Tudomány

Szántás semmisíthette meg a honfoglaló gyerek fejét

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2018. 07. 12. 14:38

Egyre több érdekesség kerül elő régészek keze nyomán a Jászságban: szokatlanul méretes szablya, lóval temetett gyerek, tarsolyzáró és bogozó a szarmata település romjain lévő honfoglalás kori temetőben.
Korábban a témában:

A Jász Múzeum régészei egy Jászfényszaru határában fekvő háromhektáros területen végzik a feltárást, amit az önkormányzat beruházás céljára fog eladni. Eredetileg szarmata település maradványaira számítottak, Jászfényszaru határában ugyanis több mint 40 szarmata lelőhely található. Az Alföld abban a korban rendkívül sűrűn lakott volt, kis falvaik sokszor egymástól néhány kilométernyire feküdtek. És nem is csalódtak, de erről majd később.

Összesen hat ilyet ismerünk

Amikor bő négy évszázaddal később a magyarok megérkeztek, a szarmata települések már eltűntek a föld színéről a mai Jászfényszaru határában is. Egyes jelek arra utaltak, hogy őseink temetőként használták a területet, a feltárás megkezdése után pedig a régészek titkos reményei valóra váltak:

A terület körülbelül egyharmadának átvizsgálása során eddig három honfoglalás kori sírt sikerült feltárni: egy feltételezhetően magas rangú harcosét és két gyermekét több értékes melléklettel

– mondja a 24.hu-nak Gulyás András Zoltán, a Jász Múzeum régésze, muzeológus.

A férfi nyughelye több szempontból érdekes. Egyrészt medencecsontja mellett egy bronz tarsolyzárót találtak, ami rendkívül ritka lelet: a Kárpát-medencéből mindmáig hat ilyen tárgy, három vas és három bronz tarsolyzáró ismert.

Ilés-Muszka Andrea

Óriási szablya – megfordítva

Ami talán laikusként még érdekesebb, a test mellett szokatlanul hosszú, 96 centiméteres szablya feküdt, de nem úgy, ahogy várnánk és számtalan szarkofágon látjuk lovagok, uralkodók domborművein, azaz markolatával „felfelé”. Itt a kard hegye mutatott a fej irányába.

Maga a szablya a sírban egyértelműen az illető harcos mivoltára utal, a fordított elhelyezés pedig arra, hogy tehetős, a vezető réteghez tartozó férfi lehetett

– emeli ki a szakember.

Mellette egy fiatal fiú maradványait rejtette a föld, a sírjában talált tárgyak alapján ő sem földművelésre, mások szolgálatára rendeltetett. Vaskést, csiholót, csikózablát, pontkörös díszítésű bogozót temettek vele és több nyílhegyet is találtak a sírban ami arra utal, egykori tegezét is elküldték vele a másvilágra.

Szétszántották

Múlt héten a régészek egy olyan hat év körüli gyermek sírját tárták fel, akit lóval együtt helyeztek végső nyugalomra.

Koponyája azonban hiányzott, Gulyás András Zoltán úgy véli, egy korábbi mélyszántás alkalmával semmisülhetett meg, a hantok ugyanis nagyon sekélyek.

Reménykedtek egy negyedik sírban is, ám ezt már megsemmisítették a mezőgazdasági gépek, ahogy a régész fogalmaz:

Teljesen szétszántott sírról van szó, a feltételezett csontváz darabjai szerteszét hevernek a környékén.

A munka augusztus végéig tart, és mint említettük, eddig a feltárandó terület körülbelül 30 százalékával végeztek a régészek. A föld alá nyilván senki nem láthat, de nagy reményeket fűzhetünk újabb honfoglaló sírok felbukkanására, a korábbi leletekről nem is beszélve.

A szarmata település eddig több ezer tárggyal szolgált, a régész ritka, a IV. század második feléhez köthető kerámiákat emel ki, de egy tárgy mindent visz: egy kulcsot.

A szarmatáknak földbe mélyített házaik voltak, amit nagy valószínűséggel nem zártak, a kulcs pedig egy római kulcs töredéke lehetett. Nem tudjuk, hogy került oda, mit kereshet egy ilyen tárgy egy egyszerű szarmata faluban.

Ilés-Muszka Andrea

A hunok elsöpörték őket

Végezetül kik azok a szarmaták? Több törzsből álló, indoiráni nyelvcsaládba tartozó lovasnomád népességről van szó, közülük a jazigok telepedtek le a Duna-Tisza-közén, közvetlenül a római Pannónia provincia szomszédságába. Többször háborúztak a Római Birodalommal, de békeidőben kifejezetten jó viszonyt ápoltak egymással, élénk volt köztük a kereskedelem.

1200 kilométeres csatornát ásott a szerelmes király
Csörsz árka egy érdekes védelmi rendszer az Alföld szegélyén.

A szarmaták hátában erős vonalat alkotott a Duna és a római limes, elsősorban északról és keletről kellett germán törzsek betöréseitől tartaniuk: ezért volt szükség az árokra, amelynek belső felére a kitermelt földből tömör sáncot emeltek, ezen kapukat nyitottak és behúzható hidakat létesítettek. A kapuk mellett állomásoztak a szarmata határőrök, őrállomásaik mellett egyes helyeken kisebb kereskedőbódék is álltak.

A ma Csörsz-árokként vagy Csörsz árkaként ismert hatásvédelmi létesítményt a IV. század második harmadában kezdték építeni, a több helyen mélységében tagolt rendszer befejezetlen maradt, de az eredetileg 4,4-10 méter széles, két-három méter mély árkok így is így is 1256 kilométeren futottak.

Nem tudjuk, mennyire volt sikeres a rendszer, az V. században érkező hunok elsöpörték a szarmatákat, de még Pannónia provinciát is elfoglalták, az árokrendszer elvesztette funkcióját, ám több szakasza továbbra is használatban maradt.

(Kiemelt kép: Ilés-Muszka Andrea)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

A gorgeous female standing behind blinds wearing lingerie and stockings

Az anális szex nem játék

Kommentek

EDITORS NOTE: Graphic content / A silicone sex doll is displayed on March 5, 2018 in a room of a "brothel like" establishment in Paris where customers can pay for sexual intercourse with dolls, the first of its kind in France.
Members of the communist and Front de gauche group at Paris' city council called on March 16, the closure of the place run by the Xdolls company. The study of a legal procedure have been presented at Paris city council on March 20. / AFP PHOTO / JOEL SAGET
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.