Tudomány

Meglepő dolgot tudtunk meg a kutyákról

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2018. 07. 05. 13:10

Egyedülálló magyar kutatás mutatott rá, hogy Bali félvad kutyái „boldogabbak”, mint gazdával élő, minden jóval ellátott társaik. Talán a kötöttségek okoznak bennük frusztrációt, és további kérdés, hogy a nyugati társadalmak családi kutyái is hasonlóan éreznek-e?
Korábban a témában:

A nyugati világban el sem tudjuk képzelni, hogy kanapén fekvő, kertben játszadozó, jóllakott és egészséges kutyusunk esetleg jobban érezné magát a mi gondoskodásunk nélkül. Még inkább ez az érzésünk, amikor kidobott, világárvája kutyatekintettel ránk sandító állatokat látunk. Ebben a környezetben objektíven kutatni sem lehet a kérdést, hiszen hiányzik a kontrollpopuláció.

Épp ezért ragadta meg a lehetőséget az ELTE Etológia Tanszékének kutatócsoportja, amikor Marco Adda, az Indonéziához tartozó Bali szigetéről megkereste őket. Ám mielőtt folytatnánk, fontos vázolni az ottani körülményeket.

Közös kutyák gazda nélkül

Becslések szerint a világon körülbelül 800 millió gazdátlan, úgynevezett pária kutya él főként az olyan elmaradott, meleg éghajlatú területeken, mint Afrika, Délkelet-Ázsia, Dél-Amerika – itt írunk róluk bővebben Csernobil kutyái kapcsán.

Jó magyar kifejezés nincs rájuk. Falkákban élnek településeken és azok környékén, élelmiszerhulladékból és a nekik vetett falatokból tartják fenn magukat. Egyikük sem tartozik kifejezetten egy emberhez, senki nem neveli vagy fogadja be őket, a közösség mégis gondoskodik róluk.

Ha úgy tetszik, ez a kutyatartás közösségi formája, ami nagyon idegen a mi szokásainktól, de évezredek óta működik a világ nagy részén. Olyannyira, hogy ezek az állatok alkotják a kutyafélék legnagyobb csoportját

– magyarázza a 24.hu-nak Dr. Kubinyi Enikő, a kutatás vezetője, az ELTE Etológia Tanszék tudományos főmunkatársa.

Vadon boldogabbak

Balin korábban 800 ezer ilyen eb élt, de egészségügyi okok miatt az utóbbi időben rengeteget kiirtottak, számuk néhány év alatt mára 150 ezerre csökkent. Kis részüket betelepült nyugatiak fogadják örökbe. Adda, aki egyébként kutyakiképző, és a helyi nonprofit Anthrozoológiai, Oktatási és Kinológiai Központot vezetője, már évek óta rendszeresen nyomon követi a Balin félvad körülmények között élő kutyák életét, sok egyedet közelről is ismer. Az ELTE etológusainak segítségét pedig ezek viselkedésének, személyiségének tudományos vizsgálatában kérte, amíg még nem késő.

Fotó: Marco Adda

Hogyan lehet innen, Magyarországról segíteni? A szakemberek egy kérdőíves módszert dolgoztak ki, amellyel 75 szabadon, vagy családban élő kutya személyiségét hasonlították össze a gazdák, illetve pária kutyák esetén az őket legjobban ismerő személyek bevonásával.

Az eredmények egészen meglepőek voltak: kiderült, hogy

a családban élő kutyák utcai társaikhoz képest aktívabbak, ingerlékenyebbek és agresszívabbak más kutyákkal szemben, erősebb bennük a zsákmányolási hajlam is.

Hangsúlyozzuk, a családi kutyák is ebből a csoportból származnak, de még kölyökként befogadták őket.

Azt hinnénk, az állatnak nem is lehet jobb, mint a biztos és bőséges élelem, az emberi gondoskodás, állatorvosi ellátás. Pedig ez nem ilyen egyértelmű. Talán a »rabság«, az állandó emberi kontroll okozta stressz tör ki belőlük ily módon, de ez egyelőre még csak feltételezés

– fogalmaz a szakember.

Szabadság versus teli has

Gondoljunk csak bele, ha tökéletesen gondoskodunk kutyánk testi és lelki egészségéről, eleget mozgatjuk szellemileg és fizikailag is, még akkor is mennyi korlátot állítunk elé. Nem döntheti el mikor, merre és mennyit mehet, kivel „barátkozhat”, mikor végzi a dolgát, vissza kell jönnie ha hívjuk, le kell ülnie az úttest előtt és még hosszan sorolhatnánk. Ezzel szemben a páriák igaz, hogy sokszor éhesek és betegek, de akkor és azt teszik, amihez épp kedvük van.

A kutatás eredménye rengeteg kérdést vet fel az állati, de akár az emberi viselkedéssel és lélekkel kapcsolatban, számtalan újabb vizsgálat kiindulópontja lehet. A laikus újságíróban önkéntelenül is felmerül Amerika és Afrika őslakóinak sorsa, akiknek a történelem során Európa vitte el a „civilizációt”. Kéretlenül és erőszakkal, sok köszönet nem volt benne…

Vagy az annyira emberinek tulajdonított szabadságvágy, amit Petőfi is kutyákkal és farkasokkal írt le, érdemes a címre kattintva elolvasni A kutyák dalát és A farkasok dalát. Utóbbi konklúziója:

Fázunk és éhezünk

S átlőve oldalunk,

Részünk minden nyomor…

De szabadok vagyunk!

A szabadság iránti vágy más fajok tulajdonsága is lehet? Reméljük, egyszer kiderül, de térjünk most vissza az etológiához és a szorosan vett tudományhoz.

Mi a helyzet a mi kutyáinkkal?

Miután a félvad ebek kiegyensúlyozottabbnak, boldogabbnak mutatkoznak, mint gazdás társaik, felmerül a kérdés: vajon otthon, a fotelben szunyókáló kutyusunk nem érzi jól magát?

Lehet, ha szabadon választhatnának, a mi kutyáink is inkább falkában élnének a szabadban, nem tudhatjuk

– jegyzi meg az etológus.

Ne feledjük azt sem, hogy Bali ebeinek jellemét évezredek óta tartó természetes folyamatok határozta meg. A mesterséges „szelekció” legfeljebb annyiban nyilvánult meg, hogy a haszonállatokra, emberre veszélyes egyedeket agyon csapták. Ezzel szemben a nyugaton velünk élő kutyákat teljes mértékben saját igényeink szerint alakítottuk, válogattuk, tenyésztettük olyanná, amilyenek most. Még a keverékeket is.

Ezért nem lehet rájuk további vizsgálatok nélkül alkalmazni a pária kutyákkal kapcsolatos megállapításokat.

(Kiemelt kép: Marco Adda)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Hungary's forward Adam Szalai (C) celebrates scoring with midfielder Balazs Dzsudzsak and defender Willi Orban (L) during the UEFA Nations League football match Hungary v Finland in Budapest on November 18, 2018. (Photo by ATTILA KISBENEDEK / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.