Szakértők szerint a klímaváltozás, valamint az El Niño időjárási jelenség várható visszatérése miatt 2023-ban vagy 2024-ben újabb átlaghőmérsékleti rekord dőlhet meg – írja az MTI. A modellek alapján a Csendes-óceánon a globális hőmérsékletet csökkentő, három évig tartó La Niña éghajlati jelenséget követően, még ebben az évben visszatér ellenpárja, az El Niño, ami melegebb időjárást eredményezhet.
Carlo Buontempo, az Európai Unió Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálatának igazgatója elmondta, a jelenség hatására az Egyenlítő mentén nyugat felé fújó szelek lelassulnak, és keleti irányba tolják a meleg vizet, ami magasabb óceáni felszíni hőmérsékletet teremt.
Azt még nem tudni, hogy ez 2023-ban vagy 2024-ben következik-e be. Az éghajlati modellek azt sugallják, hogy az északi féltekén a nyarat követően visszatérnek az El Niñóra jellemző állapotok, majd az év vége felé erős El Niño-hatás alakulhat ki.
A világ eddigi legmelegebb éve egyes mérések alapján 2016 volt, amely egybeesett egy erős El Niño-hatással. A La Niña és az El Niño egyaránt természetes éghajlati folyamatok, előbbi valamennyire képes ellensúlyozni a globális felmelegedés extrém hőmérsékleti értékeit, igaz, az éghajlatváltozás még a jelenség éveiben is képes fokozni a forróságot.
Az elmúlt nyolc év volt a világ legmelegebb időszaka, ami az üvegházhatású gázok kibocsátása által vezérelt hosszabb távú felmelegedés irányzatát mutatja. Friederike Otto, a londoni Imperial College Grantham Intézetének vezető oktatója szerint az El Niño okozta hőmérséklet súlyosbíthatja a klímaváltozás hatásait, amelyekkel az országok már most is szembesülnek, ideértve a hőhullámokat, a szárazságot és az erdőtüzeket. A kutató hozzátette, figyelembe véve, hogy az emberek továbbra túlnyomó részt is fosszilis energiahordozókat használnak, a világ tovább melegedett, és 2023 még melegebb lesz, mint 2016.
A Kopernikusz munkatársai csütörtökön jelentést tettek közzé, amelyben értékelték a világ tavalyi, a feljegyzések alapján ötödik legmelegebb évét, annak éghajlati szélsőségeit. Európában 2022-ben volt az eddigi legforróbb nyár, miközben az éghajlatváltozás okozta extrém esőzések katasztrofális áradásokat okoztak Pakisztánban, februárban pedig az antarktiszi tengeri jég szintje rekordalacsony volt.
A világ globális átlaghőmérséklete jelenleg 1,2 Celsius-fokkal magasabb, mint az iparosodás előtti időkben. A bolygó legtöbb nagy kibocsátója vállalta, hogy nettó emisszióját nullára fogja csökkenteni, a globális szén-dioxid-kibocsátás ugyanakkor tavaly tovább nőtt.
