SCOTT OLSON / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images via AFP
Tudomány zöldövezet

Valójában nem tudni, milyen lesz az idei tél

Brutális tél várható idén, kemény sarkvidéki hideggel – egyre több hírben jelenik meg hasonló előrejelzés, egyben az energiaárak további emelkedését is sokszor jósolva. Pedig az igazság az, hogy jelenleg nem tudjuk megmondani, pontosan milyen lesz a tél: a hosszútávú előrejelzések ma még nem minden esetben pontosak (különösen Európára) – írja Mikes Márk meteorológus, időjárás-előrejelző, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Földtudományi Doktori Iskolájának doktorandusza a Másfél fok weboldalán. A poláris örvény, amire sok, extrém hideget ígérő előrejelzés és hír épül, egy olyan összetett légköri jelenség, amelynek alakulásából szintén nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni. A klímaváltozás miatt elsősorban az Északi-sarkkör erősebb felmelegedése a gyorsabb jégolvadással együtt megzavarhatja a sztratoszféra cirkulációját is, ám jelenleg nem tudunk biztosat mondani a poláris örvény sorsát illetően.

Jelenlegi tudásunk és előrejelző modelljeink segítségével csupán 1-2 hétre tudunk megbízható előrejelzéseket készíteni – ez az az időtáv, amin még elkülöníthető az egyes napok időjárása. Vannak hosszútávú (például évszakos) modellek is, melyekben a bolygónk lassabban változó rendszereit is figyelembe véve

hetek vagy hónapok kiátlagolt értékei alapján elemezhetjük a várható időjárást, itt azonban sokkal nagyobb a bizonytalanság.

Az extrém telet ígérő hírek egyik visszatérő hivatkozási pontja a poláris örvény: ez egy olyan légköri jelenség, melyről az elmúlt évtizedek kutatásainak köszönhetően valóban sokkal többet tudunk már, de viselkedése továbbra sem teljesen egyértelmű a tudósok számára. A poláris örvény a sztratoszférában kialakuló ciklon, amely nem más, mint egy hideg levegőt magába záró légörvény, jellegzetes évszakos ciklikussággal: a nyári félévben lelassul és eltűnik, majd a téli félévben újra megjelenik a pólusok fölött.

Egy erős poláris örvény általában melegebb telekkel jár együtt hazánkban – támogatva a nyugatias áramlást –, ám ekkor veszélyforrást jelenthetnek például Európára az Atlanti-óceán felől érkező viharciklonok. Előfordulnak azonban olyan telek, amikor a poláris örvény rövid időn belül legyengül, a szélirány nyugatiból keletivé változik a magasban, emellett a sztratoszféra hőmérséklete is több 10 °C-kal megemelkedik. Ezeket az eseményeket nevezzük hirtelen sztratoszférikus melegedésnek (angolul Sudden Stratospheric Warming; SSW), melyek a légkör legintenzívebb változásai közé tartoznak.

Az, hogy a hirtelen melegedéseket mi indítja be, még nem teljesen tisztázott. Egyes elméletek a troposzféra jelentős anomáliáival, mások a légkör még magasabban található részeivel hozzák kapcsolatba.

SAUL LOEB / AFP

A troposzférában – azaz a légkör legalsó, nagyjából 8-12 km-es, és így a napi időjárásunkat leginkább érintő részében – általában 2-3 héttel az esemény után detektálhatók a hirtelen melegedések hatásai, elsősorban a pólus fölötti légnyomás emelkedik meg látványosan. Ez a troposzféra mindenkori elrendeződésétől függően általában hideg légtömegek alacsonyabb szélességek felé történő mozgásával jár. Erre tankönyvi példa volt a 2020/21-es tél, amikor egy január 4-én bekövetkezett hirtelen sztratoszférikus melegedést februárban Észak-Amerikában és Európában is komoly hidegbetörés követett.

Ám a hatások, ahogy korábban említettük, nem ennyire egyszerűek. Egyelőre nem jelenthető ki biztosan, hogy egy ilyen eseménynek pontosan mikor és milyen hatásai lesznek a felszín közelében. A légkör egy komplex rendszer, így nem vonhatunk le olyan merész következtetéseket, hogy extrém hideg telünk lesz csak azért, mert

statisztikailag egy távkapcsolat miatt nagyobb az esély idén télen egy gyengébb poláris örvényre.

Na de miért is fontos nekünk a poláris örvény, várhatóak-e változások a klímaváltozással összhangban? A rövid válasz természetesen igen, várható – ám a pontos kép ennél jóval árnyaltabb. Az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedésével a troposzféra tovább fog melegedni, ám a fölötte található sztratoszféra, illetve poláris örvény esetén nagyobb a bizonytalanság a változásokat illetően.

A klímamodellek egyelőre nem értenek egyet a sztratoszférikus poláris örvény sorsát illetően, egyes szcenáriók szerint gyengülni fog, ezáltal a hidegbetörések gyakorisága megnőhet, míg vannak olyan forgatókönyvek is, melyekben erősebb poláris örvény szerepel. A hirtelen sztratoszférikus melegedések gyakorisága viszont nem növekedett az elmúlt évtizedekben és a modellek szerint sem várható jelentős változás a számukban.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.