Bár sokan érintetlen környezetként tekintenek az Antarktiszra, az eddigi kutatások azt mutatják, hogy már a jeges kontinens sincs védve az emberi tevékenységtől. A Greenpeace szakértői a közelmúltban úgy döntöttek, hogy elutaznak az Antarktiszhoz, hogy felmérjék a szennyezettség mértékét – számol be az IFLScience.
A kutatók nyolc felszíni vízmintát és további kilenc tengeri vízmintát gyűjtöttek be. Az adatok alapján a felszíni mintákból hét, a tengeriekből pedig kettő tartalmazott mikroműanyagokat.
A csapat emellett az antarktiszi havat is megvizsgálta. Az elemzett kilenc hómintából hétben mutatták ki a per- és polifluorozott alkilezett anyagok (PFAS) jelenlétét. Ezeket a vegyületeket számos ipari és fogyasztói ágazat felhasználja, a korábbi kutatások pedig rávilágítottak, hogy
Az új jelentés szerint még a déli földrész legelzártabb térségeire is hat a szennyezés. A felfedezés különösen azért aggasztó, mert ezek a régiók rengeteg veszélyeztetett fajnak, így a bóbitás pingvinnek, a tőkebálnának és a füstös albatrosznak is otthont adnak.
Úgy gondolhatunk az Antarktiszra, mint egy elszigetelt és ősi vadonra, de a szennyezéstől a klímaváltozáson át az ipari krillhalászatig az emberiség lábnyoma egyértelműen kimutatható
– nyilatkozta Frida Bengtsson, a Greenpeace Antarktika-védő projektjének tagja. A szakértő hozzátette, azonnali lépésekre van szükség a terület védelmében.
John Hocevar, a Greenpeace USA munkatársa hozzátette, az Antarktisz megóvásába a vállalatoknak és kormányoknak is be kell kapcsolódniuk.
A jeges térség védelmében a Greenpeace egy olyan óceáni természetvédelmi terület létrehozását javasolja, amely 1800 négyzetkilométert fed le. Ha létrejönne a terület, a Föld legnagyobb védett övezete lenne. Az elképzeléssel az Európai Unió is foglalkozik, az ügyben a döntés idén októberben születhet meg.
(Kiemelt kép: Pixabay)
