Tudomány bbc history

Masaryk összezúzódott testét a lakása előtt találták meg

BBC History
BBC History

2018. 03. 10. 07:35

Hiába telt el 70 év Jan Masaryk halála óta, ma sem tudjuk mi történt a cseh politikus életének utolsó perceiben. A gyanú természetesen a szovjet titkosszolgálatra, illetve cseh kommunista szövetségeseikre terelődött, ezért is nevezte a prágai köznyelv a hivatalosan öngyilkosságnak minősített esetet a "harmadik prágai defensztrációnak", azaz ablakon való kidobásnak.
Korábban a témában:

Talán nem túlzás kijelenteni, hogy Jan Masaryk szinte egész életében nagy nyomás alatt volt. Apja Tomáš Garrigue Masaryk az önálló cseh állam egyik fő szószólója, majd az első világháború után létrejött Csehszlovákia első államfője. 1886-ban született fiának nehéz is lett volna tartania magát a politikától. Tanulmányait otthon, majd az Egyesült Államokban folytatta, az első világháború idejére hazatért, és végigszolgálta a háborút a Monarchia katonájaként. Apja elnöksége alatt előbb amerikai ügyvivő, majd a külügyminiszter, Edvard Beneš titkára lett, 1925-től londoni követként dolgozott.

Sztálin tette helyre

Portrait dated September 1946 in Prague of Jan Masaryk, Czechoslovak politician and Foreign Minister of Czechoslovakia from 1940 to 1948. After the Communist takeover of Czechoslovakia, known as the "Prague Coup", on February 25, 1948, led by Prime Minister Klement Gottwald, Masaryk remained Foreign Minister. He was found dead on March 10, 1948, in the courtyard of the Foreign Ministry below his bathroom window. / AFP PHOTO
Jan Masaryk, Csehszlovákia egykori külügyminisztere Fotó: AFP

Csehszlovákia felosztása után Londonban maradt az emigráns kormány külügyminisztereként, majd a háború után e tisztségét a kommunista Klement Gottwald új, koalíciós kormányában is megtarthatta.

Az 1945 utáni évek Csehszlovákiában is a szovjet befolyás érvényesüléséről szóltak, Masaryk pedig igyekezett a maga eszközeivel valamennyire visszafogni Moszkva beleszólását a köztársaság ügyeibe – természetesen nem túl sok sikerrel.

Odáig merészkedett, hogy felvetette a Marshall-segély elfogadásának lehetőségét; ezzel szerzett magának egy meghívót a szovjet fővárosba, ahol Sztálin személyesen tette helyre. Állítólag ezután azt mondta barátainak:

szabad miniszterként repültem Moszkvába, de szolgaként tértem vissza”.

A történtek ellenére megtarthatta és megtartotta posztját, miközben a kommunisták egyre szorosabbra fonták hálójukat a kormány körül, hogy aztán Sztálin 1948 elején – csalatkozva a nyugati kommunista pártokhoz fűzött reményeiben – kiadja a parancsot a teljes hatalomátvételre.

A kommunista belügyminiszter, Václav Nosek februárban gyakorlatilag pártja irányítása alá helyezte a rendőrséget, megkezdődtek az államosítások, tiltakozásul pedig a többi párt 12 minisztere beadta lemondását, abban bízva, hogy Beneš elnök új választásokat ír majd ki. Tévedtek, az elnök ugyanis nem mert nyíltan ujjat húzni Moszkvával, így február 25-én szentesítette az új, Gottwald által összeállított kormány kinevezését. Masaryk nem csatlakozott minisztertársai akciójához, helyét az új kormányban is megtartotta.

Harcolt vagy feladta?

Nem tudjuk, mi volt a célja ezzel, talán úgy gondolta, így még tehet valamit a szovjetesítés ellen, talán valóban beadta a derekát, az mindenesetre biztos, hogy ezekben a vészterhes napokban elviselhetetlen terhek szakadtak rá. Ahogy az is biztos, hogy a március 10-ére virradó hajnalon megtalálták Masaryk összezúzódott testét a lakása előtti járdán. A hivatalos vizsgálat arra jutott, hogy a miniszter egy depressziós rohamban kivetette magát az ablakon.

Tényleg ez történt? Nem tudjuk.

  • Egyesek tudni vélik, hogy Masaryk a tragédia előtti napokban elhatározta, hogy újra külföldre menekül, az erről értesülő szovjet belügyminisztérium pedig ezt nem engedhette meg.
  • Mások egyszerűen azt gondolják, Sztálin a történtek ellenére is kockázatnak ítélte meg az államalapító elnök még mindig népszerű fiát.
  • Megint mások nagyjából elfogadják az első vizsgálat eredményét.

Az utca népe persze inkább hajlott az idegenkezűség feltételezésére, nem véletlenül kezdték már akkor (az 1419-es és 1618-as után) „a harmadik defenesztráció”-ként, azaz az ablakon való kidobásként emlegetni a történteket.

Jan Masaryk, minister of Foreign Affairs, after his suicide.
March 12, 1948
Czechoslovakia
Teljes tiszteletadás mellett temették el Jan Masarykot Fotó: Archives Snark/Photo12

A kommunista vezetés a pletykákkal nem törődve teljes állami tiszteletadás mellett temette el Masarykot, akinek az alakját a következő évtizedekben is igyekeztek a hatalomátvétel törvényességét szentesítő figuraként eladni.

A haláleset aktáját 1968-ban és a rendszerváltás után is újra megnyitották, az új vizsgálatok pedig minden esetben arra jutottak, hogy a közvetett bizonyítékok a gyilkosság teóriáját valószínűsítik, ám sem erre, sem a feltételezett gyilkosra vagy gyilkosokra, illetve a parancsot kiadó személy(ek)re vonatkozó cáfolhatatlan bizonyítékok nem kerültek elő.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.