Tudomány

Magyar kutató fedezett fel egy új állatfajt

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2017. 11. 11. 11:00

Az alig két centis színes apróság zavartalanul folytatja mindennapjait, hogy egy népszerű brazil író nevén létezése immár hivatalosan is megállapíttatott. Ha viszont így folytatjuk, nem lesz sokáig köztünk.
Korábban a témában:

A polihisztorok ideje réges-régen lejárt, ma már a legnagyszerűbb elmék is csupán saját, szűk szakterületükön mozognak biztonsággal. Így van ez a herpetológiával, magyarul a hüllőkkel és kétéltűekkel foglalkozó tudományággal is.

Brazil kutatók szó szerint versenyt futnak azért, hogy még azelőtt feltérképezzék és lehetőleg megóvják a rohamosan fogyatkozó esőerdők élővilágát, mielőtt késő lenne.

Túlzás nélkül állíthatjuk: az ember számolatlanul irt ki fajokat még azelőtt, hogy megismerné, felfedezné őket.

Hang alapján lámpával

A dzsungel gazdagsága elképesztő, feltérképezése nemzetközi összefogással könnyebb. Új levelibéka-fajt találni – ezért utazott állami ösztöndíjjal Dr. Vörös Judit, e rendszertani család nemzetközileg is elismert magyar szakértője, a brazíliai Ilheus városába.

A település mellett fekszik az Atlanti-esőerdő egy elszigetelt foltja, a mezőgazdaság és a fakitermelés által még érintetlenül hagyott, elszigetelt terület. Ide, főleg a világ másik feléről nem azért hívnak specialistát, hogy ha találnak valamit jó, de ha nem akkor is.

Az erdőt járva a brazil kollégák olyan, meghatározásuk szerint levelibékáktól származó jeleket találtak, hangokat hallottak, amely alapján feltételezték: egy eddig ismeretlen faj bujkál a sötétben

– mondja a 24.hu-nak Dr. Vörös Judit főmuzeológus, a Magyar Természettudományi Múzeum kurátora, a Kétéltű- és Hüllőgyűjtemény vezetője.

A kis fickók ugyanis éjjel aktívak, a magyar tudós vezette csoport fejlámpával, zseblámpával sötétedéstől hajnal hasadtáig fésülte át érte az erdőt napokon, heteken keresztül. Figyeltek a lábuk elé – nem utolsó sorban a mérgeskígyók miatt –, a felettük összehajló növényzetre, de elsősorban a broméliák szemmagasságban lévő leveleit fürkészték.

És ő ott ült egy levélen

E növények speciálisan, a törzs körül tölcsérszerűen növő leveleiben ugyanis összegyűlik a csapadék, és ezek az apró, néhány deciliteres víztestek külön ökoszisztémákat alkotnak: elzárt világukban számos állatnak, növénynek, gombának adnak otthont.

Az egyik bromélia levelén pedig egyszer csak ott ült a később Phyllodytes amadoi-nak elnevezett faj első egyede:

Phyllodytes amadoi (fotó: Mirco Solé)

Eddig annyit tudunk róla, hogy a levelibékák egyik nemzetségének legkisebb tagjáról van szó, testhossza legfeljebb két centiméter. Rokonaihoz hasonlóan a nőstény a bromélia levelei közt felgyűlt vízbe teszi a petéit, itt bújnak elő és fejlődnek békává az ebihalak. Feltételezhetően később a kifejlett egyed is a »bölcső« 100-150 méteres körzetében éli le egész életét

– mondja a szakember.

Egészen elképesztő, nem győzzük hangsúlyozni: egy kisebb pohár víznek megfelelő élőhelyről beszélünk. Mégis vagy tucatnyi ebihal hetekig tartó fejlődése alatt talál benne elegendő eleséget: algát, szúnyoglárvát, „bepottyanó” rovart.

Aki megtalálja, el is nevezheti

Ahogy említettük, Vörös Judit Phyllodytes amadoi-nak nevezte el az új fajt. Az első szó adott, a rendszertanilag a nemzetséget jelöli, a másik viszont teljese egészében a felfedező döntése – egyetlen, teljesen logikus kikötés, hogy a név még ne legyen foglalt vagy mással nagyon könnyen összetéveszthető.

A magyar kutató Brazília és Ilheus városa iránti tisztelete jeléül választotta „keresztapának” Jorge Amado modernista brazil írót.

Amado Ilheusban élt és alkotott, ráadásul odavolt a békákért. Bárhol járt a világban, mindig hazahozott valamilyen békás szuvenírt, ezek egy része ki van állítva Salvadorban, a Jorge Amado múzeumban. Innen jött az ötlet

– fogalmaz a biológus, aki egyébként „magánemberként” is Amado munkásságának tisztelője.

Mindent tönkre teszünk

Visszatérve a békára, nem tudni, milyen jövő vár az éppen csak leírt fajra. Egyedszámának és elterjedési területének feltérképezése további vizsgálatokat igényel. Általánosságban viszont elmondhatjuk: semmi jóra nem számíthat. Tömegében még mindig hatalmas az Atlanti esőerdő, de az emberi tevékenység egyre kisebb, egymástól elszigetelt élőhelyekre szabdalja.

Utak, mezőgazdasági területek, gyárak vágják el egymástól a populációkat, amelyek így nem tudnak odébbállni, ha a adott területen nehézségekbe ütköznének, illetve megnehezíti a párválasztást is. A magukra maradt, kis közösségek sebezhetővé válnak. Rövid távon ez nyilván nem érinti az életüket 150 méter sugarú körben élő levelibékákat, de a távolabbi jövőben igenis problémát jelenthet.

Két Phyllodytes bújik meg a bromélia szárában összegyűlt vízben (fotó: Konrad Mebert)

Sötét jövő vár rájuk

A legnagyobb veszélyt most az jelenti rájuk, hogy kétéltűek: egyszerre van szükségük élhető, tiszta vízre és egészséges szárazföldi környezetre. Indikátorfajoknak is nevezik őket, mert hamar és drasztikusan reagálnak a környezeti változásokra, környezetszennyezésre.

Ami például evolúciós előny a békáknak, hogy bőrükön keresztül is lélegeznek, tüdejük mellett a bőrükre kiválasztott nyálkába beleoldódó oxigént is képesek hasznosítani, az ember közbelépésével komoly hátránnyá válik: a szennyezett víz könnyen elpusztítja őket.

A kétéltűek tehát az egyik legsérülékenyebb állatcsoport, az eddig leírt több mint 7500 faj legalább felének csökkennek az állományai, és egyharmadukat kihalás fenyegeti.

Több mint 300 millió évet éltek meg és éltek túl a Földön, most az emberi tevékenység néhány évtized alatt meghúzta felettük a lélekharangot.

Mára közel 200 olyan fajról tudunk, amely élőhelyeik tönkretétele vagy rejtélyes betegségek terjedése miatt végleg eltűnt a föld színéről. Igaz, időről-időre felbukkannak a tudomány számára mindaddig ismeretlen képviselőik is, de a veszteséget nem pótolhatja: minden egyes faj kipusztítása megbocsáthatatlan, helyrehozhatatlan bűn.

(Kiemelt képünkön: Phyllodytes luteolus portréja. Fotó: Konrad Mebert)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

This handout picture released on June 25, 2018 shows Turkish President Tayyip Erdogan and his wife Emine Erdogan greeting supporters gathered above a balcony at the headquarters of the AK Party in Ankara, on June 24, 2018 as they celebrate Erdogan winning five more years in office with sweeping new powers after a decisive election victory.
A night of triumph for Erdogan saw the man who has dominated Turkey for the last 15 years declared winner of presidential poll without needing a second round and lead his ruling party-led alliance to an overall majority in parliament, as his main rival accepted the outcome despite bitter complaints over the conduct of the campaign. / AFP PHOTO / TURKISH PRESIDENTIAL PRESS SERVICE AND AFP PHOTO / KAYHAN OZER / RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO / TURKISH PRESIDENTIAL PRESS  SERVICE / KAYHAN OZER" - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.