A rövid távú és szimbolikus győzelmek helyett az Orbán-kormány jobban tenné, ha stabil kapcsolatokat építene az Egyesült Államokkal – annak belpolitikai folyamataitól függetlenül. Ez ugyanis a valódi magyar érdek.
Az Iszlám Állam Khorászán tartománya az elmúlt két évben nagyon ráállt Moszkvára, az iszlám ellenségének beállítva Oroszországot.
Ahogy elhúzódik a gázai konfliktus, egyre több feszültség válik láthatóvá az amerikai-izraeli kapcsolatokban.
Bár a Fidesz valószínűleg nem akar nagy formátumú államfőt, Novák Katalin utódjának is lehet szerepe az imázsépítésben.
Sem a népszerűtlenség, sem a nemzetközi kritika nem jelent rövid távon stratégiai korlátot az ország vezetése számára. Mindez tavasszal könnyen megváltozhat.
Motivációkat, elérhető célokat és ijesztő lehetséges kifutásokat is latolgatunk a forrongó Közel-Keleten Szalai Máté külpolitikai szakértővel az Első kézből podcastban.
Az izraeli hadsereg napokon belül megindulhat az egyiptomi határ mellett fekvő Rafah városba, ahol több mint egymillió palesztin zsúfolódott össze. A civilek védelmén túl számos más szempontból is stratégiai jelentőségű, hogyan alakul a rafahi csata.
Az elmúlt napokban Jemen mellett Irakban és Szíriában is bombázott Iránhoz és szövetségeseihez köthető célpontokat az amerikai hadsereg. Kérdés, hogy ami az elmúlt évtizedekben látványosan nem működött, az miért működne épp most.
Szalai Máté írása.
Az amerikai kezdeményezések visszafogására épülő stratégia ellehetetlenült.
Feszült hangulatban indult az új év a Közel-Keleten, ám Szalai Máté szerint a tragikus eseményeket nem szabad egy nagy háború első lépéseként értékelni, hanem külön-külön érdemes vizsgálni – már csak azért is, mert az eszkaláció veszélye a különböző helyszíneken jelentősen eltér egymástól.
2023 azt mutatta meg, hogy a magyar külpolitikát nem lehet mindig úgy értelmezni, mint az orosz érdekekhez való folyamatos igazodást. Az Orbán-kormány az idei év két nagy geopolitikai válságába is Moszkva céljaival ellentétes módon foglalt állást – írja Szalai Máté.
Szalai Máté írása arról, hogyan vált toxikussá az egyetemi közeg az izraeli-palesztin háború miatt.
Október 7-e óta a kilencedik nemzetközi akcióját hajtotta végre a hétvégén a jemeni húszi mozgalom Izraellel és nyugati partnereivel szemben.
Ötven, Gázában fogva tartott túsz szabadon bocsátása fontos eredmény Izrael számára, de a Hamász is jól jár, és elhúzhatja a tűzszünetet.
A lassan negyven napja tartó gázai háború egyik legmeghatározóbb kérdése, hogy mi lesz azzal a körülbelül kétszáznegyven tússzal, akiket a mai napig fogva tartanak Gázában.
A libanoni-izraeli határszakaszon egyre forróbb a helyzet. De a konfliktus eszkalálása egyelőre nem érdeke sem a Hezbollahnak, sem Iránnak.
Lélektani és politikai fordulópontot is jelenthet a gázai Al-Ahli kórházat ért támadás.
A válságot intenzív gondolkodás, újraértékelés és akár stratégiai jelentőségű változások is követhetik Washingtonban, Brüsszelben, Moszkvában és Pekingben egyaránt.
Még messze nincs béke Izraelben és a Gázai övezetben, és akár hosszú ideig is elhúzódhat a háború, ám a Hamász múlt szombati támadása után már most nyilvánvaló: az eseményeknek komoly politikai következményei lesznek a Közel-Keleten.
A politikai rugalmatlanság szolgálhat belpolitikai és külpolitikai célokat is, de a nemi egyenlőtlenség fenntartása önmagában is cél a konzervatív vezetés számára.
Akár húszezer halottja is lehet a Daniel nevű viharnak és az azt követő áradásoknak. A legtöbb áldozatot emberi mulasztás okozhatta.
Az olajban gazdag Rozsava többségében arabok lakta egyik tartományában keltek fel helyi törzsek a kurd vezetéssel szemben, politikai és gazdasági sérelmekre hivatkozva.
Történelmi jelentőségű döntés született a dél-afrikai Johannesburgban tartott BRICS-csúcstalálkozón: meghívnak a szervezetbe hat új államot. Milyen változásokat hozhat a bővítés a csoport életében?
