Tudomány zöldövezet

Ez az igazság a gyilkos óriásdarazsakról

A japán lódarázs megjelenése az USA-ban semmiképpen nem jó hír, de nem azért, mert embereket „gyilkolna”. A háziméhekre veszélyes, és mint idegenhonos, behurcolt faj, egyéb problémákat is okozhat. Hazánkban egy Európában már megtelepedett rokona, az ázsiai lódarázs felbukkanása várható a jövőben.
Korábban a témában:

A napokban a nemzetközi és a magyar sajtón is átszaladt a hír, miszerint Kelet-Ázsiából származó „gyilkos, húsevő óriásdarazsak” jelentek meg az Egyesült Államokban. Az egyik hazai bulvárlap a horror fokozására még a koronavírust is be tudta csempészni cikke címébe, ami azért a maga nemében tényleg elismerésre méltó, ám a koronavírus áldozataira való tekintettel sajnálatos teljesítmény.

A beszámolók szerint ezek az ázsiai óriásdarazsak jóval nagyobbak amerikai és európai rokonaiknál, királynőjük az 5–5,5 centimétert is elérheti. Agresszívak, csapatban támadnak, ilyenkor mérgük embert ölni is képes, és óriási pusztítást visznek végbe a háziméhek között.

Ha viszont kissé elfogulatlanabb álláspontból vizsgáljuk a kérdést, több fenti jelzőt is árnyalni szükséges, felmerül az idegenhonos darázsfajok hatása a terület élővilágára, illetve hogy Magyarországon számíthatunk-e a jókora rovarok felbukkanására. Dr. Vas Zoltán biológus, a Magyar Természettudományi Múzeum főmuzeológusa, a hártyásszárnyúak gyűjteményének vezetője segítségét kértük.

A legnagyobb lódarázs

A Kelet- és Délkelet-Ázsiában honos Vespa mandarinia japonica nevű fajról, illetve alfajról van szó, magyarul japán lódarázs (ha a japonica alfajról beszélünk, alfaji említés nélkül a helyes magyar neve óriás lódarázs), angol neve viszont valóban ázsiai óriásdarázs. Valóban jókora rovar, az európai lódarazsaknál termetesebb: a dolgozók testhossza 35–45, míg a királynőké 50–55 mm is lehet, ezzel pedig a maguk kategóriájában, a lódarazsak között ők a legnagyobbak.

Érdekességként álljon itt a hazánkban is honos, magányos életmódot folytató óriás tőrösdarázs, a maga 5 centis testhosszával és 7–8 centis szárnyfesztávolságával könnyen frászt hoz az emberre, pedig ártalmatlan. Csak akkor szúr, ha más lehetősége már tényleg nincs az élete védelmére, mérge pedig nem okoz allergiát, sem napokig, hetekig tartó szövetgyulladást – itt írtunk a védett fajról bővebben.

Frászt hoznak a magyar városokra az óriás darazsak
Igen: hatalmasak, tömegesen érkeznek, de ami ennél is fontosabb: védett állatok, ötvenezer, ha egyet elpusztítunk!

Védekezik, de ettől még nem gyilkos

A japán lódarázs már nem ilyen békés, és szúrásának is mások a következményei. Társas életmódot folytató fajról van szó, a királynőt körülvevő dolgozók mindenáron megvédik a fészküket, ilyenkor teljesen érthető módon támadnak. Minden családközösségben élő, társas darázsfaj – amilyenek a lódarazsak is – a mérget védekezésre használja, a cél a hosszan tartó, intenzív fájdalom kiváltása, amiből a betolakodó egy életre megtanulja: a darázsfészkeket messziről el kell kerülnie. A lódarazsak méretüknél fogva jókora mennyiségű toxikus anyagot képesek a támadóba fecskendezni.

Baj abból lehet, ha valaki allergiás erre az anyagra és/vagy valami szerencsétlen oknál fogva nagyon sok szúrást kap, vagy akár csak egyet, de azt nagyon rossz helyen, például a szájüregben, garatban. Fészkük közelében más társas darázsfajokhoz hasonlóan valóban agresszívak lehetnek, és csapatban támadhatnak. Egyetlen darázsfaj mérge sem halálos önmagában, viszont a számos szúrás és az esetleges allergiás reakció halált is okozhat.

Ettől azonban még nem lehet őket gyilkosnak nevezni, illetve ilyen alapon a mézkészítő, kedves háziméhek elé is oda lehetne tenni a jelzőt, hiszen évente több, méhszúrásra allergiás ember életét oltják ki

– emeli ki Vas Zoltán a 24.hu-nak. Hozzáteszi, a japán lódarázs és más lódarázsfajok ráadásul általában kevésbé ingerlékenyek, mint a háziméh. A gyilkos darázs kifejezés egyébként a sajtóban és a közösségi médiában kezdett el terjedni, és rendkívül káros, feleslegesen szítja az amúgy is sokakban meglévő félelmet, ellenszenvet a darazsak, sőt általában a rovarok iránt.

Harc indult ellenük

Gyilkosként legfeljebb a háziméhek, darazsak, sáskák és az étlapjukon szereplő egyéb rovarok hivatkozhatnának rájuk, a lódarazsak ugyanis ragadozók. A japán lódarazsak amerikai megjelenése is azért vált ki riadalmat a szakemberekből, mert óriási pusztítást képesek okozni a mézelő méhek kaptáraiban.

Az első egyedeket 2019 decemberének végén fedezték fel, feltehetően valamelyik, Ázsiából érkezett kereskedelmi szállítmánnyal érkezhettek az országba. Kivédhetetlen, és a világ minden táján gyakori módja az őshonos élővilágot veszélyeztető idegenhonos fajok terjedésének az emberek és áruk elképesztő mértékű globális mozgása.

Az egyetlen lehetőség, és most ezzel próbálkoznak az Egyesült Államokban is, hogy felkutassák és elpusztítsák a japán lódarazsakat. Még mielőtt annyira elterjednének, hogy ez lehetetlenné válik.

Magyarországon is megjelenhet

Ilyen véletlenszerű behurcolással a faj bármikor megjelenhet Magyarországon is ugyanúgy, mint bármely más növény- vagy állatfaj, amelynek magja, petéje, esetleg ő maga elég „kicsi” ahhoz, hogy észrevétlenül megbújjon a konténerekbe zsúfolt csomagokban vagy az utazók bőröndjeiben.

Vas Zoltán egy korábbi cikkében egy másik lódarázsfaj, a Vespa velutina, magyarul ázsiai lódarázs küszöbön álló megjelenésére hívta fel a figyelmet, tekintve, hogy a faj már megvetette lábát Európában. Méretre kisebb a hazai lódarazsaknál, fent említett rokonához hasonlóan kevésbé agresszív, mint a háziméh, annak idején a sajtó róla is „gyilkos darázsként” cikkezett.

Az ázsiai lódarázs európai megtelepedése valóban probléma, de nem azért, mert ez a faj „gyilkosabb”, veszedelmesebb lenne a többieknél, hanem mert előszeretettel vadászik háziméhekre. Terjedési sebességét és klimatikus igényeit figyelembe véve viszont rövidesen Magyarországon is bizonyosan felbukkan és megtelepszik ez a lódarázsfaj. A szakember kiemeli: örülni nem kell neki, de jobban tartani sem kell tőle (nekünk legalábbis, a háziméheknek viszont vélhetően igen), mint az őshonos rokonaiktól.

Az ázsiai lódarázs történetének fő tanulsága sokkal inkább az, hogy mennyire komoly következményekkel járhat, ha az ember felelőtlenül behurcol fajokat új élőhelyekre. Az ázsiai lódarázs nem akart „európai turnét”, de idehozták, és – el nem ítélhető módon – csak azt teszi, ami a dolga: életben maradni és szaporodni.

Kiemelt kép: Getty Image

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.