Tudomány

Sokkal szegényebb lenne a tudomány a magyar kutatók nélkül

2018 igen mozgalmas év volt a magyar tudományos életben, a hazai kutatók rengeteg fontos eredményt értek el, és számos nemzetközi projektbe kapcsolódtak be. Cikkünkben − a teljesség igénye nélkül − bemutatjuk az év legizgalmasabb tudományos áttöréseit, amiket magyaroknak köszönhetünk.

Bár 2018 nem alakult kifejezetten jól a magyar tudományos élet számára − gondoljunk csak az ELTE-t, a CEU-t vagy az MTA-t ért támadásokra − a hazai szakértők azért mindent megtettek, hogy eredményeikkel hozzájáruljanak a tudomány fejlődéséhez.

EZÉRT KELL AZ ŰRKUTATÁSI BIZTOS

Mikor tavaly október végén kiderült, hogy a kormányban novembertől egy űrkutatásért felelős miniszteri biztos is helyet kap, sokan negatív hangokat ütöttek meg. Pedig hazánkban igenis van létjogosultsága az űrkutatás kormányzati képviseletének, ezt 2018-ban is bizonyították a magyar szakértők.

Aztán minek Magyarországra űrkutatási biztos?
Több létjogosultsága van a magyar űrszektornak, mint azt bárki gondolná.

A hazai kutatók és mérnökök az elmúlt években számos fontos nemzetközi programba vettek részt, és ez tavaly sem volt másként.

A 2018-as projektek közül mindenképp kiemelendő a TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) létrehozásában vállalat szerep.

A NASA űrszondáját áprilisban bocsátották fel, és már néhány hónap után sikerült Föld-szerű égitestet azonosítania. Az űreszköz feladata, hogy újabb Naprendszeren kívüli bolygókat találjon, a szakértők elvárásai alapján 3 ezer objektumot fedezhet fel küldetése során. A TESS asztrofizikai programjához az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont több munkatársa is csatlakozott, a szakértők többek közt az adatfeldolgozást segítő programok fejlesztésében vettek részt.

A TESS feladata az exobolygók azonosítása – Illusztráció: Thinkstock

Hasonlóan fontos projekt az ExoMars programja. Október végén Kereszturi Ákos, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont szakértője kollégáival közel két héten át végeztek olyan méréseket a dél-spanyolországi Tabernas-sivatagban, melyek segíthetnek az előreláthatóan 2020-ban induló marsjáró mérési eredményeinek kiértékelésében.

A különböző űreszközök projektjein kívül a magyar szakértők nemzetközi vizsgálatokba is becsatlakoztak.

Az egyik legizgalmasabb eredmény a Haumea törpebolygó körüli gyűrű felfedezése, az objektum elemzésében az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont több munkatársa is részt vett.

Természetesen nem csak nemzetközi programokon keresztül járultak hozzá a hazai szakértők az űrkutatás fejlődéséhez. A régió legkomolyabb űripari tesztközpontjának, az Űrkutatási Laboratórium megnyitása szintén jelentős előrelépésnek tekinthető.

Nem szabad szó nélkül elmenni az ELTE fizikusainak áttörése, a porholdaknak is nevezett Kordylewski-felhők létezésének igazolása mellett sem. Az objektumok létezését nagyjából 60 éve vetették fel először. Hasonlóan értékes eredmény volt az ELTE Fizikai Intézet Atomfizikai Tanszék munkatársainak eredménye, akik a fekete lyukak tanulmányozásában értek el világra szóló sikert.

SOKAT MEGTUDTAK AZ EMBER LEGJOBB BARÁTJÁRÓL

Tavaly több alkalommal is beszámoltunk az ELTE Etológia Tanszékének vizsgálatairól. A tanszék kutatói munkájuk során az állatok, így például a kutyák életét, viselkedését igyekeznek jobban megérteni.

A szakértők többek közt a kutyák táplálkozásával, féltékenységével, boldogságával, öregedésével és kommunikációjával foglalkoztak.

Ezek a kutatások nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy jobban megismerjük az ebeket, melyek hiába az ember legjobb barátai, továbbra is viszonylag sok a kérdés természetükkel kapcsolatban.

A magyar szakértők 2018-ban sok érdekességet kiderítettek az ember legjobb barátjáról – Fotó: Thinkstock

Az ELTE kutatói természetesen nem csak a kutyákra koncentráltak. Augusztusban például egy olyan tanulmányt publikáltak, melyben a macskák és az emberek kapcsolatát boncolgatták, egészen pontosan azt, hogy a macskatulajdonosok, illetve kedvenceik hogyan képesek megérteni a másik fél viselkedését, szándékait és hangulatát.

A BOLYGÓ ÉS AZ EMBER EGÉSZSÉGÉT VIZSGÁLTÁK

2018-ban a magyar szakértők korunk egyik, ha nem a legnagyobb fenyegetésével, a klímaváltozással kapcsolatban is igen értékes adatot gyűjtöttek.

Székely Tamás, a Debreceni Egyetem etológusának vezetésével például azt mérték fel, hogy miként hat az éghajlatváltozás a partimadarak fészkelési szokásaira. A három éven át tartó, 149 helyszínen folytatott vizsgálat rávilágított, hogy az efféle madarakat komolyan fenyegeti a globális felmelegedés. A klímaváltozás ugyanis elősegíti a ragadozók terjedését.

Bár csak jövő tavasszal kezdődnek meg a MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézetében az úgynevezett vízi mezokozmosz-rendszerében a kísérletek, már most érdemes szót ejteni a projektről. A 12 vízzel teli medencében a szakértők azt fogják vizsgálni, hogy a különböző környezeti változások miként befolyásolják a sekély, mérséklet övi állóvizeket.

A program megvalósításával Magyarország újabb tudományterületen csatlakozhat a világ élvonalához.

Bolygónk egészsége mellett a szakértők szervezetünk feltérképezéséhez és gyógyításához is nagyban hozzájárultak. Tavaly márciusban hajtották végre hazánkban az első tüdőátültetést egy gyermeken. Az Országos Onkológiai Intézet és a Semmelweis Egyetem együttműködésével megvalósított operációval egy veleszületett genetikai betegségben, az úgynevezett cisztás fibrózisban szenvedő gyermeket kezeltek.

Magyarországon tavaly hajtottak végre először tüdőátültetést egy gyermeken  – Fotó: Thinkstock

Szintén az orvostudományban értek el értékes áttörést az MTA Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerkémiai Kutatócsoportjának szakértői, akik egy amerikai kutató által vezetett projektbe kapcsolódtak be. A szakértők az egyik leggyakrabban előforduló felnőttkori leukémia, az úgynevezett akut mieloid leukémia terápiás lehetőségeinek keresésével foglalkoztak.

2018 májusában a Human Frontiers Science Program pályázatának köszönhetően egy hároméves nemzetközi projekt is elindult magyar irányítással. Az Orbán Gergő, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársának vezetésével folyó program célja, hogy állatkísérletekkel és gépi intelligenciával vizsgálják a látás idegrendszeri folyamatait.

2018-ban jelent meg az a tanulmány is, amely az emberi agy működésének alaposabb megértéséhez járult hozzá. Grolmusz Vince, az ELTE PIT Bioinformatikai Csoportjának vezetője kollégáival az ember agyi idegsejtjei közti kapcsolatokat elemezve két korábbi, az agy működésével kapcsolatos elméletet is cáfolt.

A FÖLDBŐL TANULTAK

A magyar régészet idei eredményeiről sem szabad megfeledkezni, a földből 2018-ban is sorra kerültek elő az izgalmasnál izgalmasabb leletek. Óbudán a szakértők teljes titokban tártak fel egy 10. századi teljes temetőt – az ásatás 2017 novemberében kezdődött meg. A Budapesti Történeti Múzeum régészei igazi kincsekre bukkantak, a sírokban még kivételes állapotban fennmaradt textil- és bőrtárgyakat is azonosítottak. A 44 nyughely, illetve a bennük feltárt maradványok elemzése sokat segít a korabeli közrendű népesség életének megismerésében.

Szintén a honfoglalás korából származik az a temető, melyet a Jász Múzeum régészei vizsgáltak Jászfényszaru határában. A temető érdekessége, hogy egy szarmata település romjain alakították ki, így a lelőhelyen jóval korábbi, 5. századi maradványok is előkerültek.

Talán az év legfontosabb magyar régészeti áttörése a mohácsi csatához köthető.

Bár a szakértők régóta vizsgálják az ütközet tárgyi emlékeit, egészen 2018-ig nem tudták pontosan, hogy hol is zajlott le a sorsdöntő összecsapás. Tavaly egy tudományágak összefogásával végzett kutatásnak köszönhetően végre sikerült azonosítani a hírhedt csata helyszínét.

Magyarország alatt beszakadt a föld
Fél évezrede folyik a bűnbakkeresés, ideje lenne megérteni: a magyarok az utolsó pillanatig igyekeztek megvédeni országukat, de egy világbirodalom többszörös túlerejével szemben végül elbuktak.

A régészek mellett 2018-ban a magyar paleontológusok is fontos eredményeket értek el. Májusban jelent meg az a tanulmány, melyben Ősi Attila és Galácz András, az ELTE Őslénytani Tanszék munkatársai skót, illetve német kollégáikkal leírták a 180 millió éve, a mai Gerecse területén élt őskrokodilt, a Magyarosuchus fitosit.

Kiemelt fotó: Thinkstock

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.