Egyre több magyarországi vállalat és fogyasztó szembesül egy rejtélyes, elsőre hivatalos állami köztehernek tűnő tétellel az energiaszámláján – hívta fel a figyelmet nem régiben blogbejegyzésében Dr. Kovács Norbert energetikai szakjogász. Mint kiderült, az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerre (EKR) hivatkozva a szolgáltatók gyakran 50 ezer forint/GJ összegű díjat hárítanak tovább. A szakértő szerint ez több szempontból is aggályos lehet.
Mivel fogyasztókat írt, és a saját lakossági gázszámlánkon nem találtunk ilyen tételt, megkérdeztük tőle, végül is kiknek (milyen fogyasztóknak), milyen típusú energiaszámlákon hárítják át az energiaszolgáltatók az EKR-díjat (vagy energiahatékonysági járulékot), és mit lehet tenni, ha valaki azt látja, hogy neki bizony felszámították.
Lakossági fogyasztókat nem érinthet az EKR-díj felszámítása, csak vállalkozásokat
A szakértő megkeresésünkre első sorban tisztázta, hogy a „nem lakossági fogyasztók” számláiról szól a bejegyzése. A lakosság főszabály szerint egyetemes szolgáltatásra jogosult, és abban is vételez energiát. Az ilyen, hatósági árszabályozás alá tartozó lakossági díjaknak pedig az általa említett 50 ezer forint/GJ alapú EKR-tétel nem része – szögezte le, hozzátéve, hogy ezért is nem találtam a saját gázszámlámon ilyen tételt (és más lakossági fogyasztó sem fog találni).
A cikkben felvetett probléma (EKR-díj felszámítása az energiaszámlákban) csak a vállalkozásokat, cégeket, nem lakossági fogyasztókat érintheti, jellemzően azokban az esetekben, amikor egyedi, piaci alapú energiaellátási szerződés alapján vételeznek földgázt vagy villamos energiát
– egyértelműsítette.
Nem csak gázszámlán szerepelhet EKR-díj
A mértékegységből kiindulva (GJ) azt feltételeztük, hogy csak gázszámlákon szerepelhet az EKR-díj, de a szakértő válaszából az derült ki, hogy nem kizárólag gázszámláról lehet szó. A GJ, vagyis gigajoule ebben az összefüggésben ugyanis nem azt jelenti, hogy az EKR-díj csak földgázra vonatkozna. A GJ itt az energiamegtakarítás mértékegységére utal. Ezért az EKR-rel kapcsolatos költség vagy díjtétel földgáz- és villamosenergia-szerződésekben is megjelenhet, attól függően, hogy az adott energiakereskedő hogyan kezeli az EKR-kötelezettségből eredő költségeit – magyarázta el.
Az EKR-járulék bármilyen kiszámlázása csak a piaci villamos energia- és földgáz-kereskedőknél merülhet fel a gyakorlatban, és ahogy már írtuk, kizárólag „nem lakossági fogyasztók” számláin fordulhat elő ilyen tétel.
Kérdés, hogy milyen jogcímen számítják fel a díjat
Az 50 ezer forint/GJ összeg az energiahatékonysági járulék arra az esetre, ha a kereskedő nem teljesítené az adott évre előírt energiamegtakartíási kötelezettségét. Fontos azonban, hogy ez alapvetően nem a végső felhasználót közvetlenül terhelő, minden számlán automatikusan megjelenő közteher. Az EKR-kötelezettség a kötelezett energiakereskedő oldalán áll fenn. A kereskedőnek kell energiamegtakarítást elérnie, igazolnia, megszereznie, vagy végső esetben energiahatékonysági járulékot fizetnie. (Mint írtuk, például a lakossági padlásszigetelés finanszírozásával is teljesítheti egy energiaszolgáltató EKR-kötelezettségét, vagyis a hitelesített energiamegtakarítást.)
A szakértő szerint a jogi kérdés ezért nem az, hogy minden ügyfél számláján szerepelnie kell-e ilyen tételnek. Éppen ellenkezőleg. Azt kell vizsgálni, hogy ha egy vállalkozás energiaszámláján, szerződésében vagy díjértesítőjében megjelenik egy EKR-re, energiahatékonysági járulékra vagy 50 ezer forint/GJ alapú költségre utaló tétel, akkor azt milyen jogcímen, milyen szerződéses alapon, milyen számítás szerint és milyen tájékoztatás mellett terhelték rá.
Önmagában nem jogellenes az EKR-díj felszámítása, de mégis lehet az
Kereskedelmi szerződése/szerződéstípusa válogatja, hogy kinek és milyen mértékű EKR-díjtételt érvényesít/próbál meg érvényesíteni a kereskedő – tudtuk meg tőle. A szakértő álláspontja szerint egyébként
- önmagában nem feltétlenül jogellenes, ha egy energiakereskedő az EKR-rel kapcsolatos saját üzleti költségeit az árképzésében figyelembe veszi.
Egy piaci szereplő nyilvánvalóan kalkulálhat a költségeivel.
- A lényeg az, hogy ezt átláthatóan, szerződésesen egyértelműen és nem megtévesztő módon tegye.
A probléma ott kezdődik, ha a kereskedő a tételt úgy jeleníti meg, mintha az egy az ügyfelet közvetlenül terhelő, törvényben előírt és automatikusan továbbhárítható közteher lenne. Ilyenkor meg kell vizsgálni, hogy valóban megfizette-e a kereskedő ezt a járulékot, vagy más módon teljesítette az EKR-kötelezettségét, például hitelesített energiamegtakarítás megszerzésével. Ha pedig olcsóbb módon teljesített, felmerülhet a kérdés, hogy mi történt a vállalkozástól beszedett összeg és a tényleges teljesítési költség közötti különbözettel – magyarázta.
A vállalkozás ezt elsősorban a számlából, a kereskedelmi szerződésből, az ÁSZF-ből, az üzletszabályzatból és a díjváltoztatásokról szóló értesítésekből tudja ellenőrizni. Azt kell megnézni, hogy pontosan milyen megnevezéssel szerepel a tétel, milyen számítás alapján állapították meg, van-e mögötte szerződéses rendelkezés, utal-e a dokumentáció utólagos elszámolásra, és kapott-e a vállalkozás világos tájékoztatást arról, hogy valójában mit fizet.
A szakértőhöz sok panasz jutott el
Arra a kérdésünkre, mennyire elterjedt az EKR-díj felszámítás gyakorlata, amikor a piaci energiacégek vállalkozásoknak (nem lakossági fogyasztóknak) számláznak, óvatos választ adott. Mint írta, hozzá viszonylag sok EKR-díj felszámításával kapcsolatos megkeresés (ezzel kapcsolatos panasz) érkezik – ezek alapján, ezek miatt írta meg blogbejegyzését. Hozzátette, nincs olyan nyilvános, teljes piacot lefedő adatbázis, amelyből pontosan meg lehetne mondani, hány kereskedő, hány vállalkozásnak és milyen időszakban számlázott ilyen jellegű tételt.
A jelenség ugyanakkor létezik, és szakmailag azért fontos, mert az 50 ezer forint/GJ nem egy átlagos piaci energiahatékonysági megtakarítási költség, hanem a járulék jogszabályilag meghatározott összege arra az esetre, ha a kereskedő nem teljesítené az energiamagtakarítási kötelezettségét. A probléma a szakértő szerint az utóbbi években vált láthatóbbá, ahogy az EKR-kötelezettségek és az ezekhez kapcsolódó költségek megjelentek egyes kereskedők gyakorlatában.
Rejtett csapda az energiaszámlákon: állami köztehernek tűnő tételt fizettethetnek ki velünk
