Tudomány

Ezek az állatok együtt élnek és halnak velünk

A kutyában és az emberben sok a hasonlóság: hízás, demenciaszerű tünetek, civilizációs betegségek. Legjobb barátunk öregedésének vizsgálata nemcsak abban segít, hogy minél tovább velünk maradhasson, de az időskori demencia megértésében, kezelésében is

A kutyák hozzánk képest gyorsan öregszenek, de életük ugyanúgy szakaszokra bontható: kölyökkor, kamaszkor, felnőttkor, időskor és matuzsálemi kor. Akárcsak az emberek, a különböző ciklusokban más és más törődést igényelnek, amit nagyon fontos figyelembe venni a gazdiknak, hiszen a felelősség nem csak a sétát és a játékot jelenti. Sőt.

Az ELTE Szenior Családi Kutya Program legújabb kutatása az életkor és az egészségi állapot kapcsolatát vizsgálta kutyákon, figyelembe véve a kutya és a gazda számos egyéb tulajdonságát is. Az eredmények összessége nagyon komoly távlatokba vezethet nemcsak az állatokkal való méltó bánásmód tekintetében, de az emberi gyógyászatban, az élethosszig tartó egészség elérésében is.

Párhuzamosan öregszünk

Ha az ember ebek öregedését kutató tudóssal beszél, nem állhatja meg, elsőként a kutyaévek-emberévek átszámítására kell rákérdeznie.

Egy ember él mondjuk 80, egy kutya általában 12-13 évig, ebből ki lehet számolni a »váltószámot«, csakhogy nincs semmi értelme. Sok eb egyéves korára ivarérett, amit semmiképp nem mondhatunk el 7-8 esztendős gyerekekről, illetve a nagytestű állatok várható élettartama körülbelül kétharmada a kicsikének. Elnagyolva annyit mondhatunk: a kutyák körülbelül ötször gyorsabban öregszenek nálunk

– mondja a 24.hu-nak Dr. Kubinyi Enikő etológus, a kutatócsoport vezetője.

Időben eltérően, de az élettani folyamatokat tekintve párhuzamosan idősödünk, és mint kiderült számos folyamat egyformán zajlik bennünk. Mivel a kutyák szorosan együtt élnek velünk, őket is ugyanazok a környezeti hatások és bántalmak érik, de életmódjuk is a gazdáéhoz igazodik.

Az emberhez hasonlóan hajlamosak például spontán időskori demenciára, és mivel öregedésük gyorsabb, így a folyamat könnyebben, gyorsabban vizsgálható. A tudomány számára rendkívüli jelentőséggel bír – a kutatásokban leggyakrabban használt rágcsálókkal szemben – rendkívül változatos genetikájuk és életkörülményeik.

Mielőtt bárki „rosszra” gondolna a kísérleti egerek említése miatt: a kutyusok gazdájukkal együtt vesznek részt a kísérletekben, amelyek számukra nem több, mint játékos, érdekes helyzetek sorozata, illetve nagyon sok információ a gazdik tapasztalataiból, otthoni megfigyeléseiből származik.

ELTE Szenior Családi Kutya Program

Őrlő traumák

Ahogy már utaltunk rá, a várható élettartam és az egészségben eltöltött évek száma – az az időtartam, ameddig a szervezet nem szenved súlyos vagy krónikus betegségektől – nagyban függ a fajtától és a testmérettől, ám olyan egyéb tényezőktől is, mint a táplálkozás, életmód vagy a genetika. Az eredmények némelyike viszont még a kutatókat is meglepte.

Az ELTE tudósai például a világon elsőként elemezték a traumatikus események hosszútávú hatását a kutyák egészségére. Azok a kutyák, akik életük során valamiféle megrázó élethelyzetet éltek át (amely annyira megviselte őket, hogy az mind a mai napig hatással van a viselkedésükre), nagyobb valószínűséggel szenvedtek egészségügyi panaszoktól.

Ilyen következményekkel járhat, ha a kutya menhelyre került, gazdát váltott vagy megváltozott a család szerkezete – születés vagy halál miatt például –, a kutya súlyos sérülést szenvedett vagy elhúzódó betegséggel küzdött, esetleg elveszett. Amennyiben az eb több ilyen eseményt is átélt, a gazdák nagyobb valószínűséggel számoltak be arról, hogy viselkedésén ezek a múltbeli események maradandó nyomot hagytak.

Hasonlóan az embereknél feltárt összefüggésekhez, ahol a gyermekkorban átélt traumatikus élmények komoly negatív hatással vannak a szellemi és fizikai egészségre a későbbiekben is.

A hatás ráadásul még jobban felerősödik, amennyiben a gyereket több traumatikus esemény is éri. Az ismételten átélt, extrém stresszel járó élethelyzetek a stresszhormonszint emelkedéséhez, az immunrendszer csökkent működéséhez és felgyorsult öregedéshez vezethetnek.

Népbetegség emberek és kutyák között

A legnagyobb bajt viszont épp akkor okozhatjuk kedvencünknek amikor azt hisszük, jót teszünk: azzal sodorjuk őket veszélybe, amivel saját magunkat.

Korunk népbetegsége az elhízás, és a kövér kutyák aránya együtt nő a túlsúlyos emberekével. Az ok is ugyanaz: mozgásszegény életmód, túl sok bevitt kalória. Ott tartunk, a túlsúly mára a kutyák egészségét veszélyeztető legkomolyabb rizikófaktorrá lépett elő

– mondja a szakember.

Nem kell túlzásba vinni a jutalomfalatot, ne etessük ételmaradékkal, főleg ne tömjünk beléjük édességet. Egy kutya soha nem lakik jól, ösztönösen annyit eszik, amennyi csak belé fér, nyilván folyamatosan kapható egy kis nasira. Ha a kedvében akarunk járni, inkább egy kiadós sétával, dögönyözéssel, játékkal tegyük. És legalább magunknak ne hazudjunk:

Óriási probléma, hogy a gazdák nem ismerik fel időben, vagy nem ismerik el, ha kutyájuk hízni kezd

– emeli ki a tanulmány. Persze a mindennapokban nem könnyű észrevenni lassú változást, ebben segít ez az ábra:

ELTE Szenior Családi Kutya Program

A túlsúlyosként vagy kövérként kategorizált kutyákat itt a ábrán a 4-es és az 5-ös kategória mutatja, komoly a tét:

Körükben gyakrabban fordul elő a cukorbetegség, az ízületi gyulladás, vizeletvisszatartási zavarok, valamint légzési elégtelenség.

Így segítse az idős kutyát

 

A hízás mellett nem könnyű azt sem észrevenni, hogy a kutyus bizony már nem a régi, a kor előrehaladtával viselkedésbeli és élettani változások mutatkoznak. Ilyenkor pedig másfajta étrendre és törődésre van szüksége, a kutatócsoport ehhez is mellékel néhány tippet:

  • Rendszeresen ellenőrizzük kutyánk súlyát és kondícióját. Módosítsuk az ételadagokon a változó tápanyagigényeknek megfelelően.
  • Lássuk el az életkorának megfelelő típusú táplálékkal. Az idős kutyák étrendje jó minőségű fehérjékből és kis mennyiségű zsírból álljon, emellett legyen könnyen emészthető. Az étrendnek tartalmaznia kell az idős kutyáknak megfelelő vitaminokat és nyomelemeket.
  • Hasznos lehet kis mennyiségben megfelelő gyümölcsök, zöldségek és gyógynövények etetése.
  • További táplálékkiegészítők, például a halolaj és a zöldkagyló por segíthet az ízületek egészségesen tartásában.
  • Rendszeresen ellenőrizzük az állatorvosnál, hogy nem bukkannak-e fel a gyakori „öreg kutya panaszok”, mint az ízületi gyulladás, fogproblémák vagy fertőzések.
  • Tartsuk tisztán és egészségesen kutyánk fogait.
  • Ha lehetőségünk van rá, gondolkozzunk el a kutya fizioterápián, hogy enyhítsük és megelőzzük az arthritis-szel járó fájdalmas tüneteket.
  • Amennyiben a kutyánk egészséges és terhelhető (nem jár fájdalommal számára a mozgás), vigyük rendszeres nem túl megerőltető sétákra, hogy karban tartsuk az izmait és ízületeit.
  • Foglalkozzunk és töltsünk időt vele, legyen szó akár fésülésről, autózásról, trükkök tanulásáról vagy játékról.
  • Fésülés, dögönyözés közben fordítsunk kiemelt figyelmet az esetleges fájdalmasan érzékeny pontokra, újonnan megjelenő csomókra és duzzanatokra. Ha valami gyanúsat találunk, mutassuk meg mielőbb az állatorvosunknak.
  • Próbáljuk megelőzni, hogy kutyánknak traumatikus élményekben legyen része, például ne kerülhessen bajba akkor sem, ha már nem igazán hall és így nem reagál arra, ha hívjuk. Ne felejtsük el, hogy így már a közeledő autó hangját sem hallja meg!

Illusztráció: ELTE Szenior Családi Kutya Program

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik