sztálin

Az orosz állami tömegtájékoztatási eszközök pozitív képet alakítanak ki a szovjet vezérről, ennek is köszönhető az elsöprő támogatás.

Ezúttal is összeszedtük azokat a cikkeket, amik legjobban érdekelte olvasóinkat egy évvel ezelőtt.

„Agóniája szörnyű volt. Szemünk láttára fulladozott. [...] Rettenetes volt a tekintete, az őrület és a harag határvonalán...” – idézte vissza a diktátor halálát lánya, Szvetlana.

Szolzsenyicinnek nem volt baja a rendszerrel, míg saját bőrén meg nem tapasztalta gyilkos voltát: saját Gulag-élményei alapján írt műve bemutatta a sztálinizmus valódi arcát.

A kommunista vezetés 1941-ben, a német támadás hírére Szibériába evakuálta Vlagyimir Iljics Lenin bebalzsamozott holttestét. Kockázatos akció volt.

Sztálin hátba támadta a németek ellen élethalál harcát vívó Lengyelországot, és Hitlerrel közösen leradírozta a térképről. A britek és a franciák ígérgettek, de valós segítséget csak Magyarország nyújtott a lengyeleknek.

Nyikita Szergejevics Hruscsovot valójában senki nem vette komolyan, ennek köszönhette Sztálin alatt az életét, a diktátor halála után pedig teljhatalmát.

A hidegháború hajnalán még úgy gondolta, hogy atomháborúval kell fenyegetni a szovjeteket.

A számos kritika ellenére Karl Marx ritkán kételkedett saját képességeiben. Miként lehetett egy nem túl jómódú menekültből a történelem egyik legnagyobb hatású gondolkodója?

Az elmúlt pár év egyik legokosabb rendezője megcsinálta a jelenlegi legigazabb filmet Oroszországról. Pedig szinte semmi nem valódi benne.

Ma sem tudjuk mi történt a cseh politikus életének utolsó perceiben.

Ómolnár Miklós propaganda bulvárlapjában mindig van a lejjebbnél is lejjebb.

„Az utolsó tizenkét órában nyilvánvalóvá lett az oxigénhiány, arca egyre feketébb lett. Agóniája szörnyű volt. Szemünk láttára fulladozott.”

Olyan halvány kis folt voltunk a térképen, amit a győztesek háromszor is átrajzoltak, radíroztak és satíroztak, mire egyáltalán észrevették, hogy ott van.

Közigazgatási eljárást indítanak azon filmszínházak ellen, amelyek a forgalmazási engedély bevonása ellenére is bemutatták a filmet.

A hetven éve kapott ajándékokban még irányjelző vibrátorok is voltak!

Szerinte tévedés, hogy nálunk a diktatúrák közti átmenetet demokráciának nevezik. 

Lett szavazati jog, legalizálták az abortuszt, foglalkoztak az emancipáció kérdésével, de a nők nélkülözése nem szűnt meg a száz évvel ezelőtti bolsevik forradalom után. És a helyzet csak romlott Sztálin alatt.

Emlékezünk.

Ma van a második világháború kitörésének emléknapja.

A húszas években, a szovjet mezőgazdaság és az ipar nem épp békés módszerrel történő fejlesztése idején még a mindennapokba finoman beúszó propagandára is maradt energia.

A meggyilkolt költők éjszakája a sztálini diktatúra ellentmondásainak egyik jelképe.

Sztálin vaskoporsóiban libegve lehet igazán megtapasztalni, milyen az, amikor megáll az idő.

A második Putyin és Puskin.