Tudomány zöldövezet

Ha így folytatjuk, már 140 év múlva eljön a pokol

Egy új kutatás szerint az emberiség teljes szén-dioxid-kibocsátása kevesebb mint öt nemzedék múlva elérheti azt a szintet, amely mintegy 56 millió éve a Föld egyik legszélsőségesebb üvegházhatású felmelegedési eseményét jellemezte.

A Michigani Egyetem kutatói kimutatták, hogy jelenleg 9-10-szer gyorsabb ütemben kerül szén-dioxid a légkörbe, mint a paleocén-eocén hőmérsékleti maximum (PETM) idején – számol be az MTI.

Az elmúlt 66 millió évben a PETM volt a Földön a leggyorsabb és a legszélsőségesebb természetes globális felmelegedési esemény. A számítások alapján nagyjából 150 ezer évig tartott, és a földi átlag-hőmérsékletet mintegy 5-8 Celsius-fokkal emelte meg. Bár nem ez volt a földtörténet legforróbb időszaka, de a dinoszauruszok 66 millió évvel ezelőtti kihalása óta nem volt ennél forróbb periódus.

Az esemény csúcsán a földi átlaghőmérséklet 23 Celsius-fok volt, ez mintegy 7 Celsius-fokkal magasabb a mostaninál.

A paleocén-eocén hőmérsékleti maximum időszakában a sarkokat nem borította jég, sőt az Északi-sarkon pálmafák és krokodilok éltek. Az óceáni üledékminták vizsgálata alapján a kutatók úgy vélik, hogy a korszakban egy 3-20 ezer éves időszak alatt 3000-7000 gigatonnányi szén-dioxid halmozódott fel a légkörben.

A friss vizsgálat szerint ha a szén-dioxid-kibocsátás a mostani ütemben nő tovább, úgy az iparosodás korától kezdődően az atmoszférába jutott szén-dioxid mennyisége 2159-re eléri a PETM alatti szintet.

Sem ön, sem én nem leszünk itt 2159-ben, de ez mintegy négy nemzedéknyire van. Ha gyermekeinkre, unokáinkra, dédunokáinkra gondolunk, mindjárt ott vagyunk”

– mondta Philip Gingerich, a tanulmány egyik szerzője.

A kutatók gyakran használják a PETM adatait a modern éghajlatváltozás felmérésére. Az új eredmények azt jelentik, hogy az eddig véltnél jóval hamarabb elérjük a PETM szintjét.

A PETM-éhez hasonló szén-dioxid-szint pontos környezeti hatása nem ismert, de a hőmérséklet-növekedés miatt sok faj fog kihalni, a szerencsésebbek alkalmazkodhatnak, vagy elvándorolnak élőhelyükről. Ráadásul évezredek kellenek majd ahhoz, hogy ismét lehűljön az idő”

– mondta Larisa DeSantis, a Vanderbilt Egyetem paleontológusa, aki nem vett részt az új kutatásban.

Kiemelt fotó: iStock

Ajánlott videó

Olvasói sztorik