Tudomány
Budapest, 2018. május 26.
Egy futó a fővárosi Margit-szigeten 2018. május 26-án reggel.
MTI Fotó: Bruzák Noémi

Ma éjjel kerül fölénybe a napfény

Több mint 100 ezer km/órával száguldunk át a tavaszponton szerda éjjel: a fény legyőzi a sötétséget, elkezdődik a csillagászati tavasz.
Korábban a témában:

Hetek óta itt a tavasz, hiába fagyoskodunk reggelente, és a szél hiába akarja néha letépni az ember fejét, a napsugarak erejét már érezni lehet, és egyre tovább van világos. Pedig a csillagászati tavasz még csak most kezdődik, hajszál pontosan március 20-án 22:58:54-kor.

A mai a tavaszi napéjegyenlőség napja, éjjel 11 óra előtt egy perccel pedig Földünk a hangsebesség 90-szeresével száguld át a tavaszponton.

A Föld forgástengelyének dőléséből és Nap körüli pályájából adódóan több jelentős esemény is lezajlik napéjegyenlőség idején, amiből persze az átlagember mit sem érzékel. De jó tudni:

  • A Nap – tőlünk nézve – áthalad az égi egyenlítőn, másként fogalmazva az éggömb déli feléről az északira lép át.
  • Nagyjából 107-109 ezer kilométer/órás sebességgel átszáguldunk a tavaszponton.
  • Ma az északi és a déli féltekén is ugyanannyi ideig, 12-12 órán át tart a nappal és az éjszaka.
  • Mostantól kezdve a nappalok hosszabbak lesznek az éjszakáknál.

Jeles pont az égbolton

A tavaszpont „érintése” tehát a csillagászati tavasz kezdete még akkor is, ha csak egy aprócska, elméleti pontról beszélünk a végtelen űrben. Hogy hol van pontosan? Ha elképzelünk egy gömböt, aminek bolygónk a középpontja, mint a szappanbuborék közepén lebegő porszem, akkor ez a buborék az éggömb. A földi Egyenlítőt az éggömbig tágítva megkapjuk az égi egyenlítő kör alakú vonalát.

A Földről nézve az állócsillagokhoz képest a Nap mozog az éggömbön, egy év alatt ír le egy kört, ez az ekliptika. Az ekliptika síkja pedig két helyen metszi az égi egyenlítőt: az egyik a tavaszpont, a másik az őszpont. Előbbin süvítünk át 22 óra 58 perckor.

Egyenlőség

A világosság már a téli napforduló óta terjeszkedik a sötétség rovására, de mostantól kerül fölénybe. Ennek oka a Föld forgástengelyének dőlése: a már említett ekliptika síkjához képest nagyjából 66,5, a merőlegeshez mérten 23,5 fok. A Nap körüli pályáján ezt végig megőrzi, ezért nagyon leegyszerűsítve a nyári időszakban az Északi-sark „bólint” kicsit jobban a Nap felé, télen pedig a déli. Csillagunk pedig azon a féltekén látható több ideig a horizont felett, amelyik „felé néz”.

Van azonban az évnek két napja, a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség, amikor bolygónk helyzete miatt a tengelyferdeség nem befolyásolja a napsugarak beesési szögét, pontosabban e két napon a sugarak derékszögben érik az Egyenlítőt. Ennek következménye az egyenlő hosszúságú nappal és éjszaka.

Március 20-án 5:46-kor kel a Nap és 17:57-kor nyugszik, a 11 percnyi „pluszt” optikai csalódás okozza: Földünk légköre úgy töri meg a fényt, hogy a Napot már néhány perccel azelőtt látjuk, hogy megjelenne a horizonton, és ugyanez történik napnyugtakor is.

Kiemelt kép: Bruzák Noémi / MTI

Ajánlott videó mutasd mind

Refuelling with unleaded petrol at a petrol station in Bad Homburg vor der Hˆhe, photographed in January 1985.

Nyolcvan éven át mérgeztek minket tudatosan

A benzin ólmozása egyszerű alkohollal kiváltható lett volna, ám literenként egy centért, és az iparág feletti kontrollért cserébe az „olajipar” a már akkor is méregként ismert ólmot választotta.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.