Az elmúlt bő fél évtizedben erőszakos hatalomátvételek söpörtek végig számos országon világszerte, de legfőképp Afrikában. Kétrészes összeállításunkban először Mali, Bukina Faso, Niger, Szudán és Mianmar hatalomátvételinek történetét tekintjük át.
Naponta több ezren várakoznak az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának egyiptomi regisztrációs központja előtt. Sokuknak nem jut menekült státusz, viszont innen nincs hova menniük. Marsai Viktor helyszíni tudósítása.
Helyszíni riportunkból nemcsak az derül ki, miért nem sikerült átjutnia tudósítónknak a szudáni határon, hanem az is: miközben egy tyúk lemészárlása nem okoz gondot a szerzőnek, a megpucolása annál nagyobb kihívást jelent.
Miközben Szudánban a reguláris hadsereg és a különleges erők vetélkednek egymással, a legújabb puccs nyomán kialakult polgárháború ellenére még léteznek a demokráciáért küzdő gerillák is. Mit akarnak az egyes szereplők? Van-e esély a békére az egyik legnagyobb afrikai országban?
Csád keleti határa már tele van menekülttáborokkal, melyek városként funkcionálnak, a beözönlő menekültek miatt azonban havonta új menekülttáborok nőnek ki a földből.
Tizenkét órán át tartott az autóút a csádi fővárosból a szudáni határig: borjúgázolás, a megértése annak, mit jelent a szegénység, kultúrák háborúja a földművesek és az állattenyésztők között.
Az orosz–ukrán háború és a Gázában dúló konfliktus miatt kevés figyelmet kap az április óta dúló szudáni polgárháború, pedig a világ legnagyobb belső menekültválságát indította el, és ismét népirtás kezdődött az ország leginkább instabil régiójában.
A mentőakcióban a brit hadsereg 16. légi szállítású támadó dandárja, valamint a királyi tengerészgyalogság és a légierő több mint 1200 tagja vett részt.