Tudomány

Új űrszonda csatlakozik az exobolygó-vadászathoz

A szakértők arra számítanak, hogy az új űrszondával legalább 3 000 új exobolygót fedezhetnek fel. Az eszköz tudományos programjában magyar kutatók is részt vesznek.
Korábban a témában:

A tervek szerint 2018. április közepén bocsátja fel a NASA a TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) űrszondát – írja az MTA oldala. Az űreszköz az éjszakai égbolt legfényesebbnek látszó csillagai körül kutatja majd az exobolygók nyomát.

A TESS a tranzitmódszerrel fogja keresni az égitesteket. A technika lényege, hogy a csillagok fényingadozását figyelve következtetnek az objektumok előtt elhaladó bolygók jelenlétére.

Az űrszonda fedélzetén négy nagy látószögű teleszkópot helyeztek el, melyek együtt 400-szor nagyobb területet képesek egyidejűleg észlelni, mint a Kepler űrszonda által eredetileg vizsgált égboltrészlet.

Ezek lesznek 2018 legnagyobb űrmissziói
Megint megcélozzuk a Marsot, a Hold sötét oldalára megyünk kertészkedni, és megkapjuk az első mintákat egy aszteroidáról.

Bár a TESS fő célja az új exobolygó megtalálása, elődeihez hasonlóan egyéb tudományos feladatai is vannak. A kutatók például arra számítanak, hogy az űrszonda a változócsillagok tanulmányozásában is segíthet.

A TESS tudományos programját George Ricker, az MIT munkatársa vezeti. A programban az amerikai intézmények (MIT, NASA, Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ, Űrtávcső Tudományos Intézet) szakérői mellett más országok tudósai is részt vesznek.

Magyarországról az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének több kutatója is csatlakozott a TESS asztrofizikai programjához.

Pál András, az MTA CSFK Csillagászati Intézet tudományos főmunkatársa felel a TESS-adatok MIT-n belüli fotometriai feldolgozásához szükséges programok fejlesztéséért. Ezek segítségével viszonylag gyorsan előzetes eredményekhez lehet jutni a TESS adataiból. Pál András az indítást követően, az úgynevezett „commissioning phase” során néhány hónapig az MIT-n dolgozik majd. Ekkor fogják beállítani és kalibrálni az űreszközt, és ekkor zajlanak majd az első megfigyelések is.

Szabó Róbert, MTA CSFK Csillagászati Intézet tudományos tanácsadója a TESS Asztroszeizmológiai Tudományos Konzorciumában (TASC) a Cefeida és RR Lyrae típusú változócsillagokkal foglalkozó munkacsoportot vezeti. A nagy pontosságú, folyamatos megfigyelések hozzájárulhatnak az efféle objektumok alaposabb megértéséhez.

Mivel cefeidák és az RR Lyrae csillagok kitűnő távolságindikátorok, elemzésükkel a magyar kutatók a galaktikus szerkezetet is vizsgálhatják. Ebben nagy segítség lesz az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia űrtávcsöve is.

(Kiemelt kép: NASA/MIT)

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.