Az 1990-es évektől tudjuk, hogy számos kétéltűfaj eltűnéséért egy bizonyos kitridgomba, a Batrachochytrium dendrobatidis (Bd), pontosabban az általa okozott betegség felelős. Most egy nemzetközi vizsgálat 234, a világ különböző részeiből származó mintát elemezve arra kereste a választ: honnan indult az élősködő, mikor kezdett el terjedni és milyen változatai jöttek létre eddig?
A londoni Imperial College vezette munkában 38 intézmény kutatói vettek részt, hazánkat dr. Vörös Judit a Magyar Természettudományi Múzeum főmuzeológusa, a Kétéltű- és Hüllőgyűjtemény vezetője képviselte. A Science-ben közölt eredmények alapján lehetővé válhat a hatékony védekezés, mielőtt túl késő lenne.
KISZOLGÁLTATOTT KIS ÁLLATOK
Érdemes azzal kezdeni, hogy az élőlények kétéltűeknek nevezett osztályába tartozó békák, gőték, szalamandrák az állatvilág legsérülékenyebb tagjai. Életmódjukból adódóan vízre és szárazföldi környezetre is szükségük van, ezért gyakorlatilag két fronton kénytelenek szembenézni az emberi tevékenység káros oldalaival, rendkívül érzékenyek a környezetszennyezésre és a klímaváltozás hatásaira.
Vékony, »áteresztő« bőrük van, mert részben ezen keresztül lélegeznek, illetve tartják fenn elektrolitháztartásuk egyensúlyát, ám így a mérgező anyagok, kórokozók is könnyen a szervezetükbe jutnak
– magyarázza a 24.hu-nak Vörös Judit.
Az egyre szárazabb klíma miatt rohamosan szorulnak vissza a vizes élőhelyek, az aszályok gátolják szaporodásukat, de a kiszámíthatatlan időjárás is pusztító. Utóbbira csak egy példa, sajnos egyre gyakoribb hazánkban is: februárban kellemes időben a békák felébrednek hibernált állapotukból, majd hetekkel később megjön a fagy, szó szerint belefagynak a tóba.
MEGÁLL A SZÍVÜK
Mindezt tetézi ez az önmagában is óriási fenyegetést jelentő élősködő. A kétéltűek bőre sok keratint tartalmaz, ami kiváló tápanyag a mikroszkopikus gombának: vízben úszó spórái rátapadnak, majd kifejlődnek, elszaporodnak.
Magát a gomba okozta betegséget kitridiomikózisnak nevezzük. Az állat bőre megvastagszik, nehezebbé válik a bőrlégzés és az ioncsere, egy idő után felborul az elektrolitegyensúly, végül az egyeddel szívleállás végez
– részletezi a szakember.
A kétéltűek ma ismert 1300 fajából eddig hétszáznál mutattak ki Bd-fertőzöttséget, de az arány valószínűsíthetően ennél magasabb, hiszen még nem vizsgáltak meg minden fajt. A mortalitást számtalan olyan tényező befolyásolja, mint például az éghajlat, az állat kondíciója, az állat bőrén élő baktériumok összetétele, az érintett populáció genetikai változatossága vagy éppen az, a gomba mely variációjáról van szó.
Sok még a kérdés, hiszen egyes kétéltűek csak hordozók, míg mások belepusztulnak, egyes populációkat 100 százalékban kiirt, míg máshol vannak túlélők. Magyarországon például a Bd egyik legveszélyesebbnek számító variációja van jelen, még sem okoz tömeges elhullást, míg máshol a „gyengébb” változatok is komoly pusztítást végeznek.
Ökölszabályként annyi látszik, hogy ahol a betegség pusztulással jár, ott nagy a halandóság, a betegséget legyőző egyedek viszont immunissá válhatnak a kórra.
MI OKOZTUK, MI ÁLLÍTHATJUK MEG
És itt válnak fontossá a friss kutatási eredmények, amelyek szerint a globális pusztulásért felelős gomba Kelet-Ázsiából származik, az elmúlt 50-120 évben terjedt el világszerte, miközben újabb mutációkat hozott létre, és ezen változatosságnak is most még csak kis részét sikerült feltárni.
Miért lényeges mindez? A leginkább azért, mert pont ennyi ideje vált globálissá és ért el hatalmas méreteket a hobbiból tartott kétéltűek kereskedelme. Vagyis a kórokozó ki tudja hány variációjának elterjedéséért az emberi tevékenység felelős, így a megoldás is a mi kezünkben van.
Ehhez viszont Vörös Judit szerint teljes összefogásra van szükség az egyéntől a döntéshozatal legmagasabb szintjéig,
Nagyon oda kellene figyelni az országokon, kontinenseken keresztül szállított állatok fertőtlenítésére, tesztelni őket a gombára és karanténban tartani őket a betegség tüneteinek esetleges jelentkezéséig. Ugyanez elvárható lenne a nagy- és kiskereskedőktől, de még az állatot megvásárló hobbi tartóktól is. Olyan apróságok válhatnak a fertőzési mérföldkővé, amire az ember legjobb szándéka ellenére sem gondol előre.
A példa kedvéért valaki Batrachochytrium dendrobatidisszal fertőzött kétéltűt vett külföldről, de betegség még nem alakult ki, az állat tünetmentes. De a spórák ott lehetnek, a terráriumban lévő vízzel a lefolyón át a természetbe jutnak. Kész a baj.
(Kiemelt kép: Bakteriális fertőzéstől és a vegyszeres permetezés hatásaitól szenvedő kék levelibéka gyógyszeroldatos tartályban egy ausztrál állatkórházban. Fotó: MTI/EPA/AAP/Brian Cassey)
