Tudomány

Úgy változik a globális időjárás, hogy hazánk is beleremeg

Az északi félteke jelenlegi időjárását úgy képzelhetjük el, mintha hajszárítóval fújnánk egy mélyhűtőbe. Ezért késik a jég északon. Hamarosan azonban olyan változás érkezik, amit itthon is jócskán megérzünk majd, az idei tél pedig meglehetősen extrém szélsőségeket hozhat.

Kedden látott napvilágot a hír, miszerint az idei, túlzottan is melegre sikeredett nyár miatt a Jeges-tenger, vagy más néven Északi-sarki-óceán jegesedése még nem tart ott, ahol október végén ez elvárható lenne. Sőt, nagy területeken egyáltalán nem lehet szignifikáns jégtakarót mérni. A beszámolókból az is kiderül, hogy emiatt az idei tél Magyarországon extrém kilengéseket, durva hidegbetöréseket okozhat.

Adja magát a miért kérdése, egészen pontosan az, hogyan függ össze az őszi „jégmentes” tenger a téli hidegbetörésekkel? Molnár László meteorológust, a Kiderül.hu munkatársát kérdeztük, akinek rövid válasza így hangzik:

Sehogy. Igaz, hogy az évszakhoz képest hiányos a jégtakaró, és az is, hogy erős kilengésekre, extrém hidegbetörésekre számíthatunk télen, de a kettő nem függ össze egymással. Már csak azért sem, mert november elejétől intenzív jegesedés indul északon, amivel többé-kevésbé helyreáll a rend.

Hajszárítóval a mélyhűtőbe

Nézzük részleteiben, egy nyitva hagyott fagyasztót és egy hajszárítót segítségül hívva, a légkörfizikai és egyéb időjárásszabályozó tényezőket emészthető szinten érintve. Kezdjük a meteorológus remek hasonlatával, hogy később már csak a „szereplőket” kelljen beazonosítani. Képzeljük el, hogy az Északi-sarkvidék egy bekapcsolt mélyhűtő, aminek ajtaját kinyitjuk, és egy hajszárítóval forró levegőt fújunk bele. Hiába dolgozik a gép, jeget csak elvétve találunk benne.

Ez a helyzet most a bolygónk szintjén, az lett volna az igazi csoda, ha 2020-ban a megszokott módon indul az északi vízfelületek fagyása.

A magyarázatot messziről kell kezdeni, azzal, hogy idén igencsak intenzív a La Nina jelensége, ez erős feláramlást okoz Dél-Amerika nyugati partvidékén, egyik messze ható, kellemetlen következményként pedig erősíti az Atlanti-óceánon a hurrikántevékenységet. Utóbbi nagyon is aktívra sikeredett, még szeptemberben elfogytak a latin ábécé betűi, amelyek az egymás után születő trópusi viharok nevének kezdőbetűit adják.

Már a görög ábécé van soron – erre eddig egyetlen egyszer, 2005-ben volt példa –, az elmúlt napokban Zeta pusztított Mexikó déli részén, és van újabb is. Mindez pedig azt jelenti, hogy nagy területen van jelen a hurrikánok számára kedvező áramlás, az úgynevezett sekély ciklonális mező.

Kinyílt egy kapu

Itt álljunk meg egy pillanatra, hogy megismerkedjünk az Azori anticiklonnal. Ez egy több millió négyzetkilométeres légköri képződmény, bolygónk időjárásának állandó szereplője és alakítója, nevét értelemszerűen jellemző elhelyezkedéséről kapta. Állandó résztvevő, de nem mozdulatlan, kiterjedését és bizonyos határok között helyzetét is folyamatosan változtatja.

Idén az erős ciklonális mező hatására az Azori anticiklon »összehúzódott«, több ezer kilométeres folyosót hagyott a trópusi jellegű ciklonoknak észak felé

– magyarázza a szakember. Hozzáteszi: normál esetben a hurrikánok maradványai felkenődnek ezen az anticiklonon, ezért nem juthatnak túl messzire az óceánon északi irányba. Most azonban ha úgy tetszik, kinyílt ez a kapu, és a hurrikánokból maradó meleg, nedves levegő Grönland és Írország felé tör, hatását pedig csak fokozza, hogy a Golf-áramlat is ugyanezen az útvonalon szállítja északra a meleg, egyenlítői tengervizet.

Fotó: ERIC LE GO / ONLY WORLD / Only France via AFP

Itthon is érezzük majd a változást

Az akadály nélkül érkező trópusi ciklonokat, a Grönland-Izland térégében képződő mérsékelt övi ciklonok kebelezik be, ezáltal rendkívül erős, úgynevezett extratrópusi ciklonokká alakulnak át, a hatás katasztrofális. A meleg, párás levegő hatalmas plusz energiával tölti fel a légörvényeket, következésképp még enyhébb levegő jut még északabbra 150-200 km/órás szélvihar kíséretében,  időnként érintve kontinensünk nyugati partvidékét is.

Ez az időjárási helyzet nyomja rá bélyegét az idei őszre, és még nincs vége. A sarkvidéken továbbra is szokatlanul mélyre hatol a déli, meleg levegő, és a legújabb, Epszilon névvel illetett hurrikánt épp tegnap kebelezte be egy mérsékelt övi ciklon, egyesülésükkel 200-250 km/órás széllel tomboló vihar száguldozik Izland közelében, középpontjában a légnyomás 937 hPa-i csökkent. Ilyen intenzív ciklonok „normál esetben” a december-márciusi időszakban alakulnak ki az Atlanti-óceánon.

A meteorológus szerint azonban már látszik a fény az alagút végén. Anélkül, hogy túlragoznánk: november 2-ától várható időjárásunkban olyan változás, amely során az Azori anticiklon ismét megerősödik, bezárja a kaput a meleg légáramlatok előtt, a Jeges-tenger vize pedig intenzíven elkezd fagyni. Az eddigi hőhullámok hatását nyilván nem fogja lenullázni, de jelentősen javítja a helyzetet.

Mindezt Magyarországon is érezni fogjuk, az Agronaptár.hu hosszabb távú előrejelzése szerint november elején havas esővel, hózáporokkal, erős lehűléssel és élénk széllel mutatja meg szigorúbb arcát az ősz.

Jövő héten már havazhat
Kedden még 15-20 fokos, kellemes, napos idő lesz, a jövő hét elején viszont egy markáns hidegfront tör a Kárpát-medencére.

Hidegbetörések a klímaváltozás miatt

Ha mindezt összefésüljük fenti példánkkal, akkor a fagyasztó ugye az Északi-sarkkör, ami így október vége felé már igencsak „fagyna”, de az erős meleg feláramlás, vagyis a hajszárító megakadályozza ebben. Az Azori anticiklon felerősödése a jövő héten pedig azt jelenti, hogy a hajszárítót kikapcsoljuk. Molnár László még hozzáteszi:

A mélyhűtő ajtaja ettől még nyitva marad, mert mi, emberek nem hagyjuk becsukni azzal, hogy semmi érdemit nem teszünk a klímaváltozás mérséklésére.

Ami pedig a télre jósolt extrém kilengéseket és durva hidegbetöréseket illeti, valóban erre kell számítani, de mivel az Északi-sarki-tenger nem marad jég nélkül, semmiképp nem ez lesz az oka. Hanem a klímaváltozás, pontosabban az északi és déli, egyenlítői területek közt kialakuló óriási hőmérsékletkülönbség: akár 70 fok eltérés is lehet az Egyenlítői és a sarkvidéki tájak között. Óriási energiának kell észak és dél között kiegyenlítődnie, ez teszi gyakoribbá és erőteljesebbé a kiszámíthatatlan, szélsőséges kilengéseket okozó meridionális hullámokat.

A jelenségről itt írtunk bővebben az Óriáshullámok teszik kaotikussá a magyarországi időjárást című cikkünkben, most csak annyit: ezeknek köszönhetőek a sarkvidéki hideget hozó hidegbetörések éppúgy, mint az afrikai meleget szállító, januárban is plusz 20 fokot hozó déli feláramlás.

Kiemelt kép: ROY Philippe / hemis.fr / Hemis via AFP

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.