Az LG Magyarország országos, a 18-65 éves korcsoportra reprezentatív kutatásban vizsgálta, hogy milyen véleménnyel vannak magukról és egymásról a számítógépes és mobilos játékok kedvelői. A felmérés célja, hogy felhívja rá a figyelmet: a játék sokkal szélesebb körben elterjedt hobbi, mint gondolnánk.
A kutatás eredményei alapján a videojátékokkal nem játszók véleménye a gamerekről sztereotip: a válaszadók 86 százaléka férfinak, 77 százalékuk pedig fiatalnak képzeli el a játékosokat. Továbbá jellemzően úgy gondolják, hogy a játékosok magányos, otthonülő emberek, akik nem sportolnak, a játékon kívül nincs hobbijuk, nem szívesen utaznak, illetve nem figyelnek oda a táplálkozásukra és a megjelenésükre.
Az aktív játékosok csoportját a kutatás eredményeinek kiértékelésekor azok alkották, akik a videojátékozást fontos időtöltésnek tartották az elmúlt egy évben. Érdekesség, hogy az ő megítélésük a leginkább sztereotip a saját csoportjuk nemét és életkorát illetően: a válaszadók 92 százaléka inkább férfinak gondolja a gamereket, 84 százalékuk pedig fiatalnak tartja őket. Bár az egyéb területeken (sport, bulizás, társaságkedvelés, mozgalmas életmód) ők gondolkodnak a legkevésbé sztereotip módon a játékosokról a három csoport közül, még e csoport tagjainak többsége is inkább tartja otthonülőnek a játékosokat.
A valóságban ugyanannyi nő játszik, mint férfi
Az alkalmi játékosok körében a férfiak és nők aránya közel azonos (49 és 51%), ami az aktív játékosoknál sem tér el drasztikusan. Ennek a csoportnak 58 százaléka férfi, míg 42 százalék nő a felmérés szerint.
Bár más gamereket magányosnak és otthonülőnek látnak, a játékosok – legyen szó hétköznapi vagy aktív gamerekről – magukról mégis azt gondolják, hogy társaságkedvelőek, szeretnek utazni, a játékon kívül is vannak hobbijaik és fontos számukra a külső megjelenésük. A játékosok és nem játékosok nagyon hasonlóan vélekednek magukról – legyen szó táplálkozásról, sportról, bulizásról, társasági életről, utazásról, jövőbeli tervekről, hobbikról, megjelenésről vagy barátságról.
A kutatás eredményei alapján az egyetlen látható különbség, hogy az egészséges táplálkozást tekintve a nem játszóknak, míg a hobbik számát tekintve a játékosoknak van pozitívabb önképe – azonban ez sem kiugró eltérés. A valóságban tehát gamerek és nem gamerek hasonlóan élnek, és hasonlóan gondolkodnak magukról.