A Global Footprint Network adatai szerint idén augusztus 1-jén lépjük át azt a dátumot, amikor az emberiség fogyasztása túllépi azt a szintet, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni, illetve elnyelni. Tavaly ez a nap egy nappal később, augusztus 2-án jött el, 1970-ben viszont még csak december 23-án értük el a túlfogyasztás határát – közölte a WWF Magyarország.
Kevés ez az egy bolygó
A Túlfogyasztás Világnapja azt a hatalmas nyomást jelképezi, amelyet az emberiség, illetve az emberi tevékenység a Föld ökoszisztémájára gyakorol. A jelenlegi fogyasztást tekintve az emberiség úgy él, mintha 1,7 Föld állna rendelkezésünkre.
A fogyasztás mértékét tekintve ez egy globális átlag, ami országonként más és más képet mutat. Ha a világ teljes lakossága úgy élne, mint a kanadaiak, akkor már március 18-án eljönne a Túlfogyasztás Világnapja, Németország esetén ez a nap május 2-án jönne el, Kínában pedig június 15-én. Tavaly Luxemburg volt a rekorder, idén azonban Katar megelőzte: ha az egész emberiség olyan életmódot folytatna, mint a katariak, akkor már február 9-én elérnénk a Túlfogyasztás Világnapját.
Magyarországon is jóval túllépjük az ideális fogyasztási szintet, hiszen ha az egész világ úgy élne, mint hazánkban, akkor
Hogy is van ez?
Adja magát a kérdés, ha augusztus 1-jén feléltünk mindent, mi lesz év végéig és hogyan kezdünk tiszta lappal minden év elején? A 24.hu-nak korábban Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője magyarázta el a helyzetet.
Adott egy képzeletbeli család, akinek van egy komolyabb összeg a bankszámláján, egyetlen jövedelme pedig ennek az éves kamata. Ha ennél többet költenek, azt csak úgy tehetik meg, ha megdézsmálják a számlán lévő pénzt. Könnyű belátni, a betét egyszer elfogy, többé kamatra nem számíthatnak, a család számára itt a történet vége.
És mit takarnak a természet erőforrásai? Ezt az úgynevezett ökológiai lábnyom adja meg: egzakt módszer annak meghatározására, hogy egy társadalomnak adott fejlettségi szinten mekkora területre van szüksége. Tartalmazza:
- a fosszilis energiahordozók elégetéséből származó CO2 elnyeléséhez szükséges erdő és tenger területét;
- a tenyészett állatok számára szükséges legelők területét;
- az elfogyasztott, feldolgozott halak számára szükséges vízfelületet;
- a megművelt termőföldek területét;
- az éves faigényt biztosító erdő területét;
- az emberi infrastruktúrához szükséges beépített területet
Egyszer csak nincs tovább
E hat tényezőből kiszámolhatjuk az egyes emberek, cégek, városok, régiók, országok, kontinensek és az egész emberiség ökológiai lábnyomát. Ön is kiszámolhatja a sajátját például itt.
Az ökológiai lábnyom mértékegysége a globális hektár, a jelenlegi népesség mellett egy ember számára 1,8 globális hektár áll rendelkezésre.
De ha csak egy bolygónk van, hogyan használhatunk 1,7-et? Úgy, hogy túlhalásszuk a tengereket, kivágjuk az erdőket termőterületekért, és a sort folytathatnánk. A bankbetétes példa alapján: évi költésünk 1,7 egységet tesz ki, ebből 1 egységet a kamat fedez, 0,7-et pedig a törzstőkéből veszünk ki.
Ha a túlfogyasztás elér egy bizonyos szintet, a Föld ökológiai rendszere összeomlik, és akkor tényleg eljön az a pont, ahonnan nincs tovább.
Illusztráció: SERGIO HANQUET / BIOSPHOTO
