Bár a kalandjáték műfaj kedvelőit az utóbbi években nem igazán kényeztették el a fejlesztők jelentős alkotásokkal, hébe-hóba azért még mindig megjelennek olyan kihagyhatatlan darabok, amik az évek során szépen klasszikussá nemesülnek. Pontosan ilyen játék a 2015-ben kiadott Life is Strange is, aminek a számozás szerinti második, de (a Life is Strange: Before the Storm című spin-off után) valójában harmadik részében a 16 éves, mexikói származású Sean Diaz bőrébe bújhatunk.
Hősünk apjával és kilencéves öccsével, Daniellel él együtt Seattle-ben, a teljesen átlagos tinédzser nyugodt világa viszont pillanatok alatt a feje tetejére áll, mikor kiderül, hogy testvére különös erő birtokosa, aminek nincs is tudatában. A rendkívüli képesség megjelenése katasztrófát okoz, a testvéreknek pedig menekülni kell otthonról. De mégis hova mehet egy 16 és egy 9 éves gyerek?
Céljuk Mexikó, ahonnan apjuk származik, a mi feladatunk pedig az, hogy végig kövessük a testvérpár útját Amerika északi csücskéből egyenesen a déli határig. A játék nem egyszerűen egy A pontból B pontba tartó gyalogos szimulátor, ugyanis az előző részekhez hasonlóan itt is nagy a hangsúlyt kapnak a döntéseink, amiket az öt fejezet során kell meghoznunk. Jelentős újdonság ugyanakkor, hogy immár arra is figyelnünk kell, milyen módon viselkedünk, és adott esetben hogyan neveljük a kistestvérünket, illetve döntéseinkkel milyen példát mutatunk neki.
A történet során életszerűen kerülnek elő olyan témák, mint a rasszizmus, a bűnözés, a vallás és a komolyabb családi problémák. Utazásunk során sok kedves és kevésbé jóindulatú karakterrel találkozunk, akik hol segítik, hol nehezítik feladatunkat, hogy épségben eljussunk Daniellel a mexikói határhoz.
A Life is Strange 2 ügyesen építkezik az elődei által lefektetett alapokból, visszatérnek a hangulatos zenék és az egyedinek nevezhető, rajzfilmszerű grafika is. A fejlődés ugyanakkor tetten érhető, hiszen a korábbi részhez képest a textúrák javultak és a karakterek is finomabban animáltak, mint korábban. A játék ráadásul nemcsak technikailag fejlődött, de tartalmilag is, hiszen a 15-18 órára rúgó játékidő során hozott döntéseink a korábbinál több végkifejlethez vezetnek – éppen ezért a programot érdemes legalább kétszer végigjátszani, hogy a történetet több aspektusból is megismerhessük.
Az első befejezése után újra kézbe is vettük a kontrollert, kipróbálva, milyen, ha hagyjuk Danielt elkanászodni, vagy mi történik, ha szigorúan neveljük, vagy mi magunk lépünk a bűn ösvényére. Az eltérő döntéseknek hála teljesen új oldalát ismertük meg a szereplőknek és a történetnek. Az első Life is Strange-ben történetileg kevés időnk volt megoldani a fő konfliktust, itt viszont nem olyan pörgős a cselekmény, akadnak kifejezetten elgondolkodtató részek, és előfordult, hogy percekig ültünk egy döntés előtt, azon gondolkodva, mi lenne a valóban helyes lépés az adott szituációban.
A Life is Strange 2 ismét felejthetetlen élmény, aki szerette az első részt, annak mindenképpen ajánljuk a folytatást is. A hangulat ugyan ismerős, de a történettel egy egészen új oldalát mutatja meg a fejlesztő stúdió. A játékba ugyanakkor azok is bátran belevághatnak, akik lemaradtak a Life is Strange és a Life is Strange: Before the Storm című epizódokról: a sztori önmagában is megállja a helyét, ráadásul technikailag az elődöknél kiforrottabb programot kapnak, akik Sean és Daniel társául szegődnek.