A WWF és partnereinek friss tanulmánya szerint az emberek táplálkozásuk során hetente átlagosan körülbelül 5 gramm műanyagot fogyasztanak el – áll a WWF közleményében.
A WWF, a Newcastle-i Egyetem és a Dalberg fejlesztési tanácsadó közös publikációja azt járja körül, hogy a természetbe kikerült műanyagokból mennyi jut be az emberek szervezetébe. Az adatok alapján ételeinkkel és italainkkal átlagosan közel 2000 apró műanyagdarabot fogyasztunk el minden héten, ez havonta körülbelül 21 gramm műanyagot jelent.
Bár saját szemünkkel látjuk, hogy a műanyagszennyezés milyen problémákat okoz az élővilágban – tengeri és édesvízi állatok akadnak bele vagy fogyasztják el akár a nagyobb darabokat is, valamint elárasztják az élőhelyeiket -, azt eddig nem tudtuk, hogy ránk, emberekre hogyan hat a természetbe kijutó műanyag”
– mondta Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.
A jelentés szerint a mikroműanyagok elsősorban az ivóvízen keresztül, többek közt a palackozott víz révén jutnak be testünkbe. A szennyezettség régiónként változik: az Egyesült Államok és India vizeiben például kétszer annyi műanyag található, mint Európában vagy Indonéziában. Az ételek és italok közül a legtöbb mikroműanyagot a tengeri gerinctelenek, a sör és a só tartalmazza.
A tanulmány felhívja a döntéshozók figyelmét arra, hogy fel kell lépni műanyagszennyezés ellen. A WWF emellett az egyéneket is arra buzdítja, hogy kerüljék a műanyagok, főként az eldobható tárgyak használatát, illetve írják alá a tengeri műanyagszennyezés ellen indított nemzetközi petíciót.
Az eddig vizsgált hazai folyók közül a Dunában találták a legtöbb mikroműanyagot. 2018-ban a Dunában két mérést végeztek, és egy köbméterben 50 műanyagrészecskét mutattak ki. A Tiszában a 300 mikrométernél nagyobb műanyagok darabszáma egy köbméter vízben 4,9, a Tisza-tóban 23,1, az Ipolyban 1,7, a Rábában pedig 12,1 volt.
Antal Alexa kiemelte, a műanyag problémaköre korunk egyik legnagyobb környezeti kihívása, megoldásához pedig mindannyiunkra szükség van.
Kiemelt fotó: iStock
