kötődő bérezés. A terv szerint a 4-10 éve tanító pedagógus bére a korosztálya diplomás átlagbérének megfelelő nagyságú lenne (tehát a szakszervezetek követeléseivel egyező mértékű: ma nagyjából ez 300-330 ezer forint). Egy vagy két alkalommal a pedagógusok kaphatnának fizetett, iskolán kívüli alkotó munkára, továbbképzésre fordítható fél évet.

Több oktatási, nevelési idő

„Fel kell hagyni a túlterhelésről folyó álságos oktatáspolitikai hivatkozással, több iskolaidőre van szükség” – írják. Minden évfolyamon 5 órával többet kellene tölteniük az iskolában a gyerekeknek, mint jelenleg. Ennek egy része a középtávon bevezetendő mindennapos testnevelés pluszóráiból adódik, de 2-3 óra egyéb nevelési feladatra fordítandó.

A finanszírozásról szóló passzusokban megerősítik az eddig is ismert elképzeléseket, hogy jelenleg 50-50 százalékban az állam és a fenntartó folyósítja az iskolai működés költségeit, ennek aránya 90-10-re változna az előbbi javára, kivéve az egyházi iskolákat, ahol 100 százalékban az állam állná a számlát. Az iskolák finanszírozása a tanulói létszámtól, a csoportszámtól és a feladatoktól együttesen függene. A pedagógusbérek is ennek megfelelően a központi kasszát terhelnék.

Hosszabb lesz az iskola

Hosszabb lesz az iskola

Nem tér ki a dokumentum arra, hogy mindez mennyiben változtatná meg a közoktatási büdzsé számait, ezt sem az életpályamodell, sem az évfolyamonkénti a pluszórák bevezetése, sem a többi elképzelés kapcsán nem teszi. Még a nyáron nyilatkozott úgy Hoffmann Rózsa, hogy jó volna, ha a klebelsbergi időkben jellemző arányban támogatná a büdzsé az oktatást (akkor ez a GDP 16 százaléka volt), ezt azonban ő sem tartotta reálisnak. Mint ahogy most már a tanári fizetések jövő évi emelését sem tartja annak. Egy rádióműsorban egyenesen úgy fogalmazott: „Aki ilyen kiürült államkincstári vagy költségvetési helyzetben radikális béremelést követel, az vagy ostoba, vagy bohóc.”

A 16 éves diákot ki lehetne rúgni

A tankötelezettségen nem változtatnának az anyag kidolgozói – továbbra is 18 évig lenne tankötelezettség -, de 16 éves kor után fegyelmi úton kitehető lenne az adott intézményből az a diák, aki nem tudja betartani egy adott közösség normáit. Ilyenkor a gondviselő kötelessége lenne elhelyezni a renegát gyereket. A tankötelezettség korhatára a szakképzésben tervezett változtatásokat is érintheti: ha ott lecsökkentik a képzési időt három évre, akkor sokaknak az iskola már 17 évesen befejeződne. A tervezet egyébként a most a nemzetgazdasági tárcához tartozó szakképzést az oktatáshoz csoportosítaná.

A dokumentum írói támogatnák az egész napos iskolákat és a jó iskolai gyakorlatok terjesztését. Kívánatosnak tartanák a tanórán kívüli nevelési tevékenységek erősítését is, azokat is, amelyeket részben vagy egészben a szülő támogat (ez jelenleg az esélyegyenlőség érvényesítése miatt tilos). Hogy ne maradjanak ki a szülők pénztárcáját megterhelő osztálykirándulásból, színházlátogatásból és egyebekből a szegényebb gyerekek sem, központi pályázati lehetőséget állítanának fel erre a célra.

Hadüzenet az angol nyelvnek

a kormányzat épp azt a hibát készül elkövetni ellenkező előjellel, amit korábban oly hevesen bírált: azt hogy egy szűk szakmai-politikai-ideológiai érdekcsoport határozza meg az egész oktatási rendszer jövőjét

A néhány éve bevezetett középiskolai nyelvi évfolyamokat nem törölnék el, de, mint írják, „ne legyen kötelező, különösen ne kizárólag angol képzéssel”. Ez még egy viszonylag finom utalás arra, hogy az oktatásirányítás megtörni szándékozik a – ma már tetszik, nem tetszik abszolút világnyelvvé vált – angol nyelv egyeduralmát. Az egyik regionális tanévnyitón egyértelműbben fogalmazott Hoffmann Rózsa. „Az angol nyelv oktatására ugyan nagy a szülők igénye, azonban itt élünk Kelet-Európa közepén egy nyelvi sokszínűségben (…), ebből kiszakadni egyoldalú angol orientációval vétek és bűn”. Igaz, hozzátette, hogy legalább két nyelvet kellene tanítani minden gyermeknek, és ebből a második lehet majd az angol.

A közoktatási vezetők helyzetén is javítana a tervezet, ám ennek módjaira nem tér ki, mint olvasható, ezt egy erre a területre specializálódott szakértői csoportnak kellene dolgoznia. Indoklásként többek között ezt a mondatot találhatja az érdeklődő majd a dokumentumban: „A ma iskoláiban nem a vezető, hanem egy rafinált törvényi kaotikum segítségével a fortélyos félelem igazgat.”

Ellenzékben a Fidesz? A cikk folytatódik>>

—-Ellenzékben a Fidesz—-

Az oktatásért felelős államtitkár már beiktatása előtt is hangoztatta, hogy új közoktatási törvényre és új felsőoktatás törvényre, valamint új Nemzeti alaptantervre (NAT) van szükség. Hoffmann Rózsa azzal indokolta az új jogszabályok szükségességét, azok ma annyira toldozottak-foltozottak, hogy egy újabb korrekció már nem segít rajtuk, újakat kell írni. Hogy mitől lennének ezek a törvények újak, milyen elvek vagy struktúra mentén készülnének, erről az államtitkár mind ezidáig nem sokat árult el. (A konkrét megrendelés hiányával szemmel láthatóan a törvény-előkészítő szakértői csoportoknak sem sikerült megbirkózniuk.)

A NAT-ról pedig az Hoffmann Rózsa véleménye, hogy abban ma nincsenek tartalmak, azokat sürgősen pótolni kell. A tanévnyitón úgy fogalmazott, nem lehet megengedni, hogy Harry Potter kiszorítsa a János vitézt az iskolai tananyagból. Kifogásolta továbbá, hogy a NAT-ból jelenleg hiányoznak az alapvető erkölcsi normák. „Az olyan kifejezések, mint a becsület, a tisztesség, a szorgalom, a kötelességteljesítés, a közösség iránt érzett felelősség stb. még említésszinten sem lelhetők fel benne” – emelte ki a FigyelőNetnek adott interjúban.

Ki készíti elő a törvényeket?

Hoffmann Rózsa

Hoffmann Rózsa

Az augusztus közepén készült interjúban Hoffmann Rózsa kitért az új jogszabályok előkészítésén dolgozó testület tagjait firtató kérdés elől. Az Első Nemzeti Tanévnyitónak elkeresztelt hódmezővásárhelyi kampányeseményen az államtitkár ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „több mint nyolcvan pedagógus és más szakember bevonásával” kezdődött el a közoktatási törvény előkészítése. Néhány nappal korábban sajtótájékoztatón azt is bejelentette, hogy elkezdődtek az új felsőoktatási törvénnyel kapcsolatos munkák is, neveket itt sem említett.

Megpróbáltuk elkérni az államtitkárságtól a névsorokat, de azt a választ kaptuk, hogy nem adhatják ki, mert nem kötöttek megbízási szerződést a munkában részt vevőkkel, s így az ő döntésük, hogy nyilvánosságra kerülhet-e a nevük. Legtöbbjük nem járult hozzá, azok neveit, akik viszont igen, azért nem árulta el a sajtófelelős, mert „nem akarják, hogy szétszedjék őket az újságírók”.

Nyomul az egyházi lobbi

A FigyelőNet információi szerint a KDNP-s minisztérium e munkára döntő többségben az egyházi iskolai gyakorlatból toborzott pedagógusokat, szakembereket. Úgy tudjuk, hogy a valóban népes „törvényelőkészítői” csapatba alig hívtak meg az oktatás más szegmenseiből érkezőket. Így viszont – enyhén szólva – erősen felülreprezentált a közoktatási rendszer kevesebb, mint hét százalékát kitevő egyházi iskolák beleszólása az egész rendszert meghatározó stratégiába. Az elmúlt időkben több, az oktatás megújítását célzó dolgozat, fejlesztés született (Zöld Könyv, Szárny és teher, a Nemzeti Fejlesztési Tervekhez kapcsolódó programok), az azokban közreműködők közül is elenyészően vettek részt a Hoffmann-bizottságokban.

Ami a legfurcsább, hogy információnk szerint a Fidesz szakpolitikusait is egyfajta ellenzéknek tekintik az oktatás jelenlegi irányítói: hiányoztak a meghívottak listájáról a legnagyobb kormányzópárt képviselői is. A Fidesz oktatáspolitikusa, Sió László megkeresésünkre lényegében kitért a válasz elől: „Természetesen van módunk arra, hogy észrevételeinket, javaslatainkat eljuttassuk a tárca vezetéséhez, s amint körvonalazódik valamilyen koncepció, akkor azt érdemben megvitatjuk majd.”

A KDNP-s Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Fidesz oktatáspolitikusai közötti ellentétek egyébként már korábban is kitapinthatóak voltak. Míg Hoffmann Rózsa kötelezően eltörölte volna például a szöveges értékelést, a szintén kereszténydemokrata szociális ügyekért felelős államtitkár, Soltész Miklós pedig rögtön kötelezővé tette volna a mindennapos testnevelést, addig a Pokorni Zoltán által vezetett oktatási bizottság puhította ezeket az elképzeléseket. Így végül ma nem kötelező, de lehet szövegesen értékelni az alsó tagozaton, és egyelőre – az infrastruktúra és a tanárok hiányában – nem vezetik be a kötelező testnevelést sem.

Nulladik típusú találkozások

Gloviczki Zoltán

Gloviczki Zoltán

Az egyik legfeltűnőbb terület, ahol szöges ellentétben áll a fideszesek és a KDNP-sek elképzelése, az oktatási integráció kérdése. Erről már többször írtunk (legutóbb itt), nem is ismételnénk magunkat. Annyi fejlemény azért történt ez ügyben, hogy a közoktatási helyettes államtitkár, Gloviczki Zoltán a minap azzal a „Jobbik-közeli” tervvel rukkolt elő, hogy elkülönített, felzárkóztató nulladik osztályokat szervezne a hátrányos helyzetű gyermekeknek, hogy „felkészüljenek az integrációra”. Nem valószínű, hogy ezt az álláspontját megvitatta a – honlapja szerint – „idősödő tanárember”, mondjuk a tanévnyitón, a házigazda Lázár Jánossal (aki úgy nyilatkozott, nincs más út csak az integráció). Igaz, a kijelentés után a tárca gyorsan kiadott egy közleményt, miszerint nem lesz kötelező a stigmatizáló, a gyerekek kirekesztettségének érzetén és valóságán csak rontó iskolaelőkészítő osztály. Gloviczki elképzelésével markáns ellentmondásban áll a fideszes oktatáspolitikusok véleménye, akik szerint az iskolaelőkészítés az óvoda feladata, ennek sikerét szolgálja a hátrányos helyzetűek minél korábbi óvodáztatása és a rugalmas iskolakezdés lehetőségének biztosítása.

A tanulók egy százalékát sem érintő buktatás, vagy a – feltételek megléte esetén mindenki által üdvözölt – mindennapos testnevelés ugyanakkor nem voltak annyira lényeges ügyek, mint az egész közoktatási rendszert érintő stratégia és törvény kidolgozása, valamint a felsőoktatási törvény előkészítése. Ez már jóval „nagyobb falat”, s a folyamatok most épp azt mutatják, hogy a kormányzat épp azt a hibát készül elkövetni ellenkező előjellel, amit korábban oly hevesen bírált: azt hogy egy szűk szakmai-politikai-ideológiai érdekcsoport határozza meg az egész oktatási rendszer jövőjét. A hazai kudarcos reformok és a nemzetközi példák is azt mutatják, csak széles konszenzusra – mai politikai PR-nyelvezettel: nemzeti együttműködésre – alapozva lehet sikeres oktatási reformot végrehajtani.

Októberben meglátjuk

Hoffmann Rózsa azt ígérte, hogy amint elkészülnek a dokumentumok első változatai, nyilvánosságra hozzák, és széles körű vitára bocsájtják azokat. Ám, úgy tudni, az októberi önkormányzati választásokig mindennemű szakpolitikai vitát letiltott a központi kormányzati kommunikáció. Akkor majd meglátjuk, hogy a baljós jelek ellenére tényleg lesz-e érdemi konzultáció.

Legfrissebb videó mutasd mind