Tudomány

Tényleg igaz: a kutya is lehet féltékeny

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2018. 06. 25. 18:53

Állatokat emberi tulajdonságokkal felruházó korunkban magyar kutatók találtak egy valós párhuzamot: a kutyák éppúgy mutatnak féltékenységet, mint az egy év körüli gyerekek.
Korábban a témában:

A cuki állatos képek és videók korában senki nem mondhatja, hogy ő bizony még soha nem vetített ki emberi érzelmeket állatokra – hajlamosak vagyunk erre még akkor is, ha tudjuk, az ilyesminek sokszor semmi alapja. Azt azért nem mondhatjuk, hogy soha, főleg ha olyan százszázalékos emberi környezetben élő, ősidők óta saját igényeinkre formált lényről van szó, mint a kutya.

Nemcsak a gazdikat és állatbarátokat érdekli, „mennyire emberi”, a kutatók is gyakran felteszik a kérdést, hogy egyes viselkedésformák mennyire csak az ember sajátjai, illetve kialakulásukban a faj vagy az azonos környezet, „életmód” mérvadó-e.

Tényleg féltékenység?

Így ugrunk át egy olyan érzésre, amit saját életéből nyilván mindenki ismer, és bármely kutyást megkérdezünk azonnal rávágja: az ebek rettentő féltékenyek tudnak lenni. Ha a gazda más kutyust simogat, a sajátja vérmérséklete szerint zavartan és aggódva a háttérbe vonul, aktivitásával próbálja felhívni magára a figyelmet, testével próbálja kilökni a másikat, vagy egyszerűen rátámad.

Valóban a féltékenységnek nevezett érzést élik át a kutyák is? Erre a kérdésre keresték a választ az ELTE Etológia Tanszék és az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársai spanyol vendégkutatók segítségével.

Mindenekelőtt érdemes definiálni a fogalmat.

Féltékeny viselkedés akkor jelenik meg ha egy, az egyed számára fontos kapcsolat léte veszélybe kerül egy harmadik fél miatt

– mondja a 24.hu-nak Abdai Judit, az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársa, a kutatás vezetője.

Két kutya, újság és kisautó

A tesztek során az alanyok négy „riválissal” szembeni viselkedését elemezték: ismerős kutya, ismeretlen kutya, ismerős tárgy (újság), ismeretlen tárgy (játékautó). A gazdinak mind a négy esetben ugyanúgy viselkedett, ahogy saját kutyáját szokta kényeztetni: azok a szavakat, hangsúlyokat, mozdulatokat használta.

A földre tett újság mint ismerős tárgy esetén a kutyák szinte egyáltalán nem reagáltak. Az autónál mint ismeretlen tárgynál miután megállapították, hogy élettelen dologról van szó, már csak az interakcióra fókuszáltak – a helyzet furcsaságát figyelték, vajon gazdi miért ajnározza azt a valamit. Egészen más volt a helyzet más ebekkel:

Amint a gazda más kutyáját simogatta, becézgette, a sajátja már aktívan közbeavatkozott: próbálta őket elválasztani, különböző mozdulatokkal saját magára felhívni a figyelmet

– emeli ki az etológus.

Ismerős és ismeretlen kutyákkal is hasonlóan viselkedtek, Mindkét esetben próbálták szétválasztani a gazdát és a riválist, illetve próbálták a gazda figyelmét magukra felhívni, viszont riválisra irányuló viselkedést igazán az idegen kutyánál találtak. Ez a kutató szerint (legalábbis részben) független lehet a féltékenységtől, egyszerűen jobban érdekelte őket az idegen kutya, akár  mint potenciális játszótárs. De az is lehet, hogy csak nem mertek közbeavatkozni.

Olyanok, mint az egy év körüli gyerekek

A kísérlet megtervezése biztosította, hogy az állatok viselkedésére nem volt hatással az egy háztartásban élő kutyák közötti dominanciarangsor, sem a területvédelem. Utóbbinak –a teszteket számukra idegen helyen végezték – köszönhetően a „féltékenységi reakció” palettájáról hiányzott az egyik véglet, az agresszió.

A végeredmény pedig, hogy a kutyák hasonló viselkedést mutattak, mint az egy év körüli gyerekek, amikor édesanyjuk egy másik gyerekkel foglalkozott. A féltékenységet tehát nem tekinthetjük egyedül az emberre jellemző egyedi érzésnek.

Sokkal messzebb menő következtetést ugyanakkor ebből a kísérletből még nem vonhatunk le.

Ahogy Miklósi Ádám, az ELTE Etológia Tanszékének vezetője az egyetem közleménye szerint fogalmaz: továbbra sem tudjuk például, hogy a kutyáknál és embereknél megjelenő féltékeny viselkedés azonos érzelmi háttérre vezethető-e vissza, de alapját képezheti további vizsgálatoknak, amik segíthetik a féltékenységből eredő viselkedési problémák kezelését.

(Kiemelt kép: Abdai Judit, MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Fotó: Marjai János/24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.