Brutális tél várható idén, kemény sarkvidéki hideggel – egyre több hírben jelenik meg hasonló előrejelzés, egyben az energiaárak további emelkedését is sokszor jósolva. Pedig az igazság az, hogy jelenleg nem tudjuk megmondani, pontosan milyen lesz a tél: a hosszútávú előrejelzések ma még nem minden esetben pontosak (különösen Európára) – írja Mikes Márk meteorológus, időjárás-előrejelző, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Földtudományi Doktori Iskolájának doktorandusza a Másfél fok weboldalán. A poláris örvény, amire sok, extrém hideget ígérő előrejelzés és hír épül, egy olyan összetett légköri jelenség, amelynek alakulásából szintén nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni. A klímaváltozás miatt elsősorban az Északi-sarkkör erősebb felmelegedése a gyorsabb jégolvadással együtt megzavarhatja a sztratoszféra cirkulációját is, ám jelenleg nem tudunk biztosat mondani a poláris örvény sorsát illetően.
Jelenlegi tudásunk és előrejelző modelljeink segítségével csupán 1-2 hétre tudunk megbízható előrejelzéseket készíteni – ez az az időtáv, amin még elkülöníthető az egyes napok időjárása. Vannak hosszútávú (például évszakos) modellek is, melyekben a bolygónk lassabban változó rendszereit is figyelembe véve
Az extrém telet ígérő hírek egyik visszatérő hivatkozási pontja a poláris örvény: ez egy olyan légköri jelenség, melyről az elmúlt évtizedek kutatásainak köszönhetően valóban sokkal többet tudunk már, de viselkedése továbbra sem teljesen egyértelmű a tudósok számára. A poláris örvény a sztratoszférában kialakuló ciklon, amely nem más, mint egy hideg levegőt magába záró légörvény, jellegzetes évszakos ciklikussággal: a nyári félévben lelassul és eltűnik, majd a téli félévben újra megjelenik a pólusok fölött.
Egy erős poláris örvény általában melegebb telekkel jár együtt hazánkban – támogatva a nyugatias áramlást –, ám ekkor veszélyforrást jelenthetnek például Európára az Atlanti-óceán felől érkező viharciklonok. Előfordulnak azonban olyan telek, amikor a poláris örvény rövid időn belül legyengül, a szélirány nyugatiból keletivé változik a magasban, emellett a sztratoszféra hőmérséklete is több 10 °C-kal megemelkedik. Ezeket az eseményeket nevezzük hirtelen sztratoszférikus melegedésnek (angolul Sudden Stratospheric Warming; SSW), melyek a légkör legintenzívebb változásai közé tartoznak.
Az, hogy a hirtelen melegedéseket mi indítja be, még nem teljesen tisztázott. Egyes elméletek a troposzféra jelentős anomáliáival, mások a légkör még magasabban található részeivel hozzák kapcsolatba.
A troposzférában – azaz a légkör legalsó, nagyjából 8-12 km-es, és így a napi időjárásunkat leginkább érintő részében – általában 2-3 héttel az esemény után detektálhatók a hirtelen melegedések hatásai, elsősorban a pólus fölötti légnyomás emelkedik meg látványosan. Ez a troposzféra mindenkori elrendeződésétől függően általában hideg légtömegek alacsonyabb szélességek felé történő mozgásával jár. Erre tankönyvi példa volt a 2020/21-es tél, amikor egy január 4-én bekövetkezett hirtelen sztratoszférikus melegedést februárban Észak-Amerikában és Európában is komoly hidegbetörés követett.
Ám a hatások, ahogy korábban említettük, nem ennyire egyszerűek. Egyelőre nem jelenthető ki biztosan, hogy egy ilyen eseménynek pontosan mikor és milyen hatásai lesznek a felszín közelében. A légkör egy komplex rendszer, így nem vonhatunk le olyan merész következtetéseket, hogy extrém hideg telünk lesz csak azért, mert
Na de miért is fontos nekünk a poláris örvény, várhatóak-e változások a klímaváltozással összhangban? A rövid válasz természetesen igen, várható – ám a pontos kép ennél jóval árnyaltabb. Az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedésével a troposzféra tovább fog melegedni, ám a fölötte található sztratoszféra, illetve poláris örvény esetén nagyobb a bizonytalanság a változásokat illetően.
A klímamodellek egyelőre nem értenek egyet a sztratoszférikus poláris örvény sorsát illetően, egyes szcenáriók szerint gyengülni fog, ezáltal a hidegbetörések gyakorisága megnőhet, míg vannak olyan forgatókönyvek is, melyekben erősebb poláris örvény szerepel. A hirtelen sztratoszférikus melegedések gyakorisága viszont nem növekedett az elmúlt évtizedekben és a modellek szerint sem várható jelentős változás a számukban.
