Tudomány

Különös módon temettek egy nőt Óbudán

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2018. 06. 06. 16:18

A honfoglalás kori temetőben csak a nők és gyerekek sírjai árulkodnak jómódról, egy leleten pedig rituálé jelei látszanak. Budapest területén eddig soha nem tártak fel teljes X. századi temetőt, a munka titokban folyt.
Korábban a témában:

Talán nem csak a régészet vagy a korai magyar történelem iránt érdeklődők számára izgalmas hír, miszerint honfoglalás kori temetőt találtak Óbudán, a Harsánylejtőn folyó építkezések kapcsán. Egészen egyedi esetről van szó, hiszen Budapestről csak egyes sírokat, temetőtöredékeket ismerünk ebből az időszakból, itt viszont a temető teljes területét sikerült feltárni.

Sőt, a nedves, agyagos talaj szinte párját ritkító módon őrzött meg a tudomány számára fontos információkat rejtő textil- és bőrtárgyakat. Igaz, pont ezen okból a csontok meglehetősen rossz állapotban vannak, de kezdjük az elején.

Találkozhattak Árpád nagyfejedelemmel

Az ásatás tavaly novemberben kezdődött, amikor a terület felparcellázása után, a házak alapjainak kotrásával felszínre kerültek az első leletek. A Budapesti Történeti Múzeum régészei azonnal megkezdték a munkát, és anélkül hogy bárkit untatnánk a feltárás jogi szabályozásának részleteivel: az Örökségvédelmi Hivatal rugalmasságának köszönhetően sikerült a teljes temetőt megmenteni.

A terület védelmét viszont nem tudták megoldani, ezért az ásatás titokban folyt, csak a teljes leletmentés után, a napokban hozták nyilvánosságra. Az anyag feldolgozása is most kezdődött, ezért nagyon sok kérdésre nincs még válasz, de amit lehetett, azt a feltárást végző Dr. Tóth Anikó a Budapesti Történeti Múzeum régésze megosztotta a 24.hu-val.

Függőkkel díszített nyaklánc (Fotó: Tóth Anikó/Budapesti Történeti Múzeum)

A terület előnyös fekvése miatt a neolitikum óta szinte folyamatosan lakott, több történeti kor emlékei is előkerültek a környéken. A honfoglalás kori temetőhöz tartozó települést jelenleg nem ismerjük, a további vizsgálat talán korát is pontosítja majd. Ami biztos:

Valamikor a X. század utolsó harmadától a XI. század első három évtizedéig használták. Ezt követően a közösség vagy elköltözött, vagy az új, keresztény szokásoknak megfelelő temetkezési helyet kellett választania

– magyarázza a szakember.

Árpád sírja: nem tudjuk, mit keressünk
Nagyfejedelmünk nyughelyét – ha egyszer rátalálunk – pazarnak, és fényűzőnek várjuk, de épp a hun Attila király a példa, hogy ez nem törvényszerű.

Nyugat-keleti tájolás

Összesen negyvennégy, többé-kevésbé nyugat-keleti tájolású sírt tartalmazott, de ha hozzávesszük a korábbi talajművelés során elszenvedett sérüléseket, illetve hogy a legkisebb gyermekek maradványai nagy valószínűséggel teljesen megsemmisültek az elmúlt 1100 évben, valószínűsíthetjük: körülbelül 60 ember lelt itt végső nyugalomra.

A tájolás a korra jellemző, a többé-kevésbé annak szól, hogy iránytűt nyilván nem használtak, a Nap állása pedig évszaktól függően némi eltéréssel adja meg az irányt.

A maradványok pontos etnikumhoz kötése teljesen bizonytalan dolog – a korszakban a Kárpát-medencében általános leletanyag került elő, nyugodtan lehet a honfoglaló magyarságnak nevezni őket. Jómódú, de közrendű népességről van szó, erre több jel mutat és kifejezetten érdekes, hogyan lehet ezt megállapítani.

Hajfonatkorongok (Fotó: Tóth Anikó/Budapesti Történeti Múzeum)

Nem viselhettek tarsolylemezt

A sírok viszonylag sok ezüst, aranyozott ezüst ékszert tartalmaztak, ami gazdagságra utal. Tudni kell, hogy akkoriban az arany térségünkben nem volt akkora divat, mint gondolnánk, a mesterek inkább csak az ezüst művek hátteréhez használták. A testek mellé nem helyeztek fegyvert, sem rangra, méltóságra utaló tárgyat.

Bőven meglehettek rá az anyagi forrásaik, mégsem találtunk egyetlen veretes övet, övcsatot vagy tarsolylemezt. Hiányuk azért árulkodó, mert ilyen, úgynevezett rangjelző tárgyak csak az előkelőket illettek meg

– avat be Tóth Anikó.

A családok „gazdagságát” a nők és gyermekek reprezentálták, laikusként mondhatjuk úgy is: amijük volt, azt a családfő rájuk költötte – legalábbis a temetkezést illetően. Férfi sírok mellékleteként leginkább bronz gombokat és egy kis vas kést említhetünk, míg nők és gyerekek esetén többek között egy gyönyörű, függőkkel díszített ezüst nyakláncot, emellett ezüst karpereceket, hajfonatkorongokat. Jellegzetes még a veretekkel díszített nyakú ing, ami a női viselet legszebb része.

Boszorkány?

A régész itt tér ki a temető egyetlen, az első jelek alapján is rituális szertartás keretében elhantolt halottjára: egy nő egyik veretes cipőjét vagy csizmáját lehúzták a lábáról és lábszárára helyezték. Sajnos nagyon keveset tudunk őseink hitvilágáról ahhoz, hogy tudjuk pontosan mit is jelent ez. Marad a feltételezés és vannak is ötletek, a régész két lehetőséget említ.

  • Boszorkány lehetett, valamiféle ártó ember, ily módon próbálták megakadályozni, hogy visszatérjen a halálból.
  • Vagy épp az ellenkezője: a sztyeppei „pogány” hit úgy tartja, a másvilágon minden fordítva működik, ami itt bal, az ott jobb, ami itt ép az ott tönkremegy és fordítva. Lehet pont azt akarták biztosítani, hogy a lábbelit a túloldalon tudja viselni.

Biztosak egyik magyarázatban sem lehetünk.

Veretes lábbeli (Fotó: Tóth Anikó/Budapesti Történeti Múzeum)

Páratlan lehetőségek

A legtöbb honfoglalás kori sír eddig száraz, homokos talajból került elő, ami nagyon jól konzerválja a csontokat, de pusztítóan hat a szervesanyagból készült tárgyakra. Itt most más a helyzet. A Harsánylejtő nedves, agyagos közege komoly károkat okozott a csontmaradványokban, de megőrzött ritkaságszámba menő textilből és bőrből készült mellékleteket.

Annyira kemény és szívós a talaj, hogy látszanak a gödrök közti kényszerű kihagyások, ahol a korabeli sírásók is inkább feladták. „Cserébe” viszont megmaradtak az említett tárgyak, amelyekről a tervezett anyagelemzés értékes információkkal szolgálhat.

És nemcsak azok, hanem a fémek is: a múzeum ötvös szakmában járatos egyik munkatársa szerint a tárgyakon ránézésre legalább három típusú réz ötvözetet lehet megállapítani. Sőt, a maradványokon biztosan elvégeznek kórtani vizsgálatokat, illetve amennyiben a pénzügyi keret engedi összehasonlítják a DNS-mintákat is.

Az ezeregyszáz évvel ezelőtt élt „óbudai” közösség tagjai így kézzel fogható közelségbe kerülhetnek. Részletesebb eredmények jövőre várhatók, ígérni most csak annyit tudunk: visszatérünk még Harsánylejtő lakosaira, akik egy szerencsés találkozás folytán akár még élőben láthatták Géza nagyfejedelmet vagy Szent István királyt.

(Kiemelt képünkön a veretekkel díszített inget viselő nő maradványa. Fotó: Tóth Anikó/Budapesti Történeti Múzeum)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

FRANCE. PARIS (75) BELLEVILLE-MENILMONTANT. METRO
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.