A kommunista vezetés 1941-ben, a német támadás hírére Szibériába evakuálta Vlagyimir Iljics Lenin bebalzsamozott holttestét. Kockázatos akció volt.
sztálin
Sztálin hátba támadta a németek ellen élethalál harcát vívó Lengyelországot, és Hitlerrel közösen leradírozta a térképről. A britek és a franciák ígérgettek, de valós segítséget csak Magyarország nyújtott a lengyeleknek.
Nyikita Szergejevics Hruscsovot valójában senki nem vette komolyan, ennek köszönhette Sztálin alatt az életét, a diktátor halála után pedig teljhatalmát.
A hidegháború hajnalán még úgy gondolta, hogy atomháborúval kell fenyegetni a szovjeteket.
A számos kritika ellenére Karl Marx ritkán kételkedett saját képességeiben. Miként lehetett egy nem túl jómódú menekültből a történelem egyik legnagyobb hatású gondolkodója?
Az elmúlt pár év egyik legokosabb rendezője megcsinálta a jelenlegi legigazabb filmet Oroszországról. Pedig szinte semmi nem valódi benne.
Ma sem tudjuk mi történt a cseh politikus életének utolsó perceiben.
Ómolnár Miklós propaganda bulvárlapjában mindig van a lejjebbnél is lejjebb.
„Az utolsó tizenkét órában nyilvánvalóvá lett az oxigénhiány, arca egyre feketébb lett. Agóniája szörnyű volt. Szemünk láttára fulladozott.”
Olyan halvány kis folt voltunk a térképen, amit a győztesek háromszor is átrajzoltak, radíroztak és satíroztak, mire egyáltalán észrevették, hogy ott van.
Közigazgatási eljárást indítanak azon filmszínházak ellen, amelyek a forgalmazási engedély bevonása ellenére is bemutatták a filmet.
A hetven éve kapott ajándékokban még irányjelző vibrátorok is voltak!
Szerinte tévedés, hogy nálunk a diktatúrák közti átmenetet demokráciának nevezik.
Lett szavazati jog, legalizálták az abortuszt, foglalkoztak az emancipáció kérdésével, de a nők nélkülözése nem szűnt meg a száz évvel ezelőtti bolsevik forradalom után. És a helyzet csak romlott Sztálin alatt.
Emlékezünk.
Ma van a második világháború kitörésének emléknapja.
A húszas években, a szovjet mezőgazdaság és az ipar nem épp békés módszerrel történő fejlesztése idején még a mindennapokba finoman beúszó propagandára is maradt energia.
A meggyilkolt költők éjszakája a sztálini diktatúra ellentmondásainak egyik jelképe.
Sztálin vaskoporsóiban libegve lehet igazán megtapasztalni, milyen az, amikor megáll az idő.
A második Putyin és Puskin.
Alekszandr Burdonszkij élete 76. évében rákbetegségben hunyt el.
Gyanús, hogy a csehszlovák külügyminiszter pont úgy és pont akkor vetette ki magát az ablakon.
Utoljára felemelte a bal kezét, mintha valamit mutatna az égen és megátkozta volna a körülötte állókat.
A "három nagy" találkozója egy fél évszázadra megalapozta Európa jövőjét. Teheránban, 1943. november 28-án.
