Növeli hadi célú kiadásait Kanada – az ország új vezetése így akarhatja elnyerni Donald Trump bizalmát, mivel Ottawa nem tervezi feladni az USA-val való védelmi kooperációt, még a politikai és kereskedelmi ellentétek dacára sem. Az amerikai elnök pedig akár vevő is lehet erre. De hogy jön ide az „Aranykupola” légvédelmi rendszere?
Bár a keddi tűzszünet gyakorlatilag Teherán teljes vereségét jelentette az iráni-izraeli háborúban, szakértők szerint az eseménysor hosszútávon erősítheti is a rezsimet, illetve annak keményvonalasait.
Hszi Csin-ping elnök fokozta Tibet amúgy is kemény elnyomását, és arra készül, hogy az idős vallási vezető halála esetén kijelölhesse az utódját.
Phenjan nukleáris arzenálja mellett a hagyományos fegyverkezés terén is erősítene.
Egyre feszültebb Tajvan és Kína viszonya, miközben Donald Trump homályban tartja, meddig menne el Kínával szemben, ám a térségbeli amerikai mozgolódás sokat sejtet. Úgy tűnik, Tajpej és Washington szerint sikerülhet elrettenteniük Kínát, még mielőtt az ázsiai nagyhatalom támadna.
Az USA nemrég afrikáner menedékkérőket fogadott be, akiket a globális szélsőjobboldal a „fehér népirtás” áldozatainak tekint. Bár a dél-afrikai kormány szerint az országuk egy békében élő „szivárványnemzet”, a valóság sokkal bonyolultabb.
Az, hogy atomhatalmakról van szó, még inkább komplikálttá teszi a helyzetet, hiszen ez a tény egyszerre lehet fékező és eszkaláló erő.
Justin Trudeau kétes öröksége ellenére a Kanadai Liberális Párt győzelmet aratott a konzervatívok felett a hétfői választásokon. Vékony többség birtokában kell szembenézniük az országot sújtó gondokkal: lakhatási válság, infláció, migráció. És akkor az amerikai fenyegetésekről még nem is beszéltünk.
Ujgurisztánt Kína sokáig szerette volna nyugati befektetők bevonzásával fejleszteni, ám, ahogyan az ott zajló incidensek, az erősödő rendőrállam és az ujgur nyelv elleni, a kulturális népirtást kimerítő hadjárat részletei mindinkább köztudottak lettek, a cégek menekülni kezdtek a régióból.
Kínának tavaly ősszel sikerült először teljes egészében körbekerítenie Tajvant, és amerikai sajtóértesülések szerint komplett haditerve is van a sziget blokádjára.
Új miniszterelnöke van Kanadának Mark Carney személyében, aki elmozdult a Justin Trudeau által képviselt baloldali és progresszív liberalizmustól. Trump vámháborúja és kötekedése pedig kimondottan jól jött neki.
Nehéz helyzetben van a védelmi garanciákra vágyó Szöul.
Miután a perzsa állam proxyjai, Libanontól Szíriáig, az egész Közel-Keleten visszaszorultak, otthon az ország mérsékelt elnökét a konzervatívok szorongatják.
A Hezbollah komoly bajban van – nemcsak katonailag, de politikailag és pénzügyileg is. A milícia meggyengülése milyen hatással lehet a térségre, és miként reagálhat az új helyzetre a Trump-adminisztráció?
A volt brazil elnököt azzal vádolják: puccsot szervezett annak érdekében, hogy 2022-es leváltása után is megtarthassa a hatalmát. Bolsonaro a Fehér Háztól kért segítséget – Trump pedig meg is tette ez ügyben az első, igaz, indirekt lépést. Milyen hatással lehet az ügy az amerikai-brazil kapcsolatokra?
Donald Trump, amerikai elnök Gázával kapcsolatos tervei egyre hajmeresztőbb fordulatokat vesznek.
Milyen atrocitások folynak a látszólag befagyott frontvonalak mögött?
Donald Trump felfüggeszti a világ különböző régióiba irányuló USAID-programot. A döntést az autoriter vezetők ünneplik El Salvadortól Oroszországig. De miért került a populista és diktátori hajlamú vezetők célkeresztjébe ez a program? És mi lehet a felfüggesztés következménye?
Vegyes fogadtatásban részesült Latin-Amerikában Donald Trump beiktatása. Mi várhat a kontinens délebbi felére, mennyiben reálisak az amerikai elnökkel kapcsolatos félelmek és remények?
Venezuelában továbbra is kaotikus a helyzet: a január elején beiktatott régi-új elnököt sokan csalással vádolják, miközben előbb letartóztatták, majd furcsa módon szabadon engedték az ellenzék vezetőjét.
Donald Trump azzal fenyegette meg Kanadát, hogy magas vámokkal kényszeríti térdre, és annektálná az országot. Csak a maga szokásos módján rá akar ijeszteni az északi szomszédra, vagy tényleg bekebelezné Kanadát?
Navalnij halálával felszínre törtek az emigrációba szorult orosz ellenzéki csoportok közötti feszültségek, mivel jórészt csak abban értenek egyet, hogy Putyinnak mennie kell. Milyen esélyei lehetnek ezeknek a megosztott politikai csoportosulásoknak, és mennyiben játszik mindez Moszkva kezére?
Izrael egyre nagyobb ütemben terjeszkedik a Gázai övezetben, katonái Szíriába is benyomultak. A zsidó állam nem először vállalkozik hasonlóra, ám a közvélemény nem biztosan szeretne újabb, hosszú távú megszállásokba belemenni.
Előrehozott elnökválasztás jöhet az ázsiai országban, az esélyes a baloldal jelöltje, aki ellen szintén büntetőeljárás folyik, és aki Kínával konstruktívabb együttműködést sürget.
