Egy friss tanulmány alapján az Európában júliusban pusztító áradásokat olyan heves esőzések okozhatták, amelyeket a klímaváltozás idézett elő – írja az MTI a BBC-re hivatkozva. A Németországra, Belgiumra és a környező országokra lecsapó áradásokban legalább 220 ember vesztette életét.
A World Weather Attribution (WWA) csoport kutatói azt vizsgálták, hogy az éghajlatváltozásnak mennyire volt hatása az extrém esőzésekre és árvizekre. A szakértők Nyugat-Európa egy tágabb térségét elemezték, melynek Kelet-Franciaország, Nyugat-Németország, Kelet-Belgium, Hollandia, Luxemburg és Észak-Svájc is a része.
Az eredmények alapján az érintett régióban az emberi tevékenység okozta klímaváltozás 3-19 százalékkal növelte a nyáron egy nap alatt lehullott eső intenzitását. Az éghajlati átalakulás ráadásul 1,2-9-szer valószínűbbé tette az árvizeket kiváltó esőzéseket.
„Több tudományterület szakembereinek tudását egyesítettük, hogy megértsük, hogyan hatott az éghajlatváltozás a múlt havi szörnyű áradásra, és hogy tisztázzuk, mit lehet, illetve mit nem lehet elemezni ebben az eseményben” – mondta Sjoukje Philip, a Holland Királyi Meteorológiai Intézet (KNMI) és a WWA munkatársa. A szakember szerint helyi szinten nehéz vizsgálni, hogy a klímaváltozás miként befolyásolta a heves esőzéseket, de azt már ki tudták mutatni, hogy Nyugat-Európában az üvegházhatású gázok kibocsátása miatt a hasonló események valószínűbbé váltak.
A kutatók úgy vélik, hogy a jelenlegi éghajlat mellett Nyugat-Európa bármely adott pontján 400 évente egyszer számíthatnának az idén júliusihoz hasonló esőzésre. A felmelegedés folytatódásával azonban a heves esőzések gyakoribbá válnak a kontinensen.
„A legmodernebb éghajlati modelljeink azt jelzik, hogy az elkövetkező melegebb világban a lassan mozgó szélsőséges esőzések száma növekszik” – figyelmeztetett Hayley Fowler, a Newcastle-i Egyetem professzora. A kutató hozzátette: a júliusi természeti katasztrófák rámutattak, hogy nem vagyunk felkészülve az ilyen időjárási szélsőségekre. „A lehető leggyorsabban csökkentenünk kell az üvegházhatású gázok kibocsátását, javítanunk kell a riasztó- és irányítási rendszereket, valamint éghajlatállóvá kell tennünk infrastruktúránkat, hogy csökkentsük az áldozatok számát és a károkat, illetve hogy védekezni tudjunk a szélsőséges árvizek ellen” – emelte ki a szakértő.
